Vu Csien, a minisztérium szóvivője szükségesnek nevezte a kínai hadsereg Tajvan közvetlen közelében növekvő gyakorisággal folytatott gyakorlatait a Tajvani-szoros jelenlegi biztonsági helyzetének kezelése, valamint a nemzeti szuverenitás védelme szempontjából.

Az Egyesült Államok e kérdésben betöltött szerepét illetően Vu reményét fejezte ki, hogy a Joe Biden új amerikai elnök vezette kormányzat együttműködik majd Pekinggel a konfrontáció elkerülése érdekében. A szóvivő szerint a kínai-amerikai kapcsolatok "új történelmi kezdethez" értek Biden beiktatásával.

Egyes megfigyelők szerint azonban az eddigiek alapján egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy az elnökváltás valódi fordulatot hozott volna Tajvan kérdését illetően. Az amerikai külügyminisztérium szombaton felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével és az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással, miután a kínai légierő 12 harci gépe repült be a sziget légvédelmi övezetébe. A felszólítást követően pedig vasárnap további 15 kínai harci gép gyakorlatozott a tajvani légvédelmi övezetben. A kínai külügyminisztérium válaszul hétfőn azt üzente Washingtonnak: hagyjon fel azzal, hogy téves jelzéseket küld a tajvani függetlenséget propagáló szeparatista erőknek.

Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. Az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kapcsolatainak szintén sarokkövét képezi az egy-Kína elve.

(MTI)