Az AP hírügynökség szerint Szadir Zsaparov elnök arra számít a választás eredményeképpen, hogy még jobban meg tudja szilárdítani a hatalmát.

Az elnök október közepén névrokonát, Akilbek Zsaparovot nevezte ki rendelettel a kormányfői teendőket ellátó kabinetfőnök tisztségére, és leváltotta a miniszterek egy részét. Előtte néhány nappal a parlament elfogadta az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosítást az áprilisi népszavazás eredményének megfelelően.

Az alkotmány jelentősen kiterjesztette az elnök hatáskörét, emellett korlátozta a parlamentét, és 120-ról 90-re csökkentette annak létszámát. A miniszterelnöki teendőket az államfő kabinetfőnöke vette át. A minisztériumok számát is csökkentették. Az elnöki mandátum öt évre változott a korábbi hat helyett, viszont lehetőség van az elnök többszöri újraválasztására.

A változások a választójogi rendszert is érintették, addig kizárólag pártlistás szavazás útján osztották szét a mandátumokat, most már 36 sorsa egyéni választókerületben dől el.

Az alkotmánymódosítást az idén január elején hivatalba lépő Szadir Zsaparov elnök kezdeményezte. Ő és szövetségesei abban reménykednek elemzők szerint, hogy az erősebb elnöki pozíció révén az ország stabilabb lesz, mint a 2005-ben, 2010-ben és 2020-ban történt, az államvezetést megbuktató erőszakos lázadások után. Zsaparov a tavalyi zavargások idején került ki a börtönből, majd lett ideiglenes államfő.

A TASZSZ hírügynökség korábban megjegyezte, hogy Kirgizisztán lényegében elnöki államformára tért át. Ennek révén az ország politikai rendszere hasonlóbbá vált volt szovjet szomszédaiéhoz, Kazahsztánéhoz és Üzbegisztánéhoz, és megkönnyíti Zsaparov elnök számára politikája megvalósítását.

A héten puccs kitervelésének gyanújával őrizetbe vettek tizenöt embert a 6,5 millió lakosú közép-ázsiai országban - jelentették hírügynökségek. A letartóztatott embereket azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy még a választások előtt megtartandó több tömeges tüntetést szerveztek, amelyeken erőszakos fellépésre kényszerítették volna a rendvédelmi szerveket, ezzel fokozódott volna a feszültség, és a szervezők erőszakkal megdöntötték volna az elnök hatalmát.

(MTI)