Erkan a jegybank ötödik elnöke négy éven belül, turbulens időszakban veszi át a stafétát Sahap Kavcioglutól, akinek a mandátuma 2025-ig szólt.

Vezetése alatt kormányzati nyomásra 19 százalékról 8,5 százalékra csökkentették az alapkamatot, szembe menve a gazdasági racionalitásokkal.

Az új jegybankelnök közel egy évtizedet dolgozott a Goldman Sachs amerikai befektetési banknál, majd a First Republic Bank társ-vezérigazgatója volt. Mintegy másfél évvel a San Franciscó-i székhelyű pénzintézet csődje előtt távozott posztjáról.

A piacok a jegybank új vezetőjétől és a múlt héten kinevezett pénzügyminisztertől, Mehmet Simsektől - az amerikai Merrill Lynch befektetési bank egykori kötvénypiaci stratégájától - várják, hogy új irányt szabnak a török gazdaságnak.

Erdogan elnök unordotox gazdaságpolitikája az infláció elszabadulását és a török fizetőeszköz árfolyamának meredeken leértékelődését eredményezte.

A török infláció 2023 első öt hónapjában is jóval 40 százalék felett alakult, miközben a kamatszintek ennek töredékén álltak.

Kinevezése után Simsek arról beszélt, hogy elkerülhetetlen a visszatérés a racionális és kiszámítható gazdaságpolitika irányába.

Erdogan elnök újraválasztása után tovább folytatódott a török líra mélyrepülése, és az elmúlt tíz napban már 17 százalékot vesztett értékéből a nemzeti fizetőeszköz.

A pénteki kereskedésben új történelmi csúcsra, 23,65 dollárra ugrott a líra jegyzése.

A befektetői várakozások szerint az új jegybankelnök első kamatdöntő ülésén drasztikus szigorításról dönthet, de a JP Morgan elemzői szerint erre akár korábban is sor kerülhet.

Az alapkamat a június 22-i ülésen a jelenlegi 8,5 százalékról 25 százalékra emelkedhet, amely még így is vaskos negatív reálkamatot jelent.

(MTI)