2020. március 30., hétfő, Zalán napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:55 Eljött a fehérorosz labdarúgó-bajnokság ideje22:41 A Közel-Keleten is terjed a Covid-1922:29 Emberi csontokat találtak egy szentendrei ingatlan udvarán22:03 Az antifa csokit, a Fidesz mottót lopott - Heti progresszió, XXI. rész (16+)21:29 Fertőzöttek millióira és akár 200 ezer halottra lehet számítani az Egyesült Államokban 20:57 A katasztrófavédelem kész csatlakozni a RescEU-programhoz20:33 Moszkvában meghaladta az ezret a fertőzöttek száma - kötelező házi karantént rendeltek el20:10 A járványgörbe lefele ível Lombardiában19:47 Spanyolországban több mint nyolcszázzal nőtt a halottak száma egy nap alatt - leállítják a nem létfontosságú ágazatokat19:39 Átlépte a tízezret az igazolt fertőzöttek száma Belgiumban19:07 Egy vármegyés lány a jövő generációjának kineveléséről18:48 "Mészáros Géza repülőhadnagy úr, jó repülést az ég felé!" - a harmadik emlékséta18:30 Minél rosszabb a piac, annál jobb lehetőségek vannak a profitra - a koronavírus haszonélvezői17:45 "Asszed, zászló vagy, oszt izé vagy?" - kátrányos helyzetű polgártársunk és a buszsofőr esete17:20 Párizs 2024: felül kell vizsgálni az olimpiai terveket
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Videók :: :: Hozzászólások

Apponyi Albert száz éve mondott trianoni védőbeszédét sugározza a Kossuth Rádió

Reklám

Apponyi Albert gróf (1846-1933), az első világháborút lezáró "béketárgyalások" magyar küldöttségének vezetője 1920. január 16-án Párizsban – Magyarország érdekében – mondott trianoni védőbeszédének hosszabb részletét sugározza csütörtök délután a Kossuth Rádió – tájékoztatta az MTVA Kossuth csatornaigazgatóságának program főtanácsadója szerdán az MTI-t.
Zoom
Pásztor Zoltán közölte: az idénre meghirdetett nemzeti összetartozás éve keretében csütörtökön, a 14 órai Krónika után adásba kerülő műsor apropója, hogy Apponyi Albert gróf híres beszédét éppen száz évvel ezelőtt mondta el Párizsban.
Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet – amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a "békefeltételek" szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket – dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul.
Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen – mintegy félórás – hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban.
Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: „tétovázás nélkül, nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak”.
Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: „legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg” – folytatta a magyar küldöttség vezetője.
Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek.
Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A "békefeltételeket" 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott.
A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A "szerződés" kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.
Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén.
(MTI nyomán)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready