A mai nap (hétfőn) a közszolgálati rádiók, tévék és a hírportálok, így pártunk és kormányunk egyik újságja is, többször is közölték az örvendetes hírt, miszerint Irakban a magyar kormány segítségével újjáépítettek egy keresztény települést, amelyet az ottaniak mostantól hálából „Magyarország leányának” fognak nevezni. Azt is megtudtuk, hogy a település neve: Tell Aszkuf, azaz Magyarország leánya… A gond csak az, hogy a Tell Aszkuf arabul és a vele rokon nyelveken egészen mást jelent.
 Az Iszlám Állam kiűzése után állított kereszt Tell Ászkufban |
Először is a sémi nyelvekben, így az arabban, héberben és nyilván az ottani káld katolikusok szírus vagy újarameus nyelvén is a „tell” „dombot”, „halmot” jelent (lásd, Tel-Aviv = tavasz dombja). De semmi esetre sem jelent „leányt”. (A sémi nyelvekben egyébként először mondjuk a birtokot és utána a birtokost…) Az „Ászkuf” vagy „Uszkuf” nem Magyarországot jelent, hanem a keresztény „püspököt” jelenti magyarul. A Tell Ászkuf (تل اسقف) vagy Tell Uszkuf (de írják még Telluszkufnak is) településnév jelentése magyarul tehát: Püspökdomb vagy Püspökhalom.
 Az Iszlám Állam fölrobbantja a kórházat Tell Ászkufban |
Az ősi településnévnek semmi köze Magyarországhoz, hiszen arabul hazánkat El-Mádzsárnak (المجر), vagy a latinból átvett Hungárjának (هنغاريا) mondják és írják. A „leányt” egyébként arabul „bint”-nek (بنت) mondják, amely szintén nem fordul elő a hírközlőink által ma nagy büszkén ismertetett településnévben. Magyarán, ha a kurdisztáni települést „Magyarország leányának” neveznék, akkor arabul „Bint el-Mádzsár”-nak (بنت المجر) vagy "Bint Hungárjá"-nak (بنت هنغاريا) hívnák. Nem is értjük, hogyan közölhetnek ilyen szamárságot a kormányhoz közeli lapok.
 Kisiskolások imádkoznak a Szent György-templomban Tell Ászkufban |
 A Szent György-templom Tell Ászkufban |
Tell Uszkuf vagy Tell Ászkuf település nevének tehát semmi köze a „Magyarország leánya” elnevezéshez. Az ősi asszír keresztény települést hívják még Teszkopának és Tel Szkufnak is. A település az észak-iraki Mószul városától 30 kilométerre van, s lakói a káld katolikus vagy más néven a babiloni káld keresztény egyház követői. A beszélt nyelv a településen az arabbal és a héberrel is rokon újarameus. Neve igen ősi, hiszen eredetileg szírus nyelven (nem tévesztendő össze a szíriai arabbal) „Tillá Zekifá"-nak, azaz „Állandó vagy Álló Dombnak” nevezték a keresztények, amit a hódító muszlim arabok szép lassan elarabosítottak Tell Ászkáfra, de ami semmiképpen nem jelenti azt, hogy „Magyarország leánya”. Tell Ászkufban hazánk 991 keresztény család otthonát tataroztatta.
Hering J. – Kuruc.info
