Az állami tévé élőben közvetítette, ahogy az iszlám köztársaság atomprogramjáról folytatott nemzetközi tárgyalások korábbi vezetője a regisztrációra nyitva álló határidő utolsó napján nyilvántartásba vétette magát.

A 64 éves, mérsékelt konzervatívnak tartott Laridzsáni 2005-ben egyszer már megmérette magát az elnökválasztáson, de akkor meglepetésre a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád győzött. Ahmadinezsád egyébként idén szintén regisztráltatta magát elnökjelöltként.

Ali Laridzsáni 2008-tól 2020-ig az iráni parlament elnöke volt. Megfigyelők szerint a politikus a leköszönő elnök, Haszan Róháni szövetségese. Egyik öccse konzervatív jogtudós, az Iránt irányító klérus tagja, egy időben legfőbb bíró volt. Néhai apja, Mirza Hasem Amoli ajatollah Reza sah uralma idején az iraki Nedzsefbe költözött, Ali Laridzsáni is még itt született. Kisgyerek volt, amikor a család 1961-ben, 30 év után hazatért Iránba.

Elemzők szerint a távozó Róhánihoz hasonlóan Laridzsánit is olyan szereplőnek tartja Ali Khamenei, Irán legfőbb vezetője, akit elfogadnak tárgyalópartnernek a nyugati országok, és aki ugyanakkor biztosan nem kérdőjelezi meg a fennálló berendezkedést Iránban.

Iránban június 18-án tartják az elnökválasztást. A jelenlegi elnök, Haszan Róháni két ciklus után már indulhat újra a tisztségért.

Laridzsánin kívül az egyedüli, nem keményvonalas jelölt Mohszen Hasemi Rafszandzsáni, a négy éve elhunyt korábbi elnök, Akbar Hasemi Rafszandzsáni legnagyobb fia. A jelenleg a teheráni városi tanács tagjaként tevékenykedő Rafszandzsánit egyértelműen a reformerek közé sorolják az elemzők.

A regisztrált elnökjelöltek közül ténylegesen majd csak azok indulhatnak a választáson, akiknek a jelöltségét jóváhagyja a 12 tagú Őrök Tanácsa.

A regisztráció utolsó napján jelöltként nyilvántartásba vétette magát a Khamenei ajatollahhoz közelálló Ibrahím Raiszi is.

Az ultrakonzervatív főbíró viszonylagos ismertségre és népszerűségre tett szert a tévében elhangzott korrupcióellenes tirádáival. A 60 éves pap közvetlenül az elnökjelölti regisztrációja előtt kiadott közleményben azt ígérte, ha megválasztják, "harcolni" fog "a nyomor és a korrupció ellen".

Erős Iránt is ígért, alig burkoltan a mérsékelt jelenlegi elnökre utalva, akinek a helyzetét nagyon megnehezítette, hogy az előző amerikai kormányzat egyoldalúan felmondta az Iránnal 2015-ben aláírt nukleáris megállapodást, és visszaállította az iszlám köztársaságot sújtó szankciókat.

Korrupcióellenes kiállása ugyanakkor visszatetsző annak fényében, hogy öt éve az ajatollah megbízásából Raiszi áll az egyik legnagyobb, a hatalom által teljesen átláthatatlanul működtetett pénzügyi és üzleti konglomerátum, a meshedi Reza imám alapítvány (Asztani Kudszi Rezávi) élén. Egyes megfigyelők szerint Raiszi lehet a 82 éves ajatollah egyik lehetséges utódja Irán élén.

(MTI)

Kapcsolódó: Ahmadinezsád újra elindulna az elnökválasztáson