Jelenleg a paksi bővítést is fővállalkozóként kivitelező orosz atomipar számos rendeléssel rendelkezik, vagyis megy az üzlet. Viszont attól még a konkurencia is fejleszt és jelenleg az egyik legígéretesebb fejlesztés a GE-Hitachi által kifejlesztett BWRX-300 típusú atomerőmű. Alább ennek az okait tárjuk fel. A cikkben emellett olvashatnak aktuális energiapolitikai kérdésekről is.
Az atomerőművek típusai
Jelenleg a bolygón üzemelő atomreaktorok túlnyomó többsége két csoportba tartozik. A legtöbb reaktor nyomottvizes, de jelentős a forralóvizesek aránya is.
A legtöbb gyártó nyomottvizes típust fejleszt. Ezeknél az erőműveknél a reaktorban keringő víz nyomás alatt van, vagyis nem forr el. Ennek következtében ennél a típusnál a gőzturbinákat meghajtó gőzt egy gőzfejlesztőben állítják elő.
A forralóvizes erőművek esetében viszont a gőz a reaktorban képződik. Ennek következtében ennél a típusnál nincsen szükség külön gőzfejlesztőre.
A forralóvizes atomerőművek előnyei
A forralóvizes atomerőmű egyik fő előnye a nyomottvizeshez képest az, hogy egyszerűbb. Ennek az a fő oka, hogy nincs szükség gőzfejlesztőre. A nyomottvizes erőművek esetén a reaktort nagy nyomás alatt tartják, ami miatt nem fejlődik benne gőz. Ezért a gőzturbinákhoz szükséges gőz elállítására külön gőzfejlesztő szükséges, amibe alacsonyabb nyomású vizet pumpálnak. Ezzel szemben a forralóvizes erőművek esetében a gőz közvetlenül a reaktorban keletkezik, amit utána a gőzturbinára vezetnek.
Az egyszerűbb szerkezetnek több előnye is van. Egyrészt csökkenti a beruházási költséget. Másrészt nagyobb a hatásfok is. Emellett a gőzfejlesztő hiánya a működtetést is egyszerűsíti. Egy forralóvizes erőművel könnyebben lehet követni a villamosenergia rendszer terhelésének változását.
A BWRX-300
Az az atomerőmű-típus, ami a cikk megírását ihlette, az amerikai General Electric-Hitachi által kifejlesztett BWRX-300. Ez a típus a forralóvizes atomerőművek közé tartozik és a General Electric által kifejlesztett tizedik atomerőmű-típust jelenti az elmúlt 60 évben.
Zoom
Metszet a BWRX-300 típusról. Ez az erőmű egy focipályányi területen elfér (kép: nuclear.gepower.com)
A BWRX-300 az alkalmazott fejlesztéseket tekintve a korábban kifejlesztett ESBWR típusra épít. Mivel az ESBWR már engedélyezve lett az amerikai nukleáris hatóságok által, ezért ez jelentősen csökkenti a fejlesztési kockázatokat.
A BWRX-300 elsősorban abban a tekintetben tűnik ki a jelenleg a piacon kapható többi atomerőműhöz képest, hogy a gyártást-kivitelezést szem előtt tartva dolgozták át. Ennek következtében a GE-Hitachi szerint 60 százalékkal kisebb beruházási költséggel lehet megépíteni, mint a rivális típusokat.
Más szempontok szerint is előrelépést jelent az új típus. Az egyik például az, hogy 50 százalékkal kevesebb betont kell hozzá beépíteni, mint a konkurencia esetében. Emellett a korszerű építési módszerek alkalmazásával sikerült a kivitelezés időtartamát 24-36 hónapra csökkenteni. Ezzel szemben a paksi bővítés a legoptimistább előrejelzések szerint sem fog 2030 előtt üzembe állni.
Egy épkézláb ötlet az EU-tól: kibocsáta(ná)nak 250 millió egységnyi (vagyis 250 millió tonna) szén-dioxid-kvótát
Az EU politikai vezetésének jelenleg az az egyik célja, hogy töredékére csökkenjen az EU orosz földgázimportja. Ezt több úton közelítik meg, de az intézkedések közül az, ami talán a leginkább épkézláb, az az, hogy több szén-dioxid-kvótát bocsátanának ki.
Rövidtávon az orosz földgázt csak takarékossággal és szénnel lehet kiváltani. Mivel a szénerőművek több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a gázerőművek, ezért ha a gázt ki akarják váltani velük, akkor több kvótát kell kibocsátani.
Ahhoz, hogy tudjuk hová tenni, hogy a 250 millió tonna mekkora mennyiség, azt kell tudni, hogy a Mátrai Erőmű évente kerekítve 6 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Vagyis az EU által kibocsátani szándékozott kvótákkal 40 Mátrai Erőmű tudna üzemelni egy évig.
Zoom
Fénykép a Mátrai Erőműről (forrás: mert.mvm.hu)
Viszont ez egyes szervezetek szerint csapás lenne az EU klímaprogramjára. A kibocsátást hivatalosan nem az energetikai célok, hanem a pénzszerzés motiválja, ugyanis ennyit kvótából akár 20 milliárd eurónyi bevétel is befolyhat, amit az EU az energiafüggőség csökkentésére szándékozik költeni.
(Olvasónktól)
Korábban írtuk:
Források:
https://nuklearis.hu/sites/default/files/nukleon/8_1_177_Radnoti_0.pdf
https://nuclear.gepower.com/build-a-plant/products/nuclear-power-plants-overview/bwrx-300
https://www.ft.com/content/be8d95cc-273a-43b8-b6ab-e9f95685ddc7
https://www.next-kraftwerke.com/knowledge/emissions-trading-scheme-ets
https://caneurope.org/urgent-call-to-veto-commission-proposal-releasing-allowances-from-market-stability-reserve-to-finance-repowereu/
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/05/hatarido-elott-csokkenti-co2-kibocsatasat-a-matrai-eromu