Andrei Marga, a kolozsvári BBTE egykori rektora szerint Ukrajnát „természetellenes határok” veszik körül, a háborúban álló országnak pedig területeket kellene átadnia többek között Magyarországnak és Romániának.
 |
A román médiában jelentős visszhangot kiváltó kijelentéseket pénteken, a gyulafehérvári könyvvásár keretében tette a 76 éves Herder-díjas filozófus, politológus, akinek a szemlén bemutatták A demokrácia sorsa című új kötetét.
Az 1997 és 2000 között oktatásügyi, 2012-ben néhány hónap erejéig pedig külügyminiszteri tisztséget betöltő egykori politikus a könyvbemutatón úgy fogalmazott: Ukrajnát „természetellenes határok” övezik.
Területeket kell átengednie Magyarországnak – Kárpátalját –, Lengyelországnak – Galíciát –, Romániának – Bukovinát –, valamint Oroszországnak – Donbasszt és a Krímet. Ezek más országok területei.
Andrei Margát az Alba24.ro helyi portál idézte. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemet rektorként, illetve a szenátus elnökeként 15 éven át irányító Marga úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus nem csitul, ha a felek „leragadnak”. Hozzátette, addig nem lesz nyugalom Európában, amíg az Egyesült Államoknak és Oroszországnak, Németországnak, Ukrajnának és Kínának nem sikerül valamilyen megállapodásra jutni a mostani konfliktus kapcsán.
„Mivel nincs nyugalom, a demokrácia szenvedni fog” – állapította meg Marga, aki szerint Romániának „semmi keresnivalója nincs” az ukrajnai háborúban, és az ország megfelelő energiaforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy ne szenvedje meg az energiaválságot. Az egykori miniszter, volt rektor azt is kimondta, hogy
Ukrajna nagyon távol áll a demokráciától, az országban a pártokat betiltották, a médiát kontroll alatt tartják, számos tehetős ember pedig rengeteg pénzzel elhagyja az országot.
A bukaresti sajtó szombaton figyelt fel a korábban a Román Kulturális Intézetet (ICR) is irányító Marga állásfoglalására, amelyet a legtöbben „sokkolónak”, „provokációnak” neveznek. Sokan emlékeztetnek, hogy az átvilágítóbizottság évekkel ezelőtt megállapította róla, miszerint együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, és a Securitate besúgója volt Horia fedőnéven, írja a kolozsvári Krónika.
