Március elején az ukrajnai háború kitörésekor 139-ig ugrott a dollár-rubel jegyzés, ami történelmi mélypontot jelentett az orosz deviza szempontjából. Akkor elsősorban a kemény nyugati szankciókat okolták a mozgásért. Azóta viszont 54,4-ig erősödött az orosz deviza, amire 2015 májusa óta nem volt példa – írja összefoglalójában a CNBC. (De ezt persze már nem hozzák összefüggésbe a szankciók hatékonyságával - a szerk.)

A háború kitörése után az orosz jegybank 9,5%-ról 20%-ra emelte az irányadó kamatot, a szakértők szerint ez fékezte meg a rubel zuhanását. Azóta viszont három lépésben már 11%-ra vágták az irányadó rátát, a deviza szárnyalása azonban megállíthatatlan. Olyannyira, hogy ma már az orosz jegybank is aggódik, hogy a túl erős rubel rontja az ország exportjának versenyképességét.

Általában a szakértők azt szokták mondani, hogy a háború elején bevezetett tőkekorlátozások erősítik a rubelt, hiszen a külföldi befektetők nem tudják kivinni a pénzüket az országból. Ennél azonban bonyolultabb a helyzet, a CNBC szerint több oka is van az orosz deviza erősödésének.

Oroszország továbbra is jelentős bevételre tesz szert az olaj- és gázeladásból, a Brent típusú olaj világpiaci ára most 60%-kal magasabb, mint egy éve. Ugyan a nyugati országok egy része már leállította az orosz olaj vásárlását, de a jelek szerint ez nem különösebben fáj az országnak. Becslések szerint a háború első száz napjában Oroszország 98 milliárd dolláros bevételt ért el az energiahordozók exportjából, ennek több mint fele az Európai Unióból érkezett. Persze Európa szép lassan leállna az orosz olaj vásárlásával, de ez évekbe telhet, a legutóbbi szankciók alól is mentességet kapott Magyarország és Szlovákia. Az energiahordozók ára miatt az orosz fizetési mérleg egyenlege január és május között 110 milliárd dolláros többletet mutatott.

Persze az orosz deviza szárnyalásában szerepet játszanak a már említett tőkekorlátozások is, hiszen nehéz devizát küldeni vagy kivinni az országból. Emellett a nyugati szankciók miatt az orosz import is visszaesett.

Valójában ez egy Patyomkin-árfolyam, hiszen nagyon nehéz devizát kivinni az országból a szankciók miatt - mondta a CNBC-nek Max Hess, a Foreign Policy Research Institute kutatója.

Vagyis a megnövekedett exportbevételek miatt folyamatosan áramlik be a deviza az országba, miközben kifelé alig megy valami, ez vezet a rubel jelentős erősödéséhez.

Jogos a kérdés, hogy ha a rubel már túl erős Oroszország számára, akkor miért nem oldják fel ezeket a korlátozásokat. A háború elején bevezetett intézkedéseken már lazítottak, illetve a kamatot is majdnem a felére vágták vissza, de valószínűleg fokozatosan akarnak haladni, nehogy a hirtelen feloldás a rubel zuhanásához vezessen.

Mindenesetre a szakértők szerint a jelenlegi árfolyamból nem lehet levonni azt a következtetést, hogy az orosz gazdaság fundamentumai erősek, a rubel csak a fizetési mérleg jelentős többletére reagál. Az adatok szerint az orosz munkanélküliség már emelkedésnek indult, mivel sok nyugati cég hagyta el az országot, a háború első öt hetében pedig majdnem megduplázódott a szegénységben élők száma az országban. Vagyis bőven vannak problémák. Az orosz rubel jelenleg nem jó indikátor a gazdaság egészségével kapcsolatban - emelte ki Max Hess.