Az Iszlám Állam (korábban: Iraki és Levantei Iszlám Állam) 2014-től kezdve jelentős országrészek fölé terjesztette ki uralmát Szíriában és a szomszédos Irakban, s terroristái a meghódított területeken gyilkolták, elűzték többi között a keresztényeket, a sí’ita muszlimokat és a kurd nemzetiségű jezídiket, lerombolták a keresztény templomokat, pusztították a műemlékeket. 2018-ban nemzetközi összefogással, elsősorban Oroszország és Amerika erőteljes szíriai katonai tevékenységének jóvoltából sikerült visszaszorítani az Iszlám Állam és csatolt terrorszervezeteit Szíria és Irak jelentős részéből, ám a szunnita dzsihadisták ekkorra már a Közel-Kelet más országaiban, a Távol-Keleten és Afrikában, de még Európában is befészkelték magukat. Így például Jemenben (ne tévesszük őket össze a Washington által terrorszervezetnek nyilvánított jemeni húszi felkelőkkel! – H. J.), az egyiptomi Sínai-félszigeten, az afrikai Nigerben és Nigériában, a Fülöp-szigeteken, valamint az észak-afrikai Líbiában.

Más szóval, az Iszlám Államot nemcsak Szíriában és Irakban nem sikerült végleg legyűrni, hanem a terrorszervezet, amint említettük, időközben más országokban is gyökeret vert. Azt eddig is tudtuk, hogy korábban az ál-Ká’idá egyik kiindulópontjának számító Afganisztánban a Washington és szövetségesei által kivitelezett demokráciaexport ellenére is tevékenykedik az Iszlám Állam helyi szervezete, de a csütörtöki kabuli merénylet elkövetésének vállalása után biztossá vált, hogy afganisztáni működésének egyik helye a történelmi Horászán régió Afganisztánhoz tartozó része.

De mielőtt szólnánk az Iszlám Állam Horászán Tartományi Csoportja nevű afganisztáni terrorszervezetről, tekintsük át – csak igen röviden – a Horászán régió földrajzi és történelmi jelentőségét.

A történelmi Horászán (arab betűkkel írt perzsául: خراسان) területén manapság több közép-ázsiai ország, így például Irán, Afganisztán és Türkmenisztán osztozik. Az egykor, előbb a perzsa, majd a muszlim arab korban virágzó kereskedelmi és kulturális központnak számító történelmi Horászán (az arab történetírók és geográfusok által vele együvé tartozónak emlegetett Transoxánia és Hvárezm nélkül – H. J.) területének legnagyobb része az újkorban Északkelet-Iránban, illetve Északnyugat-Afganisztánban található, de területe Türkmenisztánba is begyűrűzik. Horászán neve középperzsa nyelven azt jelenti, hogy a „napfelkelte helye”. Az elnevezés abból fakad, hogy a régió előbb a Perzsa Birodalomtól keletre, majd később, a Kr. u. III. századtól már a Szászánida Birodalom országrészeként a birodalom központi területétől keletre, vagy mondjuk úgy, napkeletre esett.

A középkori Horászán területén olyan virágzó kereskedelmi és kulturális központok voltak, mint például a Selyemút mentén fekvő Nisápúr (نیشابور), a nagy perzsa költő ’Omár Hajjám és a vallásfilozófus, teológus, Muhámmád ibn Muhámmád el-Ghazáli városa, vagy a szőnyegszövéséről híres Herát és az ’Áli Rezá imám temetkezési helyéül szolgáló, szintén a Selyemút mentén fekvő Máshád (perzsául: Meshed - مشهد), a tizenkettes sí’iták szent városa.

De térjünk vissza az Iszlám Állam Horászán Tartományi Csoportjához, pontosabban a történelmi Horászán régió Afganisztánhoz tartozó országrészében tevékenykedő terrorszervezethez. A szervezet alapításának kezdete a Szíria ellen viselt nemzetközi terrorháború idejére, 2013-ra datálható, amikor is az ál-Ká’idá egyik vezetője, korábban Oszámá bin Láden egyik tanácsadója, a kuvaiti születésű Muhszin el-Fádli (محسن الفضلي) Szíriába érkezett az ott harcoló Horászán terrorszervezet irányítására. A Horászán Csoport nevű terrorszervezet soraiban, Szíriában pakisztáni, jemeni és afganisztáni fegyveres dzsihadisták harcoltak (és harcolnak) Bassár el-Ászád kormánycsapatai ellen, akiket az európai országokból és Amerikából érkezett önkéntesek is erősítenek.

Az Iszlám Állam Horászán Tartományi Csoportja valójában az ál-Ká’idá Szíriában és Afganisztánban tevékenykedő alegysége. Az amerikai hadsereg 2014 szeptemberében cirkálórakéta-támadásokat is intézett a Horászán Csoport Szíriában tevékenykedő terroristái ellen Aleppó környékén. A támadásban életét vesztette mintegy száz iszlamista, köztük Muhszin el-Fádli, a Horászán Csoport parancsnoka. Afganisztánban több ezer tevékeny tagja van a szervezetnek, akik korábban hűséget esküdtek az időközben másvilágra küldött Ábu Bákr el-Bagdádinak, az Iszlám Állam kalifájának. Egyéb rémtette mellett a szervezet 2019 augusztusában, Kabulban terrortámadást hajtott végre egy sí’ita muszlim lakodalom résztvevői ellen, s közülük 91 személyt meggyilkolt.

A kérdés az, hogy az amerikaiak és szövetségeseik Afganisztánból történt kivonulása – valójában megfutamodása – után az ál-Ká’idá által létrehozott Iszlám Állam Horászán Tartományi Csoportja az Afganisztán fölötti uralomért mostantól fölveszi-e majd a harcot a szintén szunnita tálibokkal, vagy azok természetes szövetségeseként folytatja a terrortámadásokat a sí’ita muszlim és keresztény kisebbség, illetve a környező országokban levő amerikai katonai célpontok ellen. További nyitott kérdés: miként reagál majd a szomszédos körzeti sí’ita nagyhatalom, Irán az afganisztáni sí’iták elleni további terrorcselekményekre?

Hering József – Kuruc.info