3. Nagyjából a pedofília jelenti azt a határt, amit az LMBTQ-mozgalom még egy az egyben nem akar elfogadni. Noha több kísérlet történt már a dekriminalizálására és jelen sorok írója meg van róla győződve, hogyha ebben a mederben halad a nyugati világ, ez idővel sikerülni is fog, egyelőre az ezt a célt kitűzők kisebbségben vannak.

A Prostasia Foundation nevű nonprofit szervezet egy Allyn Walker nevű transznemű oktatóval készített interjút, ahol az említett bűntett relativizálására tettek kísérletet. Walker nőből lett férfi, jelenleg pedig a virginiai Old Dominion Egyetemen rontja a levegőt. Szerinte a pedofil helyett a "kiskorúhoz vonzódó emberek" kifejezést kellene használni, hogy ne sértsük a molesztálók lelki világát. Walker szerint a pedofília "a szexuális vonzalom egy formája, melyet tolerálni kell".

Egyébként jellemző, hogy az egyik olyan érdekképviseleti szervezetet, amely a pedofilok elfogadásáért küzd, egy elítélt gyermekmolesztáló alapította.

A tanárt azóta "adminisztratív szabadságra" küldték a felzúdulások miatt, amely szintjén az előző megállapításomat támasztja alá: a pedofília (egyelőre) még a "haladó Nyugaton" is a vörös vonalat jelenti.

2. Évek óta nem nézek rendszeresen Forma-1-et, ám elnézve a versenysport jelenlegi állapotát, ezt aligha bánom. Ugyanis manapság már megszokottá vált, hogy ahová a "száguldó cirkusz" odatolja a képét, versenyzés mellett/helyett az adott vendéglátó ország belügyeivel foglalatoskodnak. Ez a – már pusztán a vendéglátói etikettet is megalázó – szokás elképesztően irritáló és természetesen egyoldalú is, hiszen mindig a balliberális "elfogadás" és tolerancia" átkozott zászlaja alatt történik. Különösen dühítő ez akkor, amikor az adott ország éppen aktuális nemzetvesztő baloldala a vendégek hőzöngése mellé áll, ahogy persze történt hazánkban is.

Katarban ilyen baloldalt valószínűleg nem találnánk (meg úgy általában a demokrácia legapróbb jeleit sem, amit az általános jólét, vagy szegény magyar szemmel nézve inkább általános luxus szerintem bőven feledtet), de rovatunk egyik visszatérő vendége, vagy inkább egyik főszereplője, Lewis Hamilton lovagi bátorsággal üzent hadat a katari "elnyomóknak". A hétvégén ugyanis szivárványos sisakban versenyzik, hogy ezzel hívja fel a figyelmet az általános "toleranciára" és a "befogadás