Az ITN lépésére azután került sor, hogy a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) pártszövetség és koalíciós partnere, a Folytatjuk a változást (PP) egyaránt kijelentette, hogy nem tudott új kormányt létrehozni.

Ivajlo Vlagyimir Vlagyivicsev, a párt szóvivője, aki visszaadta a mandátumot az államfőnek, azt mondta: "Köszönjük a bizalmat, és megértjük a nehéz helyzetet, amelybe az alkotmány szükségtelen módosítása hozta önöket. A többség, amely elfogadta (ezt a módosítást), káros. Örülünk, hogy a kilenchónapos hatalmi agónia véget ért, vissza kell térni a szavazóurnákhoz".

Radev azt mondta, ebben a helyzetben megkezdi ügyvezető miniszterelnök keresését, hogy megalakítsa a technikai kabinetet, amelynek feladata az előrehozott választás megszervezése lenne.

Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig az országot a Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították, mivel nem volt stabil választott koalíció.

A hónap elején Marija Gabriel külügyminiszter nem tudott kormányt alakítani, miután március 5-én lemondott Nyikolaj Denkov, a PP miniszterelnöke. Denkov azért távozott, hogy a GERB-SZDSZ kilenc hónapig vezethesse a kormányt, ahogyan arról a tavalyi választás után megállapodtak. Szerdán ő is elutasította Radev kormányalakítási felkérését.

A tavaly áprilisi választáson a GERB-SZDSZ végzett az élen, 69 mandátumot szerezve a 240 fős parlamentben. A PP által vezetett blokk 64 helyet szerzett. Két év alatt ez már az ötödik választás volt az országban.

Az alkotmány értelmében a bolgár parlamentnek nem kell feloszlatnia magát az előrehozott választás előtt.

(MTI nyomán)