2020. január 19., vasárnap, Kenéz napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
13:50 Dörner György és Koltai Róbert kapja idén a Madách-díjat13:27 Nyolc ember halt meg egy csehországi betegotthonban13:17 Hazaszállították az Iránban lelőtt utasszállító ukrán áldozatainak maradványait12:49 BZSH-elnök: a budapesti zsidóság örök hálával tartozik a felszabadító szovjet katonáknak - kormányzati támogatással12:18 A hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek11:18 Az apostolok cselekedetei vannak a ma kezdődő ökumenikus imahét központjában11:04 Szellemi holokauszt, fizessenek a gonosz, rasszista szegregáló tanárok! - 444-riport és egy vérző szívű Polgár pénzgyűjtése10:45 Nyíregyházi rasszizmus: túl gyorsan kapnak bérlakásokat a cigányok, és nem is magyar családok mellett10:27 Trump-ügyvédek: az amerikai polgárok szabad választáshoz fűződő jogát sérti az impeachment10:09 Hattagú családot mészároltak le Afganisztánban09:48 Kétszázezer öncélú, hedonista és extravagáns párttagot büntettek meg Kínában09:25 Albin Kurti kapta a kormányalakítási megbízást a koszovói elnöktől09:02 Miskolci orvosigazgató: hazugság a cigánysterilizáció, a magyar nőnek sem vették ki mindkét petevezetékét08:59 Pöcegödör lett a kínai elnökből - a Facebook szerint ez csak műszaki hiba08:43 Gaudiék bepereltek egy magyargyalázó szennyportált
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Videók :: :: Hozzászólások

Apponyi Albert száz éve mondott trianoni védőbeszédét sugározza a Kossuth Rádió

Reklám

Apponyi Albert gróf (1846-1933), az első világháborút lezáró "béketárgyalások" magyar küldöttségének vezetője 1920. január 16-án Párizsban – Magyarország érdekében – mondott trianoni védőbeszédének hosszabb részletét sugározza csütörtök délután a Kossuth Rádió – tájékoztatta az MTVA Kossuth csatornaigazgatóságának program főtanácsadója szerdán az MTI-t.
Zoom
Pásztor Zoltán közölte: az idénre meghirdetett nemzeti összetartozás éve keretében csütörtökön, a 14 órai Krónika után adásba kerülő műsor apropója, hogy Apponyi Albert gróf híres beszédét éppen száz évvel ezelőtt mondta el Párizsban.
Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet – amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a "békefeltételek" szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket – dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul.
Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen – mintegy félórás – hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban.
Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: „tétovázás nélkül, nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak”.
Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: „legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg” – folytatta a magyar küldöttség vezetője.
Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek.
Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A "békefeltételeket" 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott.
A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A "szerződés" kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.
Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén.
(MTI nyomán)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready