3. Most éppen nincs fokozódó vírushelyzet, így nem rohanják meg tömegek a hazai IKEA boltokat, de a rendszeres vásárlók most már egy sokkal „elfogadóbb” szatyorban is hazavihetik a termékeiket. A „Storstomma” névre hallgató táska a szivárvány színeiben pompázik és alig várja, hogy ön is megkaparintson egyet belőle. A homofóbia, transzfóbia és a bifóbia elleni nemzetközi nap (egyébként IDAHOT-nak rövidítik, csak azt nem értem, hogy lassan több lesz ezekből, mint holokauszt-emléknapból) alkalmából dobta piacra az IKEA, a táskák árából befolyt összeggel pedig a Háttér Társaságot fogják támogatni. A szervezet az egyik legismertebb hazai csoportosulás, amely az aberrációt normalitásként akarja elfogadtatni, persze szerintük mindez csupán „segítségnyújtás az LMBTQI-emberek számára”. Itt jegyezzük meg, hogy a Háttér Társaság minden nehézség és akadályoztatás nélkül működik 12 év „jobboldali” kormányzás után is. Nem csoda, hogy a kormánypártokat egyre kevesebben veszik komolyan.

2. Májustól nem csak „toleráns szatyrokat” vásárolhatunk, de a szegényebb körülmények között élő brit transzneműek is fellélegezhetnek. Hó elejétől ugyanis alig 5 fontra (kb. 2000 forint) mérsékelték a nemzetváltoztatási kérelem díját. A minimális költség mellett így már csak egy „szakértői ajánlásra” van szükség (képzelhetjük, milyen „nehéz” lehet megszerezni), valamint két év várakozási időre (kéretik ezt is lecsökkenteni, túl hosszú!). Vicces hely ez a Boris Johnson „konzervatív” Angliája. Milyen lenne a valóban progresszív?

1. Nemváltó műtétek ide vagy oda, odáig azért nem jutottak el, hogy a természetet is becsapják. Ilyetén hiába lesz valaki transznemű nő, a hangja még nagy eséllyel férfias maradhat. Így esett meg Laverne Cox fekete transznemű „színésznővel”, hogy az Ígéretes fiatal nő című filmje olasz változatához egy (fehér) férfi szinkronszínész kölcsönzi a hangját. Mindebből persze óriási „botrány” robbant ki, a forgalmazó Universal Pictures vezetősége valószínűleg azóta is magzatpózban zokog, miután igazi csúszómászó módjára bocsánatot kértek. Szóvivőjük így nyilatkozott a transz-gondolatrendőrség felháborodásáról és a stúdió véleményéről: „mélyen hálás a transzneműek közösségének azért, hogy olyan elfogultságra nyitották fel a szemünket, amelyet sem mi, sem az iparágunkban sokan nem ismerték fel korábban. Bár e hiba mögött nem volt rosszindulatú szándék, szorgalmasan dolgozunk annak kijavításán.”

Ennek fényében elhalasztották az olasz bemutatót, illetőleg a spanyolt és a németet is, miután ezekben az országokban szintén férfi szinkronhangot kapott a kappanhangú „színésznő”. A kérdéses részeket természetesen újra is szinkronizálják, remélhetőleg fekete színésznőkkel, mert hát mégis úgy az igazán autentikus és művészi!

Amúgy szokásos módon vannak olyanok, akik mindezek után is hápognak. Így szerzett magának 5 perc – na jó, másfél perc – hírnevet Vittoria Schisano olasz transznemű „színésznő”, aki „szimpla erőszakos cselekedetnek” nevezte az esetet, majd azon hepciáskodott, hogy meg sem keresték, hogy szinkronizálhassa a „színésznőt”, annak ellenére, hogy korábban már volt erre példa. Ezzel párhuzamosan pedig Twitter-felhasználók is akcióba lendültek, akik szerint nem ez az első eset, hogy Cox férfi szinkronhangot kap.

Aki tehát ég a vágytól, hogy olaszul tekinthesse meg az Ígéretes fiatal nő című „instant klasszikust”, annak sajnos még várnia kell egy keveset. Ahogy a soron következő Heti progresszióra is, ugyanis ezzel a haladó hírrel búcsúzom mára, hogy jövő héten ismét elhozhassam a progresszív világ legjavát.

Olvasóinknak köszönet a levelekért, a hetiprogresszio@protonmail.com-ra továbbra is várom őket.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info