2021. július 28., szerda, Szabolcs, Botond napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
15:22 Jó üzlet az oltakoztatás: megduplázta bevételét a Pfizer15:01 A Ringier viszi tovább a Ringier-Axel Springer vegyesvállalat kelet-európainak nevezett médiaüzletét14:36 Meteorológiai szolgálat: kánikulára és zivatarokra is készülni kell14:06 A cselgáncsozó Tóth Krisztián bronzérmes13:48 Újabb "külföldi ügynöknél" tartott házkutatást az orosz rendőrség13:05 "Embertelenül bántak velem" - mondja az oltásterror miatt visszalépett szlalomkenus12:21 Bronzérmes a magyar férfi kardcsapat - a németeket győztük le11:53 Seregszemlével, kiállításokkal és tudományos előadásokkal is emlékeznek a magyar ősökre Bugacon11:35 Hivatalos a közeledés: kínai tisztségviselőkkel találkozott egy tálib küldöttség Kínában11:17 Újabb azeri-örmény tűzpárbaj volt a két ország határán11:01 Négy héttel meghosszabbították a korlátozásokat Sydneyben10:48 Trópusi vihar zúdult Japán északi részére10:06 Megfosztották ecuadori állampolgárságától a WikiLeaks alapítóját09:55 "A pedofiltörvényt végig kell vinni" - vármegyés tiltakozás az aberráltak nyomulása ellen09:40 Négy beteg halt meg, 74 új fertőzöttet regisztráltak
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Az Európai Parlament kész az uniós bíróság elé vinni az Európai Bizottságot az úgynevezett jogállamiság-ügyben

Reklám

Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában felszólította a törvényhozó testület elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül hívja fel a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelességének teljesítésére az Európai Bizottságot. Felszólította továbbá arra, hogy kezdje meg az EU végrehajtó testülete elleni esetleges uniós bírósági eljáráshoz szükséges előkészületeket, amennyiben a bizottság nem reagál. A lengyel igazságügyi miniszter antidemokratikusnak és a jogállamiságot sértőnek nevezte az állásfoglalást.
Az állásfoglalásban a képviselők rámutattak, hogy az uniós költségvetést védő jogállamisági feltételrendszer már január elsején hatályba lépett, és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó alapokra is vonatkozik. Kiemelték: a bizottság ennek ellenére semmilyen lépést nem kezdeményezett, és nem tartotta tiszteletben azt a június elsejei határidőt sem, amelyet az EP március végi állásfoglalásban meghatározott.
"Egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik" - hangsúlyozza az állásfoglalás.
"A bizottságnak az összes rendelkezésére álló eszközt - többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárást, a jogállamisági feltételrendszert és a kötelezettségszegési eljárásokat - be kell vetnie annak érdekében, hogy kezelni tudja a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértését, beleértve a média szabadsága és az újságírók, valamint az egyesülési és a gyülekezési szabadság elleni támadásokat is" - közölték az állásfoglalást megszavazó képviselők.
A jogállamisági feltételrendszer január 1-jén lépett életbe, de a tagállami kormányok vezetőit tömörítő Európai Tanács arra kérte a bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróság elé nem viszi a jogszabályok ügyét, és amíg a bizottság ki nem dolgozza a jogszabály alkalmazására vonatkozó külön útmutatóját.
Míg Magyarország és Lengyelország március végén az uniós bírósághoz fordult, az EP elfogadott állásfoglalásában azzal érvelt, hogy az Európai Tanácsnak a mechanizmusra vonatkozó következtetései nem rendelkeznek törvényi erővel, és a bizottság számára június elsejét tűzte ki az iránymutatások elfogadásának határidejeként.
Az EP állásfoglalását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter csütörtöki sajtóértekezletén úgy kommentálta: ez annak bizonyítéka, hogy a demokráciával "nem Lengyelországban, hanem az EU-ban van gond".
A megszavazott dokumentumot Ziobro "nyíltan antidemokratikusnak és a jogállamiságot sértőnek" minősítette, azzal érvelve, hogy az EP képviselői egy szuverén, demokratikus államra akarják rákényszeríteni akaratukat olyan területeken, amelyekben a demokratikusan megválasztott nemzeti szervek az illetékesek.
Uniós szóvivő: Lengyelország nem kérdőjelezheti meg az uniós jog elsőbbségét
Lengyelország nem kérdőjelezheti meg az uniós jog elsőbbségét, ezért az Európai Bizottság levélben fordult a varsói vezetéshez, hogy vonja vissza a Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő által márciusban a lengyel alkotmánybírósághoz benyújtott, a lengyel nemzeti jog és az uniós jog közötti hierarchiára vonatkozó indítványát - jelentette ki Christian Wigand bizottsági szóvivő a brüsszeli testület csütörtöki sajtótájékoztatóján. Morawiecki közölte: nem tervezi az indítvány visszavonását.
A szóvivő elmondta, hogy a bizottság komolyan aggódik az indítvány miatt, mivel az az uniós jog alapvető elveit vitatja, és megkérdőjelezi annak elsőbbségét. Wigand hangsúlyozta: az Európai Unió Bíróságának ítéletei minden uniós tagállami hatóságra és bíróságra nézve kötelező érvényűek. Hozzátette: Lengyelországnak egy hónapja van a válaszadásra, az Európai Bizottságnak, mint az uniós szerződések őrének joga van lépéseket tegyen az ügyben.
Morawiecki március végén az EU Bíróságának egyik döntése kapcsán fordult a varsói alkotmánybírósághoz. A varsói kormány már az előző évben is nyújott be hasonló alkotmánybírósági indítványt, miután az uniós bíróság tavaly áprilisban elrendelte a lengyel fegyelmi kamara rendelkezéseinek felfüggesztését. A lengyel vezetés akkor is arra kérte a taláros testületet, hogy véleményezze, vajon az EU bírósága jogosult-e az olyan intézkedések elrendelésére, mint amilyen Lengyelországra vonatkozóan született.
Morawiecki csütörtöki sajtóértekezletén újságírói kérdésre aláhúzta: nem tervezi visszavonni az alkotmánybírósági indítványát. Mint magyarázta, azért fordult a varsói taláros testülethez, hogy "a lengyel jogrendben újból megerősítést nyerjen a legmagasabb rendű jogi aktust jelentő alkotmány elsőbbsége az európai jog felett".
A miniszterelnök hivatkozott az alkotmánybíróság korábbi, Lengyelország EU-csatlakozásával és a lisszaboni szerződéssel összefüggő döntéseire. A bírák akkor arra jutottak, hogy az egymásnak ellentmondó jogi előírások esetén vagy magukon az előírásokon, vagy pedig az alkotmányon kell változtatni - idézte fel. "És ilyen az EU-tagság logikája" - tette hozzá. Azzal érvelt, hogy az említett ellentmondás elvileg bekövetkezhet, ezért fontos volt élni az alkotmánybírósági rákérdezés jogával. "Abszolút elsőrendűnek" nevezte az ilyen esetekben a lengyel alkotmánybíróság véleményét.
(MTI)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready