A törvényhozói hatalmat a 240 tagú, négy évre közvetlenül választott, egykamarás nemzetgyűlés gyakorolja. A választópolgárok szavazólapon és szavazógéppel is leadhatják voksukat, a képviselőket arányos választási rendszer alapján választják meg.

A legutóbbi, április 4-én tartott parlamenti választást a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt nyerte meg 75 képviselői hellyel. A második helyet a 2020 februárjában alakult, Van Ilyen Nép nevű párt nyerte meg 51 mandátummal. A Bolgár Szocialista Párt vezette ellenzéki koalíció 43, a törökök és muszlimok Mozgalom a Jogokért és Szabadságért pártja 30, az Európa-párti, zöld Demokratikus Bulgária szövetség 27, a korrupcióellenes Talpra! Maffia, Takarodj! platform pedig 14 mandátumot szerzett.

Miután a széttöredezett pártstruktúrát eredményező választást követően három próbálkozás után sem sikerült kormányt alakítani, az államfő május 11-én előrehozott parlamenti választásokat írt ki, és Sztefan Janev személyében ügyvivő kormányfőt nevezett ki.

A legfrissebb felmérések szerint a kisebbségben kormányzó GERB pártja fej-fej mellett halad a Slavi Trifonov televíziós műsorvezető és énekes vezette, rendszerellenes, populista Van Ilyen Nép párttal, de utóbbi párt valamelyest vezetésre tett szert.

A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 7 órakor nyitottak és 20 órakor zárnak, az első becslések nem sokkal a zárás után várhatók.

Bulgária 2004-ben lett a NATO, 2007-ben az Európai Unió tagja. Az ásványkincsekben gazdag, de energiahordozókból behozatalra szoruló ország az Európai Unió legszegényebb, ugyanakkor egyik legkevésbé eladósodott állama, amely 2020 nyarán belépett az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A koronavírus-világjárvány okozta válság Bulgáriát sem kerülte el, a gazdaság teljesítménye 2020-ban 4,2 százalékkal csökkent.

(MTI)