Éjjel a brit és az amerikai légierő a második világháború legpusztítóbb légitámadását intézte a szászországi Drezda ellen. „Az Elba Firenzéjeként” emlegetett szászországi város nagy része megsemmisült, a lángtengerben több százezer ártatlan ember lelte halálát. Tudni érdemes azt is, hogy a városban ipari és hadi létesítmény nem volt, a békeidőben nagyjából 600 ezer fős város 1945-re majdnem a duplájára duzzadt a bolsevik csapatok elől menekülők miatt. És a világtörténelem egyik legnagyobb háborús bűnöse, Winston Churchill úgy gondolta és arra számított akkor még, hogy Drezda a nyugati befolyási övezet része lehet (ebben tévedett), és kényelmetlen volt számára a sok menekült, így "oldotta meg".

Ezen túlmenően természetesen azt a cél szolgálta a terrorbombázás, hogy megtörje a németek ellenállását. Ez sem sikerült. Beszédes, hogy a "konzervatív jobboldalon" – például Bayer Zsolt – a mai napig nagy tekintélynek örvend a németellenes soviniszta Churchill, aki aztán rövidlátó politikájával a Brit Világbirodalmat is romba döntötte, átengedve ezzel helyét az Amerikai Egyesült Államoknak.

Természetesen a mai németellenes rezsim nem nézi jó szemmel, ha német nemzetiek emlékeznek erre az eseményre, nem egy esetben az antifákat küldik rájuk, és nagyon nehéz megemlékezést tartani a több százezer ártatlan áldozatról, ennek ellenére ott sem adják fel, évről évre valamilyen formában megtartják az emlékvonulásaikat. Így tett ebben az évben a Die Heimat is, erről adtak hírt.

"Aki elfelejtett sírni, az Drezdádban újra megtanult" – Gerhard Hauptmann, fűzték hozzá a Telegramon ezt az idézetet a megemlékezésükről közzétett képhez.

Lantos János – Kuruc.info