Kínában 2025-ben összesen 200 új, nem kőolaj- és földgázjellegű ásványkincslelőhelyet fedeztek fel, miközben az ásványkutatásba irányuló beruházások ötödik éve folyamatosan bővültek - derült ki a kínai természeti erőforrások minisztériumának pénteken közzétett jelentéséből.
A Kína ásványi erőforrásai 2026 című jelentést a 28. Kínai Bányászati Konferencia és Kiállítás keretében mutatták be az észak-kínai Tiencsinben. A dokumentum szerint az ország ásványkutatásában további jelentős előrelépés történt.
A tavaly feltárt 200 új lelőhely közül 16 arany-, 11 pedig vasérclelőhely volt, ezek bizonyultak a leggyakrabban felfedezett ásványvagyon-típusoknak.
A jelentés szerint a hagyományos kőolaj- és földgázkutatásban is jelentős eredmények születtek. Új termelőrétegeket és új feltárási övezeteket azonosítottak egyebek mellett a Tarim- és a Dzsungár-medencében.
Kína széntermelése 2025-ben 4,85 milliárd tonnát tett ki, ami éves összevetésben 1,4 százalékos növekedés. A kőolaj-kitermelés 216 millió tonnára emelkedett, 1,5 százalékkal meghaladta az előző évit, és ezzel hetedik egymást követő évben nőtt a kibocsátás. A földgáztermelés 262,06 milliárd köbméter volt, ami 6,3 százalékos emelkedésnek felel meg.
A "kölcsönösen előnyös együttműködés, zöld és intelligens fejlődés" mottóval rendezett konferencia és kiállítás több mint 650 kínai és külföldi vállalat részvételével zajlik, programjában szakmai fórumok, kiállítások és bányászati jogokkal kapcsolatos kereskedelmi tárgyalások szerepelnek.
A jelentés szerint a 14. ötéves terv időszakában, 2021 és 2025 között Kína összesen 398 új, nagy és közepes méretű stratégiai ásványkincslelőhelyet azonosított, beleértve a kőolaj- és földgázmezőket is. A dokumentum történelmi jelentőségű áttörésekről számolt be egyebek mellett a réz-, arany- és kálisóvagyon feltárásában.
(MTI)
