Papp Lajos előtt dr. Popély Gyula történész, a Fekete István Szabadegyetem igazgatója osztotta meg pár gondolatát. Kijelentette, hogy a 2020-as év az emlékezés éve a magyarság számára, illetőleg "nekünk, magyaroknak mindig van mire emlékezni". "A magyar történelem bővelkedik a hősökben, mártírokban, a trianoni békediktátumért pedig kerek 100 éve várjuk a méltányos jóvátételt". Leszögezte ugyanakkor, hogy "nem reménytelenségbe kell süllyednünk, hanem pont fordítva, erőt kell meríteni belőle, hiszen nem sok nemzet van Európában, aki kibírt volna ennyi szenvedést."

Popély Gyula bevezető gondolatait követően elkezdődött Papp Lajos előadása, amely a Novák Előddel közös, 2006-os emlékek felelevenítésével indult. Volt is mit feleleveníteni, hiszen mindketten részt vettek a Gyurcsány-rezsim elleni tüntetéseken, és mindketten elszenvedői voltak az akkor tapasztalható rendőri brutalitásnak is.

Papp Lajos "Gyógyító gondolatok" névre keresztelt előadása talán nem is kaphatott volna jobb nevet, hiszen szívsebészi hivatásán túl szóba kerültek a magyar történelem legfontosabb stáció, így például '56 is, ahol Papp 7-8 éves gyerek volt, illetőleg az előadó ezekhez fűzött értékes gondolatai is.

Trianonról kialakított véleményét is érdemes megjegyeznünk, noha ez nem csak az igazságtalan békeszerződésre, hanem az élet teljesen más szituációira is ugyanúgy érvényes lehet: "Egy nemzet sincs megalázva azzal, ha késsel a torkán aláírt egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás és a felejtés.”

"A hazugságokkal megpróbálják tönkretenni múltunkat és a jelenünket is, tanulmányozni kell a valódi történelmet, mert az igazság nem relatív" – tanácsolta dr. Papp Lajos

Nemcsak a magyar történelem állomásai, de bizony nemzetünk ellenségei is ugyanúgy szóba kerültek. Így például a kommunista történelemhamisítók is, akik az aradi vértanúkat "internacionalista hősöknek" állították be, vagy az '56-os pesti srácokat terroristának nevezték, miközben a korábban pont általuk kivégzett Nagy Imrét később piedesztálra emelték. "1956 hősei az egyszerű magyar forradalmárok, akiket nem kötött béklyóba a karrier vagy a félelem" – fogalmazott Papp Lajos.

Azonban kicsoda, vagy micsoda nemzetünk legnagyobb ellensége ebben a században? A szívsebész erre is határozott választ ad: "Manapság a pénz, a mammon jelenti az arctalan ellenséget. Vissza kell találni arra az útra, amit a szabadságharcosok mutattak meg nekünk. Ezúttal a liberalizmus ácsolja nekünk a keresztet, amin meg akarnak feszíteni minket." S, hogy van-e kiút ebből a rendetlen világból? "Nincs kiválasztott nép, Isten dönt afelől, ki hova kerül."

Szó volt még a gyönyörű magyar nyelvről is, mely Papp Lajos szerint "egy valódi csoda, amely kiemel minket környezetünkből, illetőleg az analóg és digitális gondolkodásra egyaránt alkalmas." Azt hiszem, csak egyetérteni lehet vele.

Nyelvünk után orvoshoz méltóan a gyermekáldás fontossága volt a téma. "Szülni kell a magyar asszonyoknak, gyermekeket kell adni a hazának. Azonban ezúttal nem meghalni kell érte, hanem munkaáldozatra van szükség" – szögezte le Papp Lajos.

"Aki képes egy óránál tovább folyamatosan beszélni, az egyéb aljasságokra is képes" – jegyezte meg viccesen a szívsebész, s valóban, pontosan egy óra után be is fejezte előadását. Ennek ellenére – vagy pont ezért – talán új értelmet nyert a "sok beszédnek sok az alja" közmondás is, hiszen az egy óra ellenére egy szívhez szóló, tanulságos és remek előadást hallgathattunk végig. S személy szerint őszintén remélem, hogy nem is utoljára a szabadegyetem keretében.

A Fekete István Szabadegyetem előadás-sorozata tovább folytatódik, november 12-én dr. Popély Gyula történész fog előadást tartani Trianonról.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info