Michalt és 14 tagú kabinetjét kedden iktatták be. Michal Kaja Kallas helyére lépett, aki nemrég lemondott, hogy az Európai Unió külpolitikai főképviselője legyen.

Az új kormány jogszabály-módosítása mindenekelőtt az 1940-től 1991-ig a Szovjetunió részét képező balti állam oroszajkú kisebbségét érinti, amely Észtország 1,2 millió lakosának nagyjából negyedét teszi ki. A legtöbben a fővárosban, Tallinnban, illetve az orosz határ közelében, a keleti Narvában élnek.

Az oroszajkú kisebbség számára olyan iskolák működnek, amelyekben részben oroszul tartják az oktatást. Észtország azonban 2022 végén úgy döntött, hogy kizárólagossá teszi az észt nyelvet az oktatásban a 2024/25-ös új tanévtől kezdve.

Az oroszajkú kisebbség alacsony fokú beilleszkedése Észtországban és a többi balti országban is az ukrajnai háborúra tekintettel egyre inkább biztonsági problémaként merül fel a helyi politikai vezetők szemszögéből.

A mostani törvényjavaslat értelmében a tanároknak a jövőben C1 szintű (felsőfokú) észt nyelvtudást kell felmutatniuk. Ugyanez az elvárás az iskolák, illetve egyéb oktatási intézmények vezetőségei felé. A kisegítő tanároktól, illetve az óvodai gyermekgondozóktól B1 szintű (középfokú) nyelvtudást várnak el. A BNS helyi hírügynökség szerint a nyelvtudás igazolására határidőket állapítanak meg.

(MTI)