Már megkezdődött az orosz csapatok kivonása Grúziából – jelentette ki kedden Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete a France Inter francia rádióállomásnak. Hozzátette: néhány napot még várni kell ahhoz, hogy a hatpontos béketerv megvalósuljon.

Azt is hangoztatta, hogy a teljes kivonás menete függ Miheil Szaakasvili grúz elnök politikájától és az általa vezetett erők tevékenységétől. „Mielőbb véget szeretnénk vetni ennek a rémálomnak” – fogalmazott Rogozin nem sokkal azelőtt, hogy Brüsszelben a NATO tagállamainak külügyminiszterei soron kívüli tanácskozást kezdtek a kaukázusi helyzetről.

Korábban az orosz csapatok kivonását sürgette több NATO-tagország képviselője a szövetség döntéshozó tanácsának külügyminiszteri szintű, soron kívüli brüsszeli találkozója előtt. A kedd késő délelőtt kezdődő ülést megelőzően Bernard Kouchner francia külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a csapatkivonást kell választóvonalnak tekinteni a további együttműködés megítélésében. A német diplomáciát vezető Frank-Walter Steinmeier szintén leszögezte, hogy Moszkvának legalább Grúzia belsejéből vissza kell vonnia erőit a tartós tűzszünet eléréséhez. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Brüsszelbe érkezvén arról beszélt: a NATO nem engedi, hogy Oroszország új választóvonalat húzzon Európában. (Nekik viszont szabad, lásd Koszovó - a szerk.)

Kouchner fontosnak mondta, hogy a NATO egységes maradjon a válság megoldását illetően. A francia miniszter a keddi sajtóban megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy határozott, de fenyegetés nélküli álláspontot kívánnak kialakítani Oroszországgal szemben. Többen intettek attól is, hogy a szövetség Oroszország elszigetelése felé mutató lépést tegyen.
 

A rendkívüli találkozó összehívását a Grúziát bábként mozgató Egyesült Államok kérte, és Washington az utalások szerint azt szeretné, ha a NATO felülvizsgálná intézményesített kapcsolati kereteit Moszkvával. Ebben azonban megfigyelők szerint nem tűnik teljesen egységesnek a tagországok álláspontja. Szövetségi forrásból az ülés előtt azt jelezték, hogy a Brüsszelben tárgyalt üzenet határozott lesz. A NATO eddigi álláspontja szerint az erő alkalmazásáról le kell mondani, tiszteletben kell tartani Grúzia területi egységét, és továbbra is számolni kell a volt szovjet tagállam NATO-csatlakozásával hosszú távon.

Orosz részről többször értésre adták, hogy megzavarhatja a szövetség és Moszkva kapcsolatait, ha a NATO egyoldalúan Grúzia oldalára áll. Moszkva nem örült annak sem, hogy – amerikai nyomásra – a szövetség egyelőre nem mutatkozott fogadókésznek a hivatalos orosz álláspont meghallgatására.

Jelen volt a találkozón Alexander Stubb finn külügyminiszter is, akinek országa az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét tölti be. Ő megismételte, hogy a biztonsági szervezet további százzal növelheti megfigyelőinek számát a grúziai szakadár területeken, és ennek egyötöde napokon belül megérkezhet.

Fogolycsere

Az orosz és a grúz erők kedden hadifoglyokat cseréltek egymással. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint 15 grúzt adtak át. Egy grúz kormányilletékes Tbilisziben azt közölte, hogy öt orosz katonát, közöttük két pilótát adtak át 15 grúzért – közülük kettő civil.