Mao szerint ez visszaélés a nemzetbiztonság fogalmával, hogy erre hivatkozva visszaszorítsák a kínai vállalatokat.

"Ez ellentétes a piacgazdaság, a nemzetközi kereskedelem és pénzügyek szabályaival, és árt az amerikai üzleti környezetbe vetett nemzetközi bizalomnak" - jelentette ki Mao pekingi sajtótájékoztatóján.

A Huaweit még 2019-ben, a Donald Trump akkori amerikai elnök vezette kormányzat helyezte feketelistára nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva, ellehetetlenítve a kínai cég számára a készülékeihez használt, amerikai fejlesztésű technológiákra épülő alkatrészek és szoftverek beszerzését. Az amerikai hírközlési hatóság (FCC) tavaly novemberben újabb korlátozó intézkedéseket vezetett be a Huawei ellen; megtagadták a cég legújabb eszközeinek engedélyezését, emellett behozatali és értékesítési tilalmat vezettek be több más kínai telekommunikációs vállalat eszközeire is. Az FCC elnöke, Jessica Rosenworcel azzal indokolta a szankciókat, hogy "az új szabályok fontos részét képezik azoknak a lépéseknek, amelyek védelmet nyújtanak az amerikai embereknek a nemzetbiztonsági fenyegetésekkel szemben, ide értve a távközlést is".

A kínai telekommunikációs óriáscég erre reagálva az MTI-hez eljuttatott közleményében azt állította, hogy évek óta semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a Huawei bármilyen biztonsági fenyegetést jelentene, így véleményük szerint a vállalattal szembeni vádaskodások egyértelműen geopolitikai indíttatásúak. A Huawei Technologies hangsúlyozta, hogy a világ több mint 170 országában és régiójában van jelen, és mindenhol a nemzetközi és helyi jogszabályokat szigorúan betartva végzi tevékenységét.

Tavaly az Egyesült Államok mellett Kanada és Ausztrália is szankciókat vezetett be a Huawei ellen, a ZTE kínai mobilgyártó mellett kizárták a céget az 5G hálózat kiépítéséből.

A legújabb amerikai szankciók hírére a kínai technológiai részvények értéke 1,7 százalékkal csökkent a sanghaji tőzsdén.