Az ukrán korrupcióellenes hatóság nemrég közölte, hogy az embereknek nem kell adózási célú bejelentést tenniük arról, ha a napokban megszereztek egy orosz tankot. /Frissülő összeállítás./
Elfoglaltak egy orosz tankot vagy páncélozott szállítójárművet, és nem tudják, hogy most miként jelentsék be [az új vagyont]? Emiatt nem kell aggódniuk, folytassák a haza védelmét! – írta közleményében a hatóság.
Az utóbbi napokban több alkalommal is volt rá példa, hogy az oroszok kifogytak az üzemanyagból, és el kellett hagyniuk a harcjárműveket. Ezeket aztán néhány alkalommal az ukrán civileknek sikerült ellopniuk, például Herszonban is volt egy ilyen eset.
Kína állítólag azt kérte az oroszoktól, hogy a téli olimpia vége előtt ne kezdjék el az inváziót
Kína február elején azt kérte az oroszoktól, hogy a pekingi téli olimpia végéig ne indítsanak támadást Ukrajna ellen.
Mindezt amerikai tisztviselők közölték a CNN-nel, az amerikai hírszerzésre hivatkozva. Közlésük szerint a kínaiak akkor fogalmazták meg a kérést, amikor Vlagyimir Putyin elnök Pekingbe látogatott a téli olimpia megnyitójára és találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is.
Liu Pengju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője a hírre úgy reagált, hogy ennek az értesülésnek „semmi alapja nincs”, és az Egyesült Államok célja mindössze az, hogy „befeketítsék Kínát” az ukrajnai invázióval összefüggésben.
Négy orosz repülőgép hatolt be Svédország légterébe
Négy orosz vadászgép rövid időre behatolt Svédország légterébe szerdán – közölte a svéd védelmi minisztérium.
Közleményük szerint a légierő egyik gyorsreagálású JAS 39 Gripen repülőgépét küldték ki ellenük, amely felvételt is készített az orosz gépekről:
A svéd légierő parancsnoka az incidenst kommentálva azt mondta: komolyan veszik azt, ami történt, és elítélte az orosz légierő tettét, amelyet szakmaiatlannak és felelőtlennek minősített.
Kijevet lőtték, az elővárosokat támadták az oroszok az éjjel
Több robbanást is észleltek csütörtök hajnalban Kijevben, miközben a főváros elővárosaiban összecsaptak az oroszok és az ukránok.
Úgy tudni, hogy a városközpontban nem sokkal 3 óra előtt jelentettek először két robbanást, utána nem sokkal pedig két másik detonációt is hallani lehetett egy metróállomás közelében.
Nem sokkal később, helyi idő szerint hajnal 3 órakor a légiriadó is megszólalt Ukrajna több régiójában, köztük Kijevben is.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester azóta a Facebookon közölte, hogy nehéztüzérségi találatok érték a várost. Bejelentése szerint többen megsérültek, és néhány autó is kigyulladt. Azt is közölte, hogy az éjjel Kijev környékén csaptak össze az oroszok és az ukránok.
Kijev közelében harcok folytak – Bucsában, Irpinben és Hosztomelben. Az ellenség megpróbál betörni a fővárosba – írta a polgármester.
Amerika nagyon aggódik az igazságért
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma amerikai idő szerint szerdán kiadott közleményében felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „azonnal hagyja abba ezt a vérontást”, és vonja ki csapatait Ukrajna területéről.
Azzal is vádolják Oroszországot, hogy „teljes támadást indított a média szabadsága és az igazság ellen” mivel blokkolja a független hírügynökségekhez való hozzáférést, ezzel megakadályozva hogy valós információkat közöljenek az invázióról – írja a BBC.
Herszon városa elesett
Orosz katonák csütörtök hajnalban elfoglalták Dél-Ukrajna egyik legnagyobb városát, Herszont.
Herszonban már napok óta heves harcok zajlanak. Az oroszok már a tegnap is azt állították, hogy elfoglalták a várost, de ezt akkor még az ukránok tagadták. Az amerikai védelmi minisztérium a minap még azt nyilatkozta, hogy egyik információt sem tudják megerősíteni.
A város elfoglalását a polgármester is megerősítette, mikor közölte, fegyveres katonák törtek be a városházára az éjjel.
Nem tettem semmilyen ígéretet nekik, nincs mit ígérnem. Engem csak az érdekel, hogy normális élet legyen a városunkban. Arra kértem őket, hogy ne lőjék le a lakosokat – írta a városvezető.
Ezen kívül a térfigyelő kamerák is rögzítették, hogy orosz harci szállítójárművek állnak a város főterén.
A városban reggel 6-ig bezárólag kijárási tilalom volt érvényben, a tömegközlekedés nem sokkal később indult újra. Az embereket arra kérték, hogy leginkább egyedül, de legfeljebb ketten közlekedjenek a városban azért, hogy ne provokálják az orosz csapatokat. A város elestére reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszédet mondott.
Bár Herszon városa elesett, úgy tudni, hogy a herszoni területen lévő falvakban az ukrán csapatok folytatják a védekezést – ezt Borisz Szilenkov, a terület kormányzója nemrég a Facebookon közölte, miközben az egyik égő orosz harcjárműről tett közzé videót.
