A Jun Szok Jol dél-koreai elnök által bejelentett döntéseket a dél-koreai külügyminisztérium közlése szerint a kétoldalú kapcsolatok javítására tett erőfeszítések keretében hozták meg.

Az elnök a GSOMIA-val kapcsolatos elhatározást az Észak-Korea felől érkező nukleáris fenyegetéssel indokolta.

A külügyi tárca egyik névtelenséget kérő munkatársa a sajtónak azt mondta, a dél-koreai és a japán védelmi minisztérium fokozza az együttműködést "bármikor, ha Észak-Korea nukleáris fegyverekkel vagy rakétákkal fenyegetőzik".

A 2016-ban kötött hírszerzési megállapodást Mun Dzse In volt dél-koreai elnök idején, 2019-ben mondták fel azért, mert Japán szigorította három alapanyag kivitelét, amelyekből Dél-Korea mikrochipeket és képernyőket gyárt, valamint eltávolította Dél-Koreát azon országok sorából, amelyek kereskedelmi szempontból kedvezményes eljárásban részesülnek. Szöul azt vetette a japán vezetés szemére, hogy az exportszabályok szigorítását fegyverként használja fel a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán megszállásából eredő, még rendezetlen vitákban. Bár Dél-Korea később úgy döntött, mégsem hátrál ki a megegyezésből, a két ország hírszerzési együttműködésén csorba esett.

Jun Szok Jol emellett a kabinet ülésén elmondta, felszólította a kereskedelmi minisztert, tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Japánnal ismét a legmagasabb szintre emeljék a kereskedelmi kapcsolatokat, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Tokió hasonló lépéseket tesz a szöuli kezdeményezésre válaszul.

(MTI)