Dominique de Villepin (71), volt francia miniszterelnök a Radio France Internek adott interjúban elítélte a francia kormány hallgatását a Gázai övezetben zajló háborús eseményekkel kapcsolatban. A korábban hazája külügyminisztereként is szolgált de Villepin a Gázai övezetben a polgári lakosság ellen elkövetett izraeli támadások elhallgatásáért nemcsak a párizsi kormányt és Emmanuel Macron elnököt, hanem a hasonló módon viselkedő francia médiát is bírálta – írja a middleeasteye.net.
 Dominique de Villepin (fotó: IBO/SIPA) |
A polgári lakosság körében a tömeges halál mindennapos valóság
Amikor a riporter (mintegy kétkedve – H. J.) felemlítette a halottak számát, amelyet a Gázai övezetben kormányzó Hamász Egészségügyi Minisztériuma szokott rendszeresen közölni, Dominique de Villepin az újságírót félbeszakítva ezt mondta:
Folyamatosan ezt hallom… Nem csak a Hamász Egészségügyi Minisztériuma mondja azt, hogy a halottak száma már 40 ezer, mert ennél valószínűleg több. Ne keltsük azt a benyomást, hogy ez a szám nem növekszik! Ne keltsük, mert Gázában ez sajnos mindennapi valóság. A holttestek darabokban vannak, a szívek darabokban vannak, a lelkek darabokban vannak, a fejek darabokban vannak.
A middleeasteye.net hírportál közbevetőlegesen, mintegy de Villepin szavait alátámasztva megjegyzi: a Gázai övezetbeli palesztin hatóságok közölték, hogy a háború közel egy évvel ezelőtti kitörése óta 41 118 palesztin vesztette életét, 95 125 pedig megsebesült.
 Az aznap meggyilkoltak holttestei Deir el-Balah városban 2023. november 8-án (fotó: AFP) |
Izrael feltételeket teremt a Gázai övezet újbóli megszállásához
De Villepin az interjú folyamán azt is kijelentette, hogy a mostanra kialakult helyzetben nincs kilátás a romokban heverő Gázai övezet újjáépítésére, mert Izrael megteremti a feltételeket a Gázai övezet újbóli megszállásához (ennek előfeltétele a jelenleg is zajló etnikai tisztogatás, a népirtás – H. J.):
A Gázai övezet déli vonalán és a terület középső részén az enklávét széltében átvágó vonalon Izrael visszavette a Gázai övezetet (Izrael 2005 szeptemberében kivonult az 1967 óta megszállása alatt levő területről – H. J.). Izrael a teljes Gázai övezetet ostrom alá vette.
A volt francia miniszterelnök egyben arra is fölhívta a figyelmet, hogy amikor majd az izraeli hadsereg és a felfegyverzett zsidó telepesek szorongatta megszállt Ciszjordánia palesztin ellenállása is összeomlik, amiképpen a terület északi és déli részében ez már megtörtént, akkortól gyorsul föl igazán a palesztinok kisemmizése (magyarán: az etnikai tisztogatás Ciszjordánia teljes elzsidósítása – H. J.)
 Szeretteiket temetők a Dzsebálijá menekülttáborban 2024. július 5-én (fotó: WAFA) |
A nagypolitika és a média botrányos hallgatása
A volt francia miniszterelnök „a legnagyobb történelmi botránynak” nevezte azt, hogy Franciaországban a legfelsőbb politikai vezetés és a média elhallgatja a Gázai övezetben zajló eseményeket:
Ólomnehéz csend ez, a média nem beszél róla. A Google-ban kell kutakodnom azért, hogy egyáltalán olyan híreket találjak, amelyekből megtudhatom a Gázai övezetben elhunytak (pontosabban: az izraeli terrorbombázások következtében meggyilkolt – H. J.) palesztinok számát. A demokrácia szempontjából ez egy igazi botrány. S mindez minek a nevében? A háború nevében. Igen, ilyen a háború. Csakhogy ott pusztuló civil lakosságról van szó. Abszurdisztánban élünk, s Franciaország félrenéz.
A politikus föltette a kérdést, hogy a világnak „valóban hagynia kell, hogy Izrael a végsőkig (azaz, a palesztin nép megsemmisítéséig – H. J.) vívja ezt a háborút? De mi célból kell hagyni, hogy a végsőkig vívja, amikor Joáv Gallant, izraeli védelmi miniszter megmondta, hogy az izraeli hadsereg már felszámolta a Hamászt a Gázai övezetben? Akkor vajon miért folytatja a tovább a háborút?
 Gázaváros, az Es-Sifá Kórház környéke 2024 áprilisában – Izrael feltételeket teremt a Gázai övezet újbóli megszállásához (fotó: AP) |
De Villepin nem csodálkozik Izrael elleni gyűlöleten
A Hamász Iszlám Ellenállási Mozgalom fegyveres szárnya irányította 2023. október 7-i támadás során körülbelül 1200 izraeli halt meg (mint később kiderült, ennél kevesebben és nem olyan körülmények között, mint azt az izraeli propaganda állította – H. J.), s mintegy 250 embert, köztük fegyveres katonákat, biztonsági őröket és külföldi vendégmunkásokat túszként hurcoltak a Gázai övezet területére. De Villepin ezzel kapcsolatban elmondta, hogy őt nem lepte meg a Hamász gyűlölet vezérelte cselekedete.
Meglepett az október 7-én tanúsított barbárság mértéke, borzalmas mivolta, amely mindnyájunkat arra int, Izraellel és az izraeli néppel emberségesen bánjunk, szolidárisan viselkedjünk. De ezzel együtt végtelen szomorúsággal ki kell mondanom: engem nem lepett meg ez a gyűlölet. Nem lepett meg, ha emlékezünk a Gázai övezet elleni 2006-os, 2008-as, 2014-es és 2021-es izraeli hadjáratra, s ha emlékezünk erre a szabadtéri börtönre.Miután Izrael 1967 júniusában elfoglalta (megszállta – H. J.) a palesztin területeket, Charles de Gaulle elnök megjósolta: Izrael olyan megszállásba fogott, elkerülhetetlen elnyomással és kiutasításokkal (a palesztinok deportálásával – H. J.), valamint a megszállással szembeni, terrorizmusnak minősített ellenállással jár – idézte föl de Villepin a néhai francia elnököt, majd hangsúlyozta: Izrael mindaddig nem lehet biztonságban, amíg el nem ismeri a palesztin államot, amely felelősséget vállalna a térség biztonságáért.
Macron szerint a palesztin állam elismerése nem megfelelő megoldás
Emmanuel Macron, jelenlegi francia elnök több ízben is tűzszünetre szólította föl a Gázai övezetben szembenálló feleket, és elítélte a polgári lakosság elleni támadásokat. Csakhogy ezeket a megnyilatkozásokat nem követte hatékony fellépés, s a Franciaország rendelkezésére álló eszközöket nem vetették be azért, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre – mondta de Villepin, majd megemlítette: az idén júniusban több európai ország, így Spanyolország, Írország és Norvégia bejelentette, hogy elismeri Palesztina államát, mire Macronnak föltették a kérdést, hogy Franciaország követi-e őket? Macron válasza erre az volt, hogy „nem ez a megfelelő megoldás”.
Dominique de Villepin, francia politikus, diplomata, jogász és író nagypolgári családban született 1953-ban, Rabatban, Marokkó fővárosában, ahol édesapja diplomáciai szolgálatot teljesített. Jean-Pierre Raffarin miniszterelnöksége idején a külügyi tárcát vezette 2002 ás 2004 között, majd egy évig külügy- és belbiztonsági miniszter volt. Jacques Chirac elnök 2005 májusában de Villepint nevezte ki miniszterelnöknek a lemondott Jean-Pierre Raffarin utódjául.
Hering J. – Kuruc.info