Folytatódik Mariupol ostroma, a védők még kitartanak
Folytatódik a 400 ezer lakossal rendelkező Mariupol ostroma, a város polgármestere szerint a védők egyelőre kitartanak az orosz támadással szemben.
Mariupol előtt még kedden nyitottak korridort az oroszok azért, hogy szerdáig mindenki elhagyhassa a települést, aki akarja. Szerdán aztán meg is indult a város elleni támadás, amelyet tüzérségi támogatással kísértek.
Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere szerda éjjel azt írta: az eddigi legnehezebb napjukon vannak túl, hozzátéve, hogy a védők egyelőre szívósan védekeznek és kitartanak az orosz támadással szemben.
Közlése szerint a várost érő tüzérségi bombázás miatt a civilek közül is többen meghaltak, 128 embert pedig a kórházakban ápolnak. Elmondta azt is, hogy sokan víz és áram nélkül maradtak Mariupolban, csütörtökön ezt a helyzetet az illetékes hatóságok megpróbálják orvosolni.
A város elfoglalása esetén az oroszok biztosíthatnák a szárazföldi kapcsolatot a Krímmel, valamint nagyobb erővel indulhatnának meg Ukrajna belső területei felé.
Bangladesi hajót talált el orosz rakéta, meghalt egy matróz
Az ukrán parlament Twitter-fiókján tett közzé egy videót, amin egy rakétatalálatot kapott szállítóhajó látható. A poszt szerint a Banglar Samriddhi nevű hajó bangladesi, éppen a Fekete-tengeren tartózkodik, és Olvija kikötőjében berakodásra várt, amikor az orosz rakéta becsapott. A támadás a legénység egy tagját megölte a hajón.
A Maritime Bulletin hajózási portál írt már pár órával korábban az esetről, eszerint bangladesi források is megerősítették a történteket. A portál videót is közölt, amin a becsapódás látható.
A putyinos Time-címlap hamisítvány volt, de az igazi nem áll távol tőle
„Az élet győzedelmeskedni fog a halál fölött, a világosság a sötét fölött” – nagyjából így fordítható az az ukrán idézet, ami a Time magazin új címlapjára került zászló színeinek kíséretében. A klisés idézet egyébként Zelenszkij elnöktől származik, abból a beszédből, amit még az EP-nek adott kedden.
2700 keletnémet raktárakban megmaradt légvédelmi rakétát küld Németország Ukrajnába
Újabb, az ukránoknak szánt fegyverszállítmányról döntött Berlin, értesült a Deutsche Welle és a német dpa hírügynökség is – a szállítmány 2700 hordozható légvédelmi rakétából áll majd. A rakéta elsősorban helikopterek ellen hatékony.
A mostani szállítmány még a szovjet időkből fennmaradt, az egykori keletnémet terület raktáraiban tárolt Sztrela rakétákból áll majd, tehát nem a legmodernebb technikát küldik, tekintve, hogy még a Sztrela-3-at is 1972-73 között tesztelték, majd 1974-ben rendszeresítették.
Zoom
Sztrela (fotó: Konstantin Mihalchevskiy / AFP)
A fegyverszállítmányoktól eredetileg elzárkózó Németország később 1000 tankelhárító, illetve 500 légvédelmi Stinger rakéta leszállításáról döntött.
Már nemcsak nácik az oroszok, hanem terroristák is
„Az ukrán hadsereg és az ukrán emberek igazi hősök, ezt a földünkre érkezett orosz terroristák is megérezték!” – írta a Twitteren az ukrán védelmi miniszter keki színű dzsekiben és „Harcolj, ahogyan az ukránok!” feliratú pólóban Olegszij Reznikov.
„Senki, de senki, sem Oroszország, sem a nyugati országok nem hitték, hogy egy hétig kitartunk, csak mi, ukránok hittük!” – írta a Facebook-oldalán. „Még sok próbatétel vár ránk, lesz vér, verejték és erőszak” – írta, miközben arra szólított fel, hogy meg kell semmisíteni az ellenség kommunikációs rendszerét, és köszönetet mondott a helytállásért Mariupol, Harkiv, Herszon városoknak is.
ENSZ: az Ukrajnában maradtak közül is otthontalanná váltak egymillióan
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint azon felül az egymillió emberen felül, akik Ukrajnából elmenekültek, további egymillió embert maradt fedél nélkül a becslések szerint.
Christine Pirovolakis, a hivatal külkapcsolati tisztviselője a Sky Newsnak nyilatkozva megerősítette ezt az információt.
Nagyon rossz a helyzet Ukrajnában, egymillió ember otthontalanná vált, és az erős tűzharcok miatt rengeteg a veszteség, sok ember pedig csapdába esett – fogalmazott Christine Pirovolakis, hozzátéve azt is, hogy a szervezet is egyre nehezebben tudja eljuttatni segélyszállítmányait a bajbajutottaknak.
A UNHCR tisztviselője azt is elmondta, hogy az országból menekültek közt rengeteg traumatizált nő és gyermek van, és a terepen lévő pszichológusoknak rengeteg kihívással kell szembenézniük.
Arra is volt már példa számos alkalommal, hogy a nők otthagyták a gyermekeket a határon, és visszatértek Ukrajnába azért, hogy a férjük oldalán harcoljanak – tette hozzá Pirovolakis.
Partra szállhatnak az oroszok Odessza környékén – közölte az ukrán vezérkar
Az ukrán vezérkar részletes közleményt adott ki, amelyben leírták, hogy állnak a harcok az egyes frontvonalaknál. Állításuk szerint az orosz offenzíva csak néhány helyen tudott előhaladni, a városokat viszont nagy erőkkel bombázzák. Közölték a Volhíniai terület közelében, az ukrán–belorusz határ mentén az oroszok mozgolódnak, de ott még mindig nincsenek harcok.
Zsitomir környékén viszont több községnél is próbálnak előtörni az oroszok, a várost a minap erős tüzérségi csapás is érte, amelyben több ember meghalt. A közlemény szerint Csernyihivnél, Szuminál és környékbeli községeknél sem tudtak áttörni az oroszok, ezáltal pedig Kijevet sem tudták bekeríteni.
A vezérkar szerint Harkiv térségében, illetve Kelet-Ukrajnában is nagy erőkkel támadnak az oroszok, ennek az offenzívának a fő irányvonala Lozovaja község felé tart. Az ukránok szerint az oroszok ezen a fronton szenvedik el a legnagyobb ember– és eszközveszteségüket. Innen délkeletre pedig Mariupol városának elfoglalására összpontosítanak az oroszok.
Herszon szerda éjjel elesett és orosz kézre került, ezáltal az oroszok előtt megnyílt az út nyugati irányba. Közleményük szerint az orosz erők innen Mikolajiv és Vozneszenszk irányába próbálnak előretörni. Mikolajivtól Nyugatra, a Déli-Bug folyó partján már meg is próbált partra szállni egy orosz egység, de ezt megsemmisítették.
Az ukrán hadsereg ezen felül azt is közölte, hogy a Fekete-tengeren egy hét orosz hadihajóból álló konvoj indult meg. Azt írták, hogy Odessza környékén szállhatnak partra az orosz katonák.
Ez utóbbival kapcsolatban már egy felvétel is terjed, amelyen láthatóak az orosz hajók a partok környékén:
Úgy tudni, hogy az odesszai partraszállását már a háború kezdete óta tervezik az oroszok. A minap Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök is egy olyan térképet mutogatott, amelyen ez a hadművelet már be volt jelölve.
Műholdas felvételek érkeztek Kijevből, megállt az orosz konvoj
A Pentagon szerint műholdas felvételek bizonyítják, hogy Kijevtől 26 kilométerre megállt az az orosz konvoj, amelynek érkezéséről még kedden számoltak be ugyancsak műholdas felvételek alapján.
A védelmi minisztérium most közölte, hogy a város megközelítése óta a konvoj csak három kilométert haladt előre kedd éjjel, és utána gyakorlatilag megállt az ukrán főváros előtt.
Legjobb tudomásunk szerint az utóbbi 24-36 órában nem haladtak előre számottevő mértékben – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Hozzátette: elképzelhető, hogy az oroszok most rendezik soraikat a város előtt, és azt fontolgatják, hogy miként törhetnének át az ukrán védelmen.
Mindeközben a Maxar Technologies is műholdfelvételeket tett közzé arról, hogy hogy néz ki Kijevi északi része az orosz bombázások után.
Az egyik felvételen kilőtt harcjárművek is láthatóak, azt viszont nem lehet megállapítani, hogy ezek orosz vagy ukrán harci eszközök voltak-e.
Az ukránok szerint 3000 katonával nőtt csütörtökre az oroszok vesztesége - az igazság persze ennek töredéke is lehet
Az ukrán hadsereg közölte, hogy csütörtök hajnalig bezárólag katonák és harceszközt vesztettek az oroszok. Becslésük szerint:
  • körülbelül 9000 ezer katonát,
  • 217 tankot és 900 páncélozott harci szállítójárművet,
  • 30 repülőgépet és 31 helikoptert,
  • 90 löveget és 42 MLRS-rakétarendszert vesztettek az oroszok.
Szerda reggel az ukrán hadsereg még csak 5840 orosz áldozatról számolt be, vagyis a mai adat több mint 3000-es növekedést jelent a tegnapihoz képest...
Az ukrán védelmi tanács ugyanis szerda este közölte, hogy bár hatezerre becsülik a háborúban elesett orosz katonák számát, viszont emellett van még további, körülbelül kétezer katona, akikkel az oroszok elvesztették a kapcsolatot. Ez nem jelenti azt, hogy mindannyian meghaltak. Számításaink szerint körülbelül hatezren haltak meg, mások még mindig kóborolnak valahol, mert elmenekültek a háború elől – mondta erről Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Vélhetően tehát ezeket az „elveszett” orosz katonákat adták hozzá a mai veszteséglistához, ennek tudható be a növekedés.
Bekerítették Európa legnagyobb atomerőművét
Szerda éjjel teljesen bekerítették Európa legnagyobb atomerőművét az orosz katonák Zaporizzsjánál. A Nemzeti Atomenergia-ügynökség a létesítmény biztonságának garantálását kérte.
A hivatal azt is közölte, hogy kedden egy időre már megszakadt a radioaktivitási adatok szolgáltatása a létesítményből. Vélhetően akkor a környéken már összecsaptak az orosz és ukrán katonák, mivel az oroszok azt állították, hogy elfoglalták az atomerőművet.
Kigyulladt egy olajtározó Csernyihivben
Lángra kapott egy olajtározó Csernyihiv városában, amelyet már napok óta lőnek az oroszok.
A füst messziről is látható volt:
Elképzelhető, hogy a tározót direkt célozták meg az oroszok azért, hogy megsemmisítsék az ukrán sereg üzemanyag-ellátmányát.
Így néznek ki a szétlőtt kijevi elővárosok
Több felvétel is készült az utóbbi egy napban azokról a kijevi elővárosokról, amelyekben jelenleg is folyik a harc.
Ezek egyike Irpin, amelyről a Kyiv Independent már a minap is közölt egy videót.
Azóta egy újabb felvétel is érkezett ebből az elővárosból.
Nem sokkal jobb a helyzet Bucsában sem, ahol már az előző napokban is készültek fotók a pusztításról.
Megjelent a Végítélet az Egyesült Államok légterében
Nem sokat váratott magára az amerikai reagálás, miután Vlagyimir Putyin február végén bejelentette, hogy az Ukrajnát támadó orosz hadsereg a legmagasabb készültségbe helyezte az atomrakétáit.
Az orosz elnök döntése után felszállt és gyakorlatot hajtott végre a Végítélet nevet viselő repülőgép, amely nukleáris háború esetén légi főparancsnokságként szolgálja az amerikai haderőt. A légi irányítóközpontot Nebraska felett észlelték – írja a Rakéta.hu.
Zoom
E–4B típusú repülőgép (fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary)
A baljóslatú „végítélet” egyike azoknak az E–4B kódnéven emlegetett és átalakított Boeing 747-eseknek, melyeket kifejezetten arra terveztek, hogy légi bázisként működjenek egy nukleáris háború esetén.
A szóban forgó légiflottát Night Watchnak nevezik, és az Egyesült Államok hadserege a hetvenes évek óta üzemelteti.
Ezekkel a repülőgépekkel kapcsolatban sok a titkosított információ, de annyit tudni lehet róluk, hogy úgy tervezték azokat, hogy kibírják egy nukleáris háború viszontagságait, így például régebbi analóg eszközök találhatók bennük, szemben a mostani digitálisakkal, ugyanis ez utóbbiakat kiiktatnák a robbanásokat kísérő elektromágneses lökéshullámok.
Az E–4B gépeken alig van ablak, illetve kaptak egy speciális, a hőhatásoktól védő burkolatot. A gépek tetején látható „púpban” pedig több mint 65 műholdvevő és antenna található, amelyekkel tartani tudja a gép a kapcsolatot a földi egységekkel.
Ami ennek a flottának a legfontosabb célját illeti: a gép úgynevezett National Airborne Operations Centerként, tehát légi irányítóközpontként funkcionál az elnök, a védelmi miniszter és az Amerikai Egyesített Vezérkar számára. A gépről irányítani lehet az amerikai hadsereg csapatmozgásait, ezenkívül háborús rendeleteket lehet kiadni róla, valamint koordinálni a polgári hatóságok intézkedéseit.
Az egyik ilyen gép az iNews információja szerint a légierő egyik nebraskai bázisáról szállt fel, majd ballisztikus rakéták követésére használt korai figyelmeztető repülőgépek kíséretében elrepült Chicago irányába, négy és fél órát töltött a levegőben, és visszatért a bázisra.
Az iNews ugyanakkor hozzáteszi azt is, hogy legalább egy E–4B folyamatosan készenlétben áll, és ezekkel a gépekkel rendszeresen gyakorlatoznak, így nem tudni, hogy véletlen egybeesésről van szó, vagy ez egy reakció lenne Putyin nyilatkozatára. A lap az ezzel kapcsolatos kérdését feltette a Pentagonnak is, de egyelőre nem kaptak választ. Annyi biztos mindenesetre, hogy Joe Biden elnök külön kihangsúlyozta egy sajtótájékoztatón, hogy az amerikaiaknak nincs okuk egy esetleges nukleáris háborútól tartani.
Egy nap alatt 34-en meghaltak és 285-en megsérültek Harkivban
A hatóságok szerint 34 civil halt meg és további 285 ember sérült meg Harkivban az elmúlt egy napban az orosz támadások miatt – írja a CNN.
Az ellenség továbbra is lakónegyedeket és egész településeket támad. Több tucat házat és irodaépületeket ért találat – közölték a harkovi hatóságok.
Az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat közleményében sorolta fel a támadásokat. Az épületek között lakóházak és irodák is vannak. Mint írták, Izyum ellen éjfélkor hatalmas légitámadást indítottak, amely két órán át tartott, és egy ötemeletes lakóépületet pusztított el, valamint a Saltivka lakónegyedben is megrongálta a többemeletes házak szerkezetét.
Mariupol tanácsa szerint ez már népirtás
Közleményt adott ki csütörtökön Mariupol város tanácsa, amiben azt írták: az oroszok szándékosan rombolják le a civilek kiszolgálására irányuló infrastruktúrát.
Már hét napja szándékosan rombolják a várost ellátó, létfontosságú infrastruktúrát. Már megint nincs áramunk, vizünk és fűtésünk – írták a közleményben, majd hozzátették:
Az oroszok megsemmisítik a nemzetünket. Ez már népirtás az ukránok ellen.
A városi tanács Leningrád második világháborús ostromához hasonlította a helyzetüket. Mindeközben az ukrán belügyminisztérium is elismerte már azt, hogy Mariupolt teljesen körbevették az orosz csapatok.
Kuleba: Putyinnak semmi esélye
„Ez az emberek harca Ukrajnáért” – kezdi Twitter-bejegyzését Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere. A miniszter egy képet tett közzé arról, hogyan állta útját az orosz erőknek a helyi lakosság és több száz munkás a délkeleti Enerhodar városában március 2-án – írja a Skynews.
A külügyminiszter azt írtja, „Putyinnak semmi esélye nyerni.” Dmitro Kuleba arra is kitért, hogyUkrajnának szüksége van segítségre, hogy megvédhesse magát, legfőképp a levegőben, ezért kéri, hogy zárják le a légteret.
Lefoglalták Putyin jobbkezének szuperjachtját
A Reuters hírügynökség szerint a francia hatóságok lefoglalták a Vlagyimir Putyin orosz elnök jobbkezének tartott Igor Szecsin 120 millió dolláros szuperjachtját La Ciotat kikötőjében. Ezt Bruno La Maire francia pénzügyminiszter is megerősítette.
„Köszönet a francia vámosoknak, akik érvényesítik az Európai Unió szankcióit az orosz kormányhoz közel állókkal szemben” – írta Le Maire egy Tweetben. A pénzügyminisztérium sajtósa szerint a jacht egy olyan szervezet tulajdonában volt, amelynek fő részvényeseként Szecsint azonosították. Szecsin a Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke, 2004-től Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója, az Elnöki Adminisztráció helyettes vezetője.
Szerdán a német hatóságok foglalták le Aliser Uszmanov orosz oligarcha 600 millió dollárt érő, 156 méter hosszú jachtját.
Zelenszkij: a védvonalak állják az orosz támadást
Ukrajna védelmi vonalai állják az orosz támadást - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfrissebb videoüzenetében csütörtökön, hozzátéve, hogy Moszkva éjfél óta szüntelenül lövi országát.
"A szabadságunkon kívül nincs mit vesztenünk" - hangsúlyozta az elnök.
Megjegyezte: naponta érkeznek fegyverszállítmányok az országba Ukrajna szövetségeseitől.
Zoom
Barikádokat állítanak fel a Függetlenségi Emlékmű előtt Kijevben 2022. március 3-án (fotó: Aytac Unal / Anadolu Agency / AFP)
Zelenszkij emlékeztetett: két éve regisztrálták az első koronavírus-fertőzöttet Ukrajnában. "Egy hét telt el azóta, hogy megtámadott minket egy másik vírus" - tette hozzá az orosz invázióra utalva.
Elmondta: Oroszország taktikájának megváltoztatása és a lakott területek ágyúzása annak bizonyítéka, hogy Ukrajna sikeresen megtorpedózta Moszkva eredeti tervét, amely a gyors győzelemre alapozott.
Azt javasolta Moszkvának, hogy kezdje el tanulmányozni a "jóvátétel" szót, mert Kijev Oroszországgal fogja megfizettetni a megszállás okozta károkat.
Volodimir Zelenszkij hozzáfűzte: az ukránok megkapják a nyugdíjakat, és segélyt ajánlanak fel azoknak, akik a háború miatt maradnak ki a munkából. Az ukrán elnök szerint 16 ezer külföldi önkéntes csatlakozott Ukrajnához a háborúban.
Zelenszkij emlékeztetett: az ukránok túlélték a világháborúkat, a holodomort (a Sztálin által mesterségesen előidézett éhínséget), a szovjet terrort, a holokausztot, a csernobili balesetet és a Krím félsziget orosz annektálását, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok Moszkva általi támogatását.
"Nem mi vagyunk a legnagyobb ország. (.) Nincsenek atomfegyvereink, nem látjuk el olajjal és gázzal a nemzetközi piacokat" - mondta. "De itt a népünk és az országunk. Ezért harcolunk" - tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pedig a következőt üzente: "Menjen, mentse meg a saját orosz ajkú népét. Nem szerte a világon, hanem saját hazájában. Sokan vannak, mintegy 150 millióan."
Lavrov: Oroszország célja, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását
Az ukrajnai orosz hadművelet célja többek között az, hogy Kijev ne csatlakozzon a NATO-hoz – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz állami televíziónak.
Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az orosz hadsereg katonai célpontokat támad Ukrajnában, és hozzátette, hogy a „járulékos veszteség” kifejezést az iraki és líbiai nyugati hadjáratok óta használják – írja a Reuters.
Az ukránok állítása szerint rengeteg orosz fegyvert semmisítettek meg
Az ukrán védelmi miniszter csütörtökön közölte, hogy a háború kezdete óta rengeteg orosz fegyvert megsemmisítettek már.
A seregünk már olyan sok harceszközt semmisített meg […] amelyből néhány megye haderejét fel lehetne fegyverezni – mondta a Sky News szerint Olekszij Reznikov. Hozzátette: mindeközben a saját seregük ereje nő, folyamatosan újabb és újabb szállítmányokat kapnak.
Képeken a robbantások nyomai Kijev külterületén
Drónfelvételeket közölt a Reuters Kijev külvárosából, Borogyankából, ahol lakóépületek omlottak össze, az egyik utcán pedig az orosz erők megrongálódott harci járművei láthatóak. Az orosz katonák az ukrán főváros felé tartanak, de lassan haladnak, írja a Skynews.
Zoom
Fotók: Makszim Levin / Reuters
Zoom
Készülnek a barikádok és torlaszok Lviv és Kijev utcáin
A helyiek nagy erőkkel építik a város bevezető szakaszán a barikádokat, tankcsapdákat. Az orosz csapatok elleni védelmi készülődés azóta is fokozódik.
Zoom
Fotók: Abdullah Tevge / Anadolu Agency / AFP
Zoom
Óvóhely Lvivben
Csütörtök hajnalban Lvivben többször is megszólaltak a szirénák. Ezeket a légiriadókat a lakosság az erre kijelölt óvóhelyeken vészelheti át a legbiztonságosabban. Az általában lakóházak pincéjében található óvóhelyeken takarókat és ételeket is felhalmoztak.
Zoom
Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index
Civil készültség Lvivtől nyugatra
Ukrajna nyugati részén már több napja zajlik a felkészülés, Lvivben a civilek álcahálót és Molotov-koktélokat is készítenek.
Zoom
Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index
Oroszország továbbra is tárgyalna a Nyugattal
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes egy interjúban közölte: hajlandók újrakezdeni a párbeszédet a Nyugattal az Oroszországot érintő biztonságpolitikai garanciákról és a stratégiai stabilitás kérdéséről.
Nagyon sajnáljuk, hogy washingtoni kollégáink úgy döntöttek – amint azt néhány napja bejelentették –, hogy felfüggesztik ezeket a kapcsolatokat – mondta Rjabkov.
Néhány napja még a Pentagon mondta azt, hogy az oroszok nem akarnak tárgyalni velük. Az orosz külügyminiszter-helyettes most arra a kijelentésre utalhatott vissza, amelyet az amerikai külügy még az invázió kezdete előtt tett. Antony Blinken akkor valóban azt mondta, hogy a mostani helyzetben nincs értelme tárgyalni az oroszokkal.
Rjabkov szerint mindamellett nem szűnt meg teljesen a diplomáciai kapcsolat az amerikaiak és az oroszok között, de jelenleg kizárólag a nagykövetségeken keresztül érintkeznek egymással a felek.
Nincs okunk arra, hogy azt higgyük, ez az algoritmus a közeljövőben változik – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.
Így áll most a helyzet Dél-Ukrajnában
A brit Institute for the Study of War újabb térképet készített Ukrajnáról, feltüntetve rajta a front legújabb mozgásait.
A térképen már jelölve van, hogy Herszont elfoglalták az oroszok, és ezután megkezdték a Mikolajiv elleni támadást. Ezenkívül látható az is, hogy Bergyanszk elfoglalása után a krími haderő egy szűkebb sávon, a Fekete-tenger partja mentén összeköttetést létesítettek a donbaszi csapatokkal, ezáltal zárták teljesen körbe a négyszázezres Mariupolt.
A BBC elemzése szerint az oroszok egyértelműen arra törekszenek, hogy teljesen uralmuk alá hajtsák a régiót. Ha folytatják a hadműveletet, a legnagyobb ellenállásba várhatóan Ukrajna harmadik legnagyobb városánál, az egymilliós Odesszánál ütközhetnek majd. Ha sikerülne bevenniük ezt a várost, azután az ukránokat teljesen elvághatnák a Fekete-tengertől.
Iskolákat légi csapás ért, kilencen meghaltak
Kilencen meghaltak és négyen megsebesültek, miután két iskolát és egy házat légi csapás ért Csernyihivben – írja a Sky News az ukrán hatóságokra hivatkozva.
Vjacseszlav Csausz, a Csernyihiv megyei állam közigazgatási vezetője is megerősítette az oroszok újabb támadásait, valamint közölte, hogy a mentési munkálatok jelenleg is zajlanak.
Putyin közölte Macronnal, hogy nem áll le, amíg Ukrajna demilitarizálása meg nem valósul
A Kreml közleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte francia kollégájával, Emmanuel Macronnal, hogy Oroszország ukrajnai hadműveletének céljai megvalósulnak, így demilitarizálása és semleges státuszának elérése sikeres lesz – számolt be a BBC.
A két elnök dél után nem sokkal beszélt telefonon, aminek során Putyin azt mondta, hogy Kijev bármilyen kísérlete a tárgyalások elhalasztására azt eredményezné, hogy Moszkva kiegészíti követeléseit.
400 nőt és gyermeket mentettek ki egy ukrán városból a robbantások után
Állítólag több száz nőt és gyereket mentettek ki ukrán katonák Irpin városából – számolt be a Sky News. Az ukrán legfelsőbb tanács megosztott egy videót, amelyen katonák láthatók, amint kisgyermekeket és nőket segítenek át egy romokkal borított területen.
A Kijevi Terrorvédelmi Zászlóalj több mint 400 nőt és gyermeket mentett ki az orosz megszállók által bombázott Irpinből – írta a Twitteren a kormányzati oldal.
Zelenszkij Putyinnak: mindenért megfizetsz, amit Ukrajna ellen tettél
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt – írja az ABC News.
Minden, amit Ukrajna ellen tettél, megfizetsz érte. Nem felejtjük el azokat, akik elhunytak, és Isten sem felejti el őket – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna egyre erősebb fegyvereket kap az igazi barátaitól.
Becsapódás Csernyihivben:
A magyarokat és oroszokat brutálisan elnyomó Zelenszkij most sokszínű, multietnikumú országról áradozik
Ha Ukrajna elbukik, akkor Lettország, Litvánia, Észtország, Moldova, Grúzia, Lengyelország lesz a következő, egészen a berlini falig – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök délután tartott sajtótájékoztatóján, amin nemzetközi újságírók kérdéseire válaszolt. Zelenszkij szerint ők a védelmi vonal Oroszország és a civilizáció között.
Zoom
Fotó: Szergei Supinsky / AFP
Zelenszkij elmondta, hogy naponta csak pár órát alszik, és minden nap több mint húsz világvezetővel tárgyal. Beszélt Izraellel, Lengyelországgal, de a legfontosabb az lenne, hogy Vlagyimir Putyinnal személyesen le tudjon ülni tárgyalni, „de nem 30 méterre tőle”. Az elnök elmondta, hogy nem tudja, mi történik Vlagyimir Putyinnal, de ő készen áll, hogy megbeszéljen vele minden ügyet.
Elmondta, hogy ismeri az oroszokat és az orosz mentalitást, tudja, hogy mi a hasonlóság és a különbség a két nép között. Zelenszkij megismételte, hogy békét akar, és azt akarja, hogy Oroszország úgy tárgyaljon velük, mint egy egyenrangú országgal.
Zelenszkij legfontosabb követelése a világ országai felé az volt, hogy tiltsák ki a repülőket Ukrajna légteréből, ezzel megakadályozva az orosz bombázásokat. Arra kérte az országokat, hogy ha most nem tudják a zónát létrehozni, akkor „mondják meg, hogy mikor tudnak, hány ember robbanjon fel, hány végtag szakadjon le, hogy megértsék.”
Azt is hozzátette, hogy ha nem tudják lezárni az eget a hatalmak, akkor legalább repülőgépeket adjanak nekik.
Zelenszkij dícsérte Erdoğan török elnököt, szerinte Törökország lesz az egyik ország, ami biztonságot tud garantálni majd Ukrajnának, ha egyszer leülnek tárgyalni az oroszokkal. Szerinte Németországnak kell lennie a másik ilyen országnak.
Zelenszkij többek között a 300 spártaihoz hasonlította az ukrán hadsereget. Az elnök arról is beszélt, hogy az orosz hadsereg háromszor nagyobb, nagyobb az ereje is, de még így is komoly veszteségeket szenvednek az orosz erők.
Szerinte az oroszok hamvasztó berendezéseket is hoztak magukkal, hogy senki ne lássa a holttesteket. Zelenszkij szerint az is szörnyűség, hogy 18-20 éves orosz gyerekeket küldtek Ukrajnába meghalni.
Mostantól az a feladatunk, hogy megvédjük a hazánkat – mondta. „Én vagyok az ország elnöke, nem szabad félnem, a családjainkat, a szeretteinket, az otthonainkat féltem, hogy az országunk nem létezik többé, hogy nem lesz következő generáció”. Zelenszkij azt mondta, hogy személy szerint az a legfontosabb neki, hogy a gyerekei életben maradjanak.
Zelenszkij szerint Oroszország célja az, hogy egy multietnikumú országot térdre kényszerítsen, az oroszok pedig attól félnek, hogy ez a sokszínű ország egységes, és el akarják pusztítani. Az ukránok pedig csak védekezni akarnak.
Amikor egy újságíró arról beszélt, hogy az elnököt többen Winston Churchillhez hasonlítják, Zelenszkij azt mondta, hogy egy ember nagyságát nem ez a generáció dönti el, hanem a következő generáció. A Churchillel való párhuzamra azt reagálta, hogy Churchill egy kicsit többet ivott.
Vizsgálóbizottságot hoz létre az EBESZ az esetleges háborús bűncselekmények kivizsgálására
Független vizsgálóbizottságot hoz létre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívájában esetlegesen elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására - jelentette be csütörtökön Nagy-Britannia képviselete a szervezetnél.
Az EBESZ 57 tagországából 45 támogatta az úgynevezett moszkvai mechanizmus életbe léptetését, amely független szakértői testület létrehozását irányozza elő "háborús és emberiesség elleni bűncselekmények lehetséges esetei, körülményei és tényei feltárására, ideértve a civilek és a polgári infrastruktúra elleni szándékos és válogatás nélküli támadásokat".
Az így begyűjtött információkat később állami és nemzetközi törvényszékek rendelkezésére bocsáthatják.
A bécsi székhelyű európai biztonsági szervezetben Oroszország, Fehéroroszország és a közép-ázsiai államok nem támogatták az előterjesztést.
Egészen a múlt hétig Ukrajnában az EBESZ nemzetközi megfigyelő missziójának mintegy ötszáz szakértője felügyelte a biztonsági helyzetet, különösen az ország délkeleti, szakadárok uralta régiója mentén. Az Oroszország által indított háború és a heves harcok miatt az EBESZ végül kivonta fegyvertelen megfigyelőit.
ENSZ: az egész emberiségre nehezedik a nukleáris fenyegetés
Az egész emberiségre nehezedik Ukrajna orosz megtámadása következtében a nukleáris fenyegetés - figyelmeztette a nemzetközi közösséget csütörtökön Genfben Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
"Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás új és veszélyes fejezetet nyitott az emberiség történelmében" - jelentette ki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésszakán a főbiztos.
"A nukleáris erők készültségi szintjének megemelésével még súlyosabbá váltak az emberiségre nehezedő kockázatok" - tette hozzá Bachelet. Figyelmeztetett, hogy a konfliktus kiszélesedésével Ukrajnában tízmilliók kerültek életveszélybe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét végén különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél.
A Tanács 47 tagállama Kijev kérésére csütörtökön sürgősséggel összehívott vitát tart az ukrajnai helyzetről. Ukrajna határozattervezetet is benyújtott, amelyben nemzetközi vizsgálatot követel.
Az ENSZ legfrissebb adatai szerint az ukrajnai konfliktusban 230 polgári személy - közöttük tizenöt gyermek - halt meg, és 525-en sebesültek meg, de Michelle Bachelet arra figyelmeztetett, hogy a valódi számok ennél jóval magasabbak lehetnek.
"Az áldozatok többségét lakott területek elleni nehéztüzérségi támadások, rakéta-sorozatvetőkből leadott és légicsapások okozták, és "aggasztó információk vannak polgári célpontok ellen bevetett kazettás lőszerekről" - mondta Bachelet.
Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese a Tanács üléséhez intézett beszédében az emberi jogok megsértésével, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények cselekedeteivel vádolta meg az orosz erőket, és "az ukrán gyermekek vérét ontó háborús bűnösök felelősségre vonását" követelte.
A pénteken folytatódó vita után Ukrajna határozatot kíván elfogadtatni, amely "felszólítaná Oroszországot, hogy vonja ki csapatait gyors és ellenőrizhető módon Ukrajna nemzetközileg elismert területéről", és amely kérné a Szíriában működőhez hasonló, független nemzetközi vizsgálóbizottság sürgős felállítását.
Martin Griffith, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese csütörtökön Genfben az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában úgy fogalmazott: "az isten szerelmére, védjék meg a civileket" Ukrajnában, és "hagyják, hogy végezhessük a munkánkat".
"Most, hogy már megvannak a (pénzügyi) forrásaink a munkánkhoz, arra van szükségünk, hogy a harcban álló felek engedjék, hogy végezzük a dolgunkat, és tegyenek eleget a nemzetközi emberi jog előírta kötelezettségeiknek"- mondta Griffith, aki közölte, hogy az adományozók bőkezűsége révén az ENSZ-nek a kért 1,7 milliárd dollárból két nap alatt 1,5 milliárd dollárt sikerült összegyűjtenie.
Az UNESCO csütörtökön határozottan elítélte az ukrajnai oktatási létesítmények elleni orosz támadásokat, és "rendkívüli aggodalmát" fejezte ki a Harkivban és Csernyihivben okozott károk miatt.
Az ENSZ Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete műholdak segítségével ellenőrizni tudta, hogy hét intézményt - hat iskolát és egy egyetemet - érintett a konfliktus - közölte az UNESCO egyik szóvivője.
A szervezet aggodalmát fejezte ki az iskolák és egyetemek háború miatti bezárása miatt is, amely hatmillió iskolást és másfél millió egyetemistát érint.
Audrey Azoulay főigazgató sajnálatát fejezte ki a polgári áldozatok miatt, és felszólított az ukrán kulturális örökség védelmére.
Az UNESCO elítélte a kijevi Babij Jar holokauszt-emlékhely elleni támadást is. (Amely, mint kiderült, meg sem történt, de úgy tűnik, ez nem érdekli az illetékeseket.)
Lakóházakat bombáztak Csernyihivben, huszonketten meghaltak
Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint huszonketten meghaltak Csernyihiv bombázásában. A BBC tudósítója szerint a rakéták célpontjai főleg toronyházak voltak.
Drónfelvételen a Kijev közelében elpusztított város
A The Guardian kiadott egy videót, amiben drónfelvételek rögzítették a romokban álló Borogyankát. A felvételen a megsemmisült épületek, valamint kiégett orosz katonai járművek láthatók a Kijevtől 60 kilométerre található kisvárosban.
A felvételen látszik, ahogy a lakóépületből kiszökő füst beborít mindent, és úgy tűnik, hogy több ház, és számos orosz katonai jármű is súlyosan megsérült a harcokban.
(MTI - Index - Telex nyomán)