A Gulliver írója a gyermekek húsának élelmiszer jellegű forgalmazására tett sötéten ironikus javaslatot majd 300 évvel ezelőtt „annak megelőzésére, hogy a szegény gyermekek ne legyenek terhére szüleiknek és az országnak, inkább hajtsanak hasznot a köznek”.

Magukra valamit is adó progresszív demokraták között abban nincs vita, hogy korunk legfőbb kategorikus imperatívusza (morális parancsa) a bolygó megmentése. Fontos persze a genderelmélet, a kenderelmélet (miszerint a marihuána minden, de tényleg minden betegséget is gyógyít), a feminizmus, a migráció és a buzipropaganda is, de a közelgő klímaholokauszt (leánykori nevén globális felmelegedés, majd klímaváltozás, újabban klímakatasztrófa) elleni heroikus küzdelem mindent felülír. A klímalobbi csapatai harcban állnak, és nem válogatnak az eszközökben. Viszonylag új csapásirányt jelentenek a gyermekszületések csökkentésére vagy lenullázására tett – sajnos elég sok sikert felmutató – kísérletek, ugyanis a széndioxid-kibocsátó kis nyavalyások telefingják a troposzférát. Sőt, a potenciális kis klímanácik még büfiznek is.

A „No Kids” kampányok elméleti munícióját az angolszász egyetemek társadalomtudományi fakultásaira ’68-ban befészkelődött baloldali-szabadelvű, mára már nyugdíjba vonult oktatói kar újbaloldali kútmérgező leszármazottai, jellemzően a gender és bioetika tanszékeken oktatói és kutatói munkát imitáló szörnyetegek szállítják.

Sajnos olyan notabilitások is beálltak a kampány mögé, mint a teljesen lezüllött brit királyi család egyik trónörököse, a vérvonalat színesítő Harry 'Stop at Two' herceg; vagy a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű ökoszent(tehén), David Attenborough, a „Population Matters – Stop at Two” („A populáció is számít: meg kell állni két gyereknél!”) jótékonysági szervezet/mozgalom fővédnöke, a populációkontroll egyik legnagyobb szószólója. (Vajon tudja-e Sir David, hogy a Föld népessége állva elférne a lecsapolt Balaton medencéjében?… )

Nem fogják elhinni a kedves olvasók, de egy viszonylag új tanulmány szerint a gyermekek felnevelése a legpusztítóbb dolog, amelyet az ember a környezettel megtehet. A svédországi nyitott szellemiségű Lund Egyetem kutatói bebizonyították, hogy ha családonként eggyel kevesebb gyermek születne, akkor évente átlagosan 58,6 tonna CO₂-egyenértékű káros kibocsátást lehetne családonként megtakarítani. Bizony. (Azt ugye mondanom sem kell, hogy fehér gyermekekről van szó.)

A bűntudat elhintett magja hamar szárba szökken: egyre több klímadepressziós fiatal vallja őszinte meggyőződéssel, hogy a Föld védelmében nem fog szülni, mert a gyermekek szennyezik a környezetet. „Birthstrikers”-nek (igen, „szüléssztrájkolóknak”!) hívják őket. Gwynn Mackellen a hulladék-feldolgozó iparban dolgozott, és az ott szerzett tapasztalatok alapján döntött úgy, hogy környezetvédelmi okokból nem vállal gyereket. Hogy még véletlenül se történjen meg a „baj”, sterilizáltatta magát, sőt, egy rövid ideig tagja volt az Önkéntes Emberi Kihalási Mozgalomnak is (Voluntary Human Extinction Movement, rövidítve VHEMT, úgy kell ejteni, hogy „vehement”). Ilyen szintre csak a legkörnyezettudatosabbak juthatnak el.

A svédek ilyenek. Különös emberek – különös anyagból gyúrva. És a határ a csillagos ég, mert a progresszív ökohumanizmus nem ismer határokat.

Szóval, mint arról az Aftonbladet beszámolt, Magnus Söderlund marketingprofesszor a haladó svéd televízióban felvetette, hogy a bolygó védelmében táplálkozási célból nem ártana feleleveníteni a kannibalizmus már-már elfeledett népszokását, vagyis fontolóra kellene venni az emberi hús étkezési célú felhasználását.

Véleménye szerint a Zöld Szója Megoldást (Soylent Green Solution) kell alkalmazni. (A Zöld szója Richard Fleischer 1973-as filmje Charlton Hestonnal és Edward G. Robinsonnal. A történet 2022-ben játszódik, amikor a Föld már annyira túlnépesedett, hogy csak New Yorkban 40 millióan élnek. Az élővilág tönkretételével veszélybe került az élelmiszer-ellátás is, ezért a szegényebb rétegek kizárólag szója alapú pótlékokhoz jutnak hozzá. De valójában miből készül a címbéli zöld szója? Na, miből?)

Söderlund elmondása szerint szerény javaslatának az egyik akadálya, hogy a holttesteknek egyfajta tabujellege van; másrészt a sok maradi gondolkodású illiberális a halott megbecstelenítéseként tekintene annak konyhai célú felhasználására. Istenkém, mindig is ezek a reakciós, retrográd elemek voltak a haladás kerékkötői!

„Kissé konzervatívak” – ismeri el szomorúan a gasztroforradalmár professzor –, amikor tetemek formájában olyan „élelmiszerekkel” találkoznak, amikhez még nem szoktak hozzá.

A fokozatosság segíthet helyes útra terelni a finnyáskodó tévelygőket, az ósdi maradiakat – ezért áll ki teljes mellszélességgel a rovarfogyasztás népszerűsítése mellett a felvilágosult fősodratú média.

 

A Söderlund szerény javaslatáról beszámoló Paul Joseph Watsonnak kétsége sincs afelől, hogy Greta Thunberg és Harry herceg az elsők között fognak sorban állni, amikor csótányokat és emberi húst szolgálnak majd fel a következő klímacsúcson.

Bon appétit!

Verőcei Tibor - Kuruc.info

- Egy halálra ítélt nemzet: Svédország zsidó felforgatása

- Svédország megszállói, árulói és védelmezői (I. rész) - A megszállás alatt álló ország haláltusája