Volodimir Zelenszkij már korábban figyelmeztette az izraeli zsidókat: az idei zsidó újévkor (szeptember 26-27.) ne zarándokoljanak el a Breszlávi Rabbi Náhmán ukrajnai sírjához, mert a tömeggyilkosságok elkövetéséről elhíresült oroszok köztük is vérfürdőt rendeznek. A zsidók azonban nem hallgattak Zelenszkijre, s jó 30 ezren az idén is elutaztak a csodarabbi umáni sírjához. Az orosz légierő a mai napon legalább tíz darab Sáhed-136 típusú, iráni gyártású drónt indított, hogy vérfürdőt rendezzen még mindig a csodarabbi umáni sírjánál ájtatoskodó zsidók körében. Csakhogy a hős ukrán légvédelem lelőtte a drónokat – írja a Má’árív.
Zoom
Vigasság a csodarabbi sírja körül Umánban (fotó: breslevnews.net)
Breszlávi Rabbi Náhmán (1772-1810) csodarabbi, a breszlávi hászíd mozgalom megalapítójának sírja az ukrajnai Umán városában a világ egyik legjelentősebb zsidó zarándokhelye. A zsidó újév idején, tehát ezekben a napokban tízezrek lepik el a mintegy 100 ezer lakosú, Ukrajna Cserkaszi megyéjében található Umánt. A második világháborúban, 1941. július 15. – augusztus 8. között a város közelében zajlott le az Umáni hadművelet (umányi csata), amelynek során a Wehrmacht jelentős magyar katonai támogatással bekerítette, majd megsemmisítette a 6. és a 12. szovjet hadsereget. A csatanyerés után Adolf Hitler és Benito Mussolini a Luftwaffe Focke-Wulff Fw 200 Condor típusú repülőjére szállva együtt látogatta meg Umánban a német és az olasz egységeket.
Zoom
Adolf Hitler és Benito Mussolini (mindkettő háttal ül) az umáni reptéren 1941. augusztus 28-án (fotó: Heinrich Hoffmann)
A csodarabbi sírja körül most is háború dúl, csak éppen az egykori bajtársak, az oroszok és az ukránok ezúttal egymást ritkítják. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna zsidó elnöke már jó egy héttel a csodarabbi umáni sírjához esedékes tömeges zarándoklat előtt figyelmeztette az izraeli zsidókat és az izraeli titkosszolgálatokat: ha lehetséges, az idén ne lepjék el Umán városát a hászíd zsidók, mert az ukránok körében is tömeggyilkosságokat elkövető oroszok orvtámadást intéznek majd a békés zarándokok ellen. Hogy aztán a tömeggyilkosságot rákenjék az ukránokra…
Az Izraeli Külügyminisztérium ki is adta a figyelmeztetést, hogy a háborús helyzetre való tekintettel az idén senki ne utazzon el Umánba. Csakhogy a figyelmeztetést nem vették komolyan, s voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a Breszlávi Rabbi Náhmán úgyis megvéd bennünket az orosz támadásoktól. A csodarabbi oltalma ezúttal azonban elmaradt – ha lehet hinni az ukrán jelentéseknek: „A mai nap folyamán az orosz haderő legalább 10 darab Sáhed-136 típusú, iráni gyártású drónt indítottak Umán ellen, azzal a céllal, hogy csapást mérjenek a városban tartózkodó nagyszámú zsidóra” – szól az ukrajnai zsidó vezetés legújabb meséje.
A beszámolókból arról is értesülhetünk, hogy az elmúlt két nap folyamán a hős ukrajnai légvédelmi egységek több mint tíz, részben a Krím félsziget területéről indított, s Umán városára célzott orosz drónt semmisítettek meg. A Reuters hírügynökségen keresztül az ukrán hadsereg közzé is tett egy fényképet, amelyen egy lelőtt M214 Geran-2 (leánykori perzsa nevén: Sáhed-136) harci drón darabja látható.
Zoom
Az ukránok által állítólag lelőtt M214 Geran-2 (Sáhed 136) orosz drón darabja (fotó: Reuters)
„A feltételezés szerint az oroszok a nagy tömegeket vonzó hászíd zsidó vallási helyekre kívántak csapást mérni” – vonja le a következtetést az izraeli Má’árív.
Egy ukrán biztonsági szakértő pedig a Bábel című ukrán hírportálnak nyilatkozva ezt a következtetést vonta le az Umán elleni állítólagos orosz dróntámadásról: „Irán azzal a föltétellel szállított harci drónokat Oroszországnak, hogy azokkal izraeli polgári személyek ellen hajtsanak végre előre kitervelt terrorcselekményeket”.
Zoom
Örömtánc a csodarabbi sírja közelében Umánban – nem félnek az orosz drónoktól (fotó: Hájjim Goldberg)
Minden jel viszont arra mutat, hogy az Umánban tartózkodó izraeli hászíd zsidók ellen tervezett, ám az ukrán hadsereg által meghiúsított dróntámadásról szóló mese beleillik a zsidó kártyát, s a holokausztot is kijátszó ukrán propagandába, amellyel Kijev az orosz-ukrán háború kezdetétől fogva már többször is próbálkozott operálni.
Hering J. – Kuruc.info