Bezár!
2020. október 21., szerda, Orsolya, Zsolt napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
06:55 A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért21:34 Macronéknál fejeknek kell hullaniuk ahhoz, hogy betiltsanak néhány iszlamista bűnszervezetet21:12 Az előzetes eredmények szerint Morales pártja győzött a bolíviai választáson20:51 A gyöngyösi kórház szerint nem viselt maszkot a rendelésein a kirúgott járványszkeptikus orvos20:41 Varga Judit is elkapta a vírust20:37 Trump vizsgálatot sürget Biden fiának korrupciós ügyeiben20:22 A brit kormány elrendelte a legmagasabb készültséget Manchesterben és környékén19:56 Moszkva: az OPCW jelentése nem támasztja alá a mérgezést19:22 Az új brit nagykövet is tanul magyarul: két nyelven szólalt meg a bemutatkozó videójában18:59 Iránban a hivatalosnak akár a kétszerese is lehet a halottak száma18:28 Orosz kémfőnök: Washington "színes forradalmat" készít elő Moldovában17:54 Újabb barátságos gesztus Ukrajnától: felszólítottak, hogy ne avatkozzunk be a "belügyeikbe" Kárpátalján17:21 A százezres részvétel most elmarad: megsértődtek Hadházyra az elvtársai, nem mennek "blokádot megcsinálni"17:08 Örmény elnök: Oroszországot nem szükséges bevonni a konfliktusba16:30 Amiért elfogadhatatlan a Göncz-szobor ötlete
24 óra legolvasottabbjai

Extra :: :: Hozzászólások

Anti-Nobel-díjat ért a héliumos aligátoros és az ürülékkéses kutatás is

Reklám

Az aligátort "héliumos hangon" beszéltető kutatócsoport és a nárcizmust szemöldök alapján azonosító pszichológusok is elnyerték idén a Nobel-díj paródiájaként is ismert IgNobel-díjak egyikét - írta a BBC hírportálja pénteken.
Stephen Reber és kollégái az ismert partitrükköt, amikor héliumot belélegezve vicces hangon kezd beszélni az ember, azért végezték el aligátorokkal, hogy megtudják, miként kommunikál a hüllő. A kutatást komoly tudományos kritériumok alapján végezték, a díjat a téma komikus módszerével érdemelték ki.
Az idei tíz "elismerést" csütörtökön adták át az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében.
Ha azonban a komikusan hangzó témákban kicsit mélyebbre ás az ember, azt látja, hogy a kutatásokat valójában létező problémák megoldására végezték, és komoly szakemberek által ellenőrzött tudományos lapokban publikálták őket.
Reber és társai például arra tettek kísérletet, hogy megmutassák, a krokodilfélék és más hüllők a hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni - ahogy az emlősök és a madarak kiáltásai is alkalmasak erre.
"Ha nagyobb testű az állat, mélyebb a hangja, mert tágasabb a tér, amelyben a hangképző szervek vibrálnak. Nem tudtuk, hogy a hüllőknél is létezik-e ez a jelenség, a békáknál, kétéltűeknél például nincs ilyen" - magyarázta Stephen Reber a BBC-nek.
A kísérletet úgy végezték, hogy az aligátort egy tartályba helyezték, amelyet vagy levegővel, vagy helioxszal töltöttek fel. A hangszálak vibrálása egyik esetben sem változik, csak a hang, amelyet az állat kiad, mivel sebessége eltérő a különböző gázkeverékekben.
Az elemzés megerősítette, hogy az aligátorok testmérete tényleg összefügg az általuk kiadott hangrezgéssel. "Azt azonban nem teszteltük, vajon a többi állat megérti-e a hangból, mekkora a hüllő teste" - tette hozzá a svéd Lundi Egyetem kutatója.
Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, például papírrepülőket repítenek szerteszét, a túl hosszú beszédekbe pedig egy kislány egy idő után belekiabálja, hogy unalmas. A világjárvány miatt azonban a 30. díjátadót online szervezték, de egyes hagyományokat megőriztek, jelen voltak többek között valódi Nobel-díjasok is.
Reberék az akusztikai IgNobelt vehették át, a pszichológiait a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule. A béke-IgNobelt India és Pakisztán kormányai érdemelte ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak, mielőtt bárki reagálni tudott volna.
A közgazdasági IgNobelt elnyerő Christopher Watkins és munkatársai igyekeztek mennyiségi összefüggést találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között.
Metin Eren és kutatótársai azért részesültek az anyagtudományok IgNobel-díjában, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből fabrikált kések.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready