Sazia Szirádzs, a pakisztáni konzulátus egyik munkatársa a sajtónak azt mondta, felvették a kapcsolatot Musarraf családjával.

A sajtóhoz eljuttatott közleményben a fegyveres testület őszinte megrendülését fejezte ki a hír miatt.

A volt államfő régóta betegeskedett, és a dubaji amerikai kórházba orvosi kezelésre vonult be.

Pervez Musarraf a hadsereg vezetőjeként 1999-ben vértelen puccsal döntötte meg az akkor kormányfőként szolgáló Navaz Sarif hatalmát, és elnökként 2008-ig irányította Pakisztánt. Ő volt az ázsiai ország legtovább hivatalban maradó elnöke.

Egy pakisztáni különbíróság 2019-ben hazaárulás és az alkotmány megsértése vádjával halálra ítélte a külföldön tartózkodó Musarrafot. A vád szerint a volt államfő hazaárulást követett el, amikor 2007-ben a rendkívüli állapotra hivatkozva felfüggesztette az ország alkotmányát, és bebörtönözte a legfelsőbb bíróság azon tagjait, akik nem voltak hajlandók elfogadni a döntését.

Musarraf sosem ismerte el az ellene felhozott vádakat, melyeket politikailag motiváltnak nevezett. A volt államfő ismét indulni akart a 2013-as parlamenti választásokon, de a választási bizottság nem engedélyezte jelölését.

Hívei szerint ő volt Pakisztán leginkább szekuláris vezetője, aki elnöksége idején igyekezett visszaszorítani az iszlamista befolyást.

Musarraf - aki kormányzása alatt a szélsőségesek két merényletét élte túl - a 2001. szeptemberi amerikai terrortámadások után Washington oldalára állt az al-Kaidával szemben, e döntése miatt ellenfelei a "Busharraf" gúnynevet aggatták rá, utalva a 2001-ben hivatalban lévő amerikai elnök, George W. Bush nevére.

Pakisztán 2001 után több mint 10 milliárd dolláros támogatást kapott Washingtontól a terrorizmus elleni harchoz.

Favvád Csódri, a 2022-ben elmozdított Imran Hán miniszterelnök vezette Pakisztáni Igazságosság Pártjának (PTI) szóvivője a halálhírre reagálva leszögezte: bár sokan diktátornak nevezték, az ország demokratikus berendezkedése Musarraf idején volt a legszilárdabb.

Malíha Lodi, aki 1999-től 2002-ig volt Pakisztán washingtoni nagykövete, méltatta az elhunyt politikus azon döntéseit, amelyeket a 2001-es terrortámadások után, valamint az indiai hadsereg fenyegetései ellen hozott.

A Tehrik-i-Talibán Pakisztán (TTP), a pakisztáni tálibok fegyveres csoportja közleményben emlékeztetett arra, hogy Musarraf volt az, aki kiadta a Lady al-Kaida néven ismertté vált Áfija Sziddikit az Egyesült Államoknak. A pakisztáni születésű neurológust azért ítélték 86 évi szabadságvesztésre az Egyesült Államokban, mert FBI-ügynökökre lőtt, valamint azt tervezte, hogy "piszkos bombával", Ebola-vírussal vagy vegyi fegyverrel követ el merényletet az Egyesült Államok ellen.

(MTI)