A kongresszuson óriási eredményt értek el: meghatározták, pontosan mit is jelent a „holokauszt tagadása” kifejezés. Már éppen ideje volt, ugyanis milliók vergődtek kétségek között. A kanadai mulitkulti ügyekért felelős miniszter a tanácskozást követően kijelentette: "nagyon elégedett vagyok a konferencián elért haladással, amely megmutatja a kanadai kormány elkötelezettségét a holokauszt emlékezetének megőrzése, valamint a holokauszt kutatása és a nevelés terén. Kanada mint az IHRA soros elnöki tisztét betöltő állam, komoly célokat tűzött ki, és meg voltam ijedve, hogy vajon képesek leszünk-e előrelendíteni ezeket a fontos ügyeket."

Ijedtségre azonban semmi ok, ugyanis a holoparaziták hosszadalmas megbeszélések eredményeképpen arra az egészen rendkívüli eredményre jutottak, hogy „holokauszttagadónak” az a személy minősül, aki kételyeit hangoztatja a „zsidók megsemmisítésének mértékével” kapcsolatban, illetve aki úgy véli, hogy a „holokauszt meg sem történt”. „Holokauszt-tagadónak” kell tekinteni továbbá azokat a megátalkodott embereket, akik nyilvánosan kétségbe vonják a „megsemmisítés alapvető mechanizmusát (a gázkamrákat, a tömeges agyonlövéseket, az éheztetést és a kínzást)”. Ami nem kevesebbet jelent, mint hogy az „emberi zsírból készült szappan” és az „emberbőrből készült lámpaernyő” meséjét immár szabadon lehet tagadni, de az „elektromos futószalagos”, a „vízbefojtós” kivégzési sztorikat és a „halottak testéből készített kolbász vagy műtrágya” dogmáját is végleg átadták a feledésnek. Az viszont nem derült ki a tanácskozáson, hogy vajon a buchenwaldi, a bergen-belseni, a dachaui vagy éppen a mathauseni gázkamrák létezésében hinnünk kell vagy sem.

De mielőtt még örülni kezdenénk, felhívnám a figyelmet, hogy „holokauszttagadó” még az is, aki szerint a zsidók állítólagos tömeges legyilkolása „nem előre eltervezett, szándékos cselekedet” volt a nemzetiszocialisták részéről. „Holokauszttagadónak” lettek nyilvánítva a tanácskozáson az olyan vélemények hirdetői is, melyek szerint a zsidók saját maguk a felelősek a holokausztért, illetve saját maguk találták ki vagy túlozták el szenvedéseiket bizonyos politikai és gazdasági előnyök biztosítása érdekében. És nehogy bárkinek is kétségei legyenek, a konferencián ismételten kinyilvánították, hogy a „holokauszt tagadásának különböző formái az antiszemitizmus megnyilvánulásai”. Magyarán: aki nem a holoélősködők elvárásaihoz igazodva vizsgálja a zsidósággal történt eseményeket a második világháborúban, az csakis azért cselekszik így, mert „gyűlöli a zsidókat”. (A konferencia küldötteinek egész agymenése elolvasható itt.)

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetsége 31 cionista gyarmat 175 „szakértőjét” tömöríti. Létezik továbbá négy megfigyelő státuszt élvező állam, ezen kívül Ukrajna, Ausztrália és Uruguay képviselői mint „vendégek” vettek részt a holoélősködők torontói összejövetelén. A szervezet fő célja a „holokauszt oktatásának, kutatásának, az emlékezet megőrzésének” elősegítése, és az emberek közötti „kölcsönös megértés” (!) megteremtése. Kanada 2009-ben lett az IHRA büszke tagja, és 2013 márciusától egy éven át tölti be a világméretű holoagymosás elősegítésére létrejött szervezet elnöki tisztét.

Perge Ottó - Newswire nyomán