2020. szeptember 27., vasárnap, Adalbert, Döme napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
23:51 A kirúgott takarító szerint a nagyszájú visszaeső csibész kétszer is megütötte, mielőtt helyretette22:52 1000 év - Trónus-videóösszeállítás hazánkról nyugati fehér nacionalisták számára22:20 Amikor felszínre kerül a hányadék22:04 Macron nem sok jóra számíthat a vasárnapi részleges szenátusi választáson21:37 Boris Johnson összefogást hirdetett a közös ellenség ellen21:12 Versenyképes erdőgazdálkodást szeretne az agrárminisztérium20:56 Motorossal karambolozott egy autós Csengelénél, de gyalog oldott kereket, hátrahagyva a halottat20:39 Őrizetbe vételekkel kezdődött a Lukasenka-ellenes tüntetés Minszkben20:25 Orbán: "fukarsági" kérdés a jogállamiságról folyó vita20:08 Tapasztalt kollégával állítanak párba minden a Szent László Kórházba átcsoportosított szakembert19:46 A kormány kiáll Grúzia területi integritása mellett, és támogatja az euroatlanti integrációját19:27 Csaknem 30 ezer önkéntes tűzoltó segíti a hivatásosak munkáját19:09 Bajorországban betiltották a német császárság hadilobogóját, mert az is túl náci18:50 Újra beázott a Szent János kórház szülészete a hanyag kivitelező miatt18:36 Kísérő nélküli kiskorúként menekült Franciaországba a hentesbárddal hadakozó pakisztáni fiúcska
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Koronavírus :: :: Hozzászólások

Győztek a svédek, Európa elbújhat? - Megszólal a svéd járványkezelés atyja

Reklám

Nem hisz az egyszerű válaszokban, a bonyolult feladatok könnyű megoldásában Anders Tegnell, a koronavírus-járványra adott svéd válasz atyja. Szerinte Kína, az USA és az európai országok a nagy lezárásokkal egy csapással akarták megoldani a bajt, ám ez olyan volt, mintha kalapáccsal akartak volna agyonütni egy legyet.
Zoom
Anders Tegnell 2020 elején egy nem igazán magas beosztású állami tisztviselő volt a nem igazán jelentős népességű, 10 millió lakosú Svédországban. Azt a hivatalt vezette, amelynek dolga a közegészségügyi adatgyűjtés volt. Ma ő az egyik legismertebb és egyben levitatottabb járványügyi szakértő a világon. Mindezt annak köszönheti, hogy az irányításával Svédország egyedüliként a világon a koronavírus-válság minimális korlátozásokkal járó kezelését választotta - kezdi a szakemberrel készült riportját a Financial Times.
A 64 éves orvos arra készült, hogy 2020-ban segíteni fog Szomáliában a közegészségügyi rendszer kiépítésében és hivatala kérdőíveket fog küldeni a svédeknek arról, hogyan érzik magukat a bőrükben az életük különböző szegmenseiben. Ehelyett beütött a pandémia, ami egy csapásra a reflektorfénybe helyzete. Ő dolgozta ki és irányítja az erősen vitatott svéd válságkezelést, amelynek lényege, hogy tavasszal nem zárták be az iskolákat, az éttermeket a fitnesztermeket, nem zárták le a határokat, összességében visszautasították a Kínából kiindult teljes karantén modelljét.
Hős vagy szörnyeteg?
A svédek egy részének szemében a világgal szembemenő módszerével Tegnell hőssé vált, míg a kisebbségük és a külvilág úgy gondolja, oroszrulettet játszik a társadalommal. Az előbbi olyan felhajtással jár, ami minden bizonnyal túlzásnak nevezhető eredményekre is vezet: például van, aki Anders Tegnell arcképét tetováltatta magára. A brit és az amerikai radikális jobboldal a szabadság védelmezőjeként sztárolja.
Zoom
Ellenfelei, például sajátos módon a rajongóihoz hasonlóan radikális jobboldali Svéd Demokraták párt, a fejét követelik. A szociáldemokrata kormánnyal szemben ellenzékben lévő Svéd Demokraták például a lemondását követelték, arra mutogatva, hogy Svédországban az ötödik azon a listán, amely az egy főre eső koronavírus-betegségben elhunytak száma alapján rangsorolja az európai országokat, a svéd mutató ötször nagyobb a szomszédos Dániáénál és tízszer rosszabb a norvég és a finn adatnál. Az indulatosabb kritikusok némelyike Sztálinhoz hasonlította Tegnellt, és kapott halálos fenyegetéseket is.
A szakember azzal védi módszerét, hogy már a válságkezelés kezdetén világossá tette: fenntartható intézkedéseket javasol. Nem hisz a gyors megoldásokban, amelyek viszonylag könnyű sikert ígérnek. Arra számít, hogy a koronavírus sokáig itt marad az emberekkel, ezért ki kell építeni egy rendszert, amely orvosolja a bajokat, amiket okoz.
Csökken, ami máshol nő
A Financial Times interjúja szeptember elején készült, amikor szemben egész Európával, ahol a koronavírus-fertőzések száma nőtt, Svédországban lefelé hajlott az ezt jelző görbe. Az esetek száma 90 százalékkal maradt el a júniusi csúcstól és az elmúlt öt hónapban először a dán és a norvég adat alá került. Tegnell valamikor tavasszal azt mondta: a válságkezelési módszerek hatásossága csak az ősszel lesz látható, s így összehasonlítható.
Zoom
A szakértő azt jósolja, hogy Svédországban alacsonyabb szinten marad a járvány terjedése, miközben lesznek esetenként helyi tüskék a fertőzésben. Más országokban gyakrabban fordulhatnak majd elő ezek a tüskék és nagyobbak lesznek, miután ezekben - szemben velük - az immunitás egy elért szintje nem fékezi meg a vírus terjedését.
Az egyedi svéd modell alkalmazását részben az tette lehetővé, hogy az ország politikai rendszere decentralizált. A járványok esetén az alkotmány az illetékes egészségügyi vezetőnek adja a döntési jogokat, a kormányt statiszta szerepre kárhoztatja. Így Tegnell viszonylag nagy szabadsággal határozhatta meg a teendőket. Ugyanakkor a Financial Timesnek azt mondta: erősen támaszkodott a közegészségügyi hivatal 500 fős munkatársi gárdájára, a kormány apparátusára és a lakosság támogatására.
Hamis hasonlat
Tegnell élesen visszautasítja azt az összehasonlítást, miszerint az egyetlen további ország, amely laza válságkezeléssel reagált a koronavírusra Európában, Fehéroroszország. Ott a lovak közé dobták a gyeplőt, míg a svéd módszer a sok tesztelésre és az ez alapján hozott beavatkozásokra alapul. Ugyanakkor láthatóan elutasítja a többi európai ország módszerét is, amit ahhoz hasonlít, mintha kalapáccsal akarnának agyoncsapni egy legyet.
Szerinte nem fenntartható a drasztikus karantén váltogatása a nyitással, amit újabb szigorítás követhet. Nem lehet hol kinyitni, hol bezárni az iskolákat és az éttermeket. Egyszer-kétszer meg lehet próbálni, de hosszú időn át ez nem járható út. Svédországban jóval kevesebb maszkot hordó embert látni, mint bárhol máshol, amire Tegnell magyarázata az, hogy a maszk viselése is a könnyű, gyors megoldást ígérő módszerek közé tartozik, ami nem működik. Ez nem jelenti azt, hogy az ismert módszereket mellőzni kéne. Csak éppen arányosan kell alkalmazni azokat, mint amilyen például az, hogy a boltok vagy a vendéglők korlátozzák a helyiségeikben tartózkodók számát.
Zoom
A legsúlyosabb vád
A Financial Times sajtómunkása megkérdezte Tegnellt, nem tart-e attól, hogy ráég az a bírálat, miszerint a laza válságkezelés miatt haltak meg többen az idősotthonokban Svédországban, mint a környező országokban. A szakember szerint fennáll a veszély, ám segítenek neki szembenézni ezzel a helyzettel korábbi tapasztalatai. Dolgozott kórházban, látta, amikor egy egyszerű influenzajárvány túlterhelte az egészségügyi rendszert. Dolgozott Afrikában az Ebola-járvány idején, látta hogyan fektethetnek két vállra egészségügyi rendszereket egyes betegségek, és milyen hatást gyakorolhatnak a társadalmakra, ha védtelenül kapják a nyakukba a bajt.
A legfontosabbnak az iskolák, az iskolás korúak védelmét tartja. Ha az oktatási intézményekben ellenőrzés alatt tudják tartani egy olyan súlyos betegséggel fenyegető kórokozó terjedését, mint a koronavírus, az több mint fél győzelem. Ha ez nem sikerül, akkor betegeskedő korosztályok nőnek fel, amelyek tagjainak rövidebb az átlagéletkoruk. Ezt persze nem felejti el, amikor arról kell dönteni, hogy bezárják-e az iskolákat vagy sem.
Nem bánta meg
A riporter végül megkérdezte azt is, hogy visszatekintve csinálna-e ma valamit másként a szakember, ahhoz képest, amilyen döntéseket hozott. Az óvatos válasz szerint Tegnell nem biztos benne, hogy sokat változtatna.
Ami a jövőt illeti, a svéd tudós az oltással kapcsolatban is kitart korábbi álláspontja mellett: csalódni fognak azok az országok, szakértők és politikusok, akik azt hiszik, hogy ez egy csapásra megoldja a gondokat. Újra elmondta: nem hisz a bonyolult problémák könnyű megoldásában. Nem térhetnek vissza az emberek egyszerűen a korábbi életükhöz, ha lesz vakcina a koronavírus ellen. Veszélyes ez az üzenet, ami a legtöbb politikustól nem idegen.
(FT - Napi.hu)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready