A francia hadsereg közel egy hónappal ezelőtt dróntámadással likvidálta ’Adnán Ábu Valíd esz-Szahrávít, az Iszlám Állam Nagy-Szahara emírjét, de a katonai akcióról csak tegnap számolt be Emmanuel Macron francia elnök. A támadásra Mali déli országrészében, közel a nigeri határhoz került sor. Esz-Szahrávi (az Esz-Szahrávi – الصحراوي – felvett arab név jelentése: „a szaharai” – H. J.) egy több tucat motorkerékpáros dzsihadista fegyveres csoport élén haladt, amikor a francia katonai drónok lecsaptak rájuk. (A Száhel-övezetben tevékenykedő dzsihadisták általában a sivatag homokján motorkerékpáron közelítik meg a megtámadásra kiszemelt célpontokat – H. J.)

A dróntámadás következtében az Esz-Szahrávíval tartó legtöbb fegyveres életét vesztette. Esz-Szahráví közel egy évtizede az amerikai és francia hadsereg célkeresztjében volt, de eddig minden alkalommal sikerült megúsznia a merényleteket. Washington 2019-ben ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a dzsihadista vezető fejére.

’Adnán Ábu Valíd esz-Szahráví módos kereskedőcsalád gyermekeként született 1973-ban, El-’Ájúnban (العيون ), a Marokkó által 1976-ban megszállt, majd 1979-ben bekebelezett Nyugat-Szahara fővárosában. Esz-Szahraví a spanyol gyarmatosítók elleni függetlenségi küzdelem legendás harcosa, az 1993-ban elhunyt Dzsátri Uld Sza’íd Uld Jumáni unokája. Nyugat-Szahara 1976-os marokkói megszállása után családjával együtt algériai menekülttáborokba került. Már ifjú korában katonai kiképzést kapott az előbb a spanyol gyarmatosítók, majd a marokkói megszállók ellen harcoló Polisario Frontban. 1990-ben, 17 évesen csatlakozott a Szaharai Népi Felszabadító Hadsereghez, majd elvégezte a Musztáfá esz-Szájjed el-Váliról elnevezett, s Algériában működő katonai akadémiát.

Esz-Szahrávi 1994-1997 között az észak-algériai Constantine város egyetemének társadalomtudományi karán diplomázott. 2010-ben elhagyta az algériai Tindouf menekülttáborában levő otthonát, s Észak-Maliban csatlakozott az Ál-Ká’idá alegységének számító Tárek ibn Zijád Dandárhoz. 2015-ben Esz-Szahrávi elérkezettnek látta az időt, hogy az általa vezetett El-Murábitun nevű szervezet nevében hűségesküt tegyen az Iszlám Államnak és kalifájának, Ábu Bákr el-Bagdádinak. Egyben azt is bejelentette, hogy szervezetét ezentúl Iszlám Állam Nagy-Szaharának nevezik.

Esz-Szahrávi törzsi harcosai 2019-2021 között több sikeres fegyveres támadást hajtottak végre katonai bázisok és menetoszlopok ellen Maliban, Nigerben, Burkina Fasoban és Dél-Algériában. Közben kiéleződött a Száhel-övezetért folyó küzdelem az Ál-Ká’idá és az Iszlám Állam Nagy-Szahara szerveresei között. A két egymással rivalizáló szervezet ebben az időszakban – s valójában jelenleg is – véres összecsapásokkal keserítették meg egymás életét. Nem véletlen, hogy 2020-ban felröppent a később valótlannak bizonyult hír, miszerint ’Adnán Ábu Valíd esz-Szahráví életét vesztette.

’Adnán Ábu Valíd esz-Szahráví, az Iszlám Állam Nagy-Szahara emírje következetesen hitetleneknek (kuffár - كفار) tartotta a Száhel övezetben és a Szaharában tevékenykedő Ál-Ká’idát, miután az utóbbi hajlandó volt tárgyalásokat folytatni Mali kormányával. Esz-Szahrávi halálával súlyos veszteség érte a mintegy 1000-1200 fegyverest tömörítő Iszlám Állam Nagy-Szahara nevű dzsihadista szervezetet, de a katonailag jól képzett, három nyelvet beszélő emír-parancsnok helyére a szervezetben már többen is pályáznak. Éppen ezért a nemsokára Maliba érkező, s a hont a távoli Afrikában védő magyar katonáknak lesz elég gondjuk, bajuk.

Hering J. – Kuruc.info