Németországban a bevándorlói háttérrel rendelkező választók más szavazópolgároknál nagyobb mértékben fordulnak el a politikai pártoktól - állapította meg hétfőn közzétett felmérésében a Német Integráció- és Migrációkutató Központ (Dezim).
A Dezim a különböző lakossági csoportok választási hajlandóságát vizsgálta, és ennek során arra a megállapításra jutott, hogy a bevándorlói háttérrel rendelkező emberek egyre kevésbé érzik azt, hogy Németországban a pártok megszólítják őket. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) teljesít itt összességében még mindig a legjobban, az Alternatíva Németországnak (AfD) iránt pedig csak egy csoport, az egykori Szovjetunió területéről bevándoroltak tanúsítanak nagyobb szimpátiát - derül ki a felmérésből.
A bevándorlói háttérrel rendelkező német állampolgárok körében azok aránya, akik egy adott pártot szavazásra érdemesnek tartanak, 2024-2025 telén jelentősen alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ez különösen igaz azokra a választásra jogosultakra, akiknek gyökerei Törökországban, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Afganisztánban vagy Pakisztánban vannak. Közülük a felmérés szerint csak minden második tudja elképzelni, hogy valaha is a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségére (CDU-CSU) szavazzon, míg egy évvel korábban ez az arány 67 százalék volt. Az SPD támogatottsága ebben a csoportban 71 százalékról 60 százalékra csúszott vissza. A Baloldal (Die Linke) is jelentősen veszített népszerűségéből azok között a választásra jogosultak között, akiknek családi gyökerei ezekben az országokban vannak.
Ahogy arra más tanulmányok is rávilágítanak, a közterületeken való személyes biztonság kiemelt szerepet játszik olyan bevándorlók számára, akiknek gyökerei az arab országokban, Törökországban, Afganisztánban és Pakisztánban vannak - emelte ki a dpa német hírügynökség.
Martin Gerlach, a Németországi Török Közösség (TGD) szövetségi ügyvezetője a török közösség politikai képviseletének hiányát emelte ki. További problémaként említette az iszlámellenesség terjedését, ami azoknak a muszlimoknak is problémát jelent, akik maguk nem vallásosak.
Az AfD a bevándorlói háttérrel rendelkező választók esetében kevésbé népszerű, mint azon választópolgárok esetében, akiknek a szülei születésüktől fogva német állampolgárok voltak. Egyedüli kivételt az orosz gyökerűek jelentik, illetve azok, akik az egykori Szovjetunió területéről származnak. A 2024-2025-ös télen e csoportból átlag feletti számú válaszadó tudta elképzelni, hogy arra a pártra szavazzon, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal jobboldali szélsőségesség gyanújával figyel, és amely bírálja az Ukrajnának nyújtott német támogatást.
A bevándorlói háttérrel rendelkező választásra jogosultak körülbelül kétharmada tartja támogatásra érdemesnek a szociáldemokratákat. A Dezim adatai szerint a CDU-CSU viszonylag kis különbséggel a második helyet foglalja el.
Az adatok szerint a Zöldek az EU-n kívüli külföldiek körében hasonló választói potenciállal rendelkeznek, mint a nem bevándorlói háttérrel rendelkező németek körében. A Törökországból, Iránból, az arab országokból, Afganisztánból és Pakisztánból származó választásra jogosultak körében valamivel kevésbé népszerűek. Az Oroszországból és a volt Szovjetunió más államaiból származó választók közül csak minden harmadik tudja elképzelni, hogy erre a pártra szavazzon.
A Dezim szerint a bevándorlási háttérrel rendelkező választásra jogosult német állampolgárok aránya 12 és 14 százalék között mozog. Az Integration médiaszolgálat kutatása szerint a parlamenti képviselők körülbelül 11,6 százaléka rendelkezik bevándorlási háttérrel. A 2021-ben megválasztott Bundestagban ez az arány 11,3 százalék volt.
(MTI)