Az állami sajtóban több fényképet is közzétettek a Fattah elnevezésű rakétáról, amelynek ünnepélyes bemutatóján jelen volt Ebrahim Raiszi államfő és az iráni Forradalmi Gárda több parancsnoka. A televízió tudósítása szerint a Fattah rakéta "nagy generációs ugrást" jelent a rakétafejlesztés területén, ezzel már "célba tudják venni az ellenség fejlett rakétaelhárító rendszereit is".

A hiperszonikus rakéták elérik a hangsebesség legalább ötszörösét, nagy sebességük és kifinomult manőverezőképességük miatt a radarokon nehezen észlelhetők. Tavaly novemberben a Forradalmi Gárda légvédelmének parancsnoka azt közölte, hogy olyan hiperszonikus ballisztikus rakétát építettek, amely képes kilépni a légkörből és visszatérni.

Irán csak töredékét teljesítette azon kötelezettségeinek, amelyek az ország atomprogramjának átláthatóságát segítik elő - közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Bécsben.

Grossi márciusban tárgyalt Teheránban az iráni vezetéssel, ennek eredményeképp Irán beleegyezett, hogy ismét bekapcsolják a megfigyelő kamerákat több nukleáris létesítményében, és gyakrabban fogadjanak nemzetközi ellenőröket.

Az azóta eltelt idő alatt Teherán azonban a ígérteknek csak töredékét teljesítette. Mint Grossi elmondta, a korábban leszerelt megfigyelő kamerák ugyan visszakerültek, ám mégsem történt olyan mértékű előrelépés, mint amire számított volna.

"Most arra van szükség, hogy fenntartható és zavartalan folyamat induljon el, amely a kötelezettségek teljesítéséhez vezet" - hangsúlyozta a főigazgató. Emlékeztetett, hogy a 2015-ös atomszerződésben foglaltak ellenére Irán már így is több mint száz kilogrammnyi magas dúsítású uránnal rendelkezik; megfelelő finomítás mellett 50 kilogramm urán is elég lehet atomfegyver gyártásához.

Az iráni atomprogram fokozottabb ellenőrzésének igénye azután merült fel, hogy februárban 83,7 százalékra dúsított uránrészecskék nyomaira bukkantak Iránban, ami vészesen közel áll a fegyvergyártáshoz szükséges minőséghez.

Teherán azután vonta vissza a 2015-ös bécsi atomalkuban vállalt korlátozásokat, hogy az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a megállapodásból, és ismét életbe léptette az Irán ellen meghozott szankciókat. A bécsi atomalkuban foglaltak szerint megfigyelő kamerákat szereltek fel az iráni nukleáris létesítményekben, ezeket azonban Washington döntésére reagálva eltávolították.

Az iráni vezetés és a NAÜ közt márciusban lezajlott tárgyalások során a felek mindazonáltal megállapodtak, hogy Irán atomprogramjáról nagyobb átláthatóságot biztosít, ennek biztosításaképp pedig nem csak a kamerákat szerelik vissza, hanem gyakoribb nemzetközi ellenőrzést is lehetővé tesznek, nem utolsó sorban vizsgálatot indítanak a korábban titkosan működő iráni nukleáris létesítmények ügyében is.

(MTI)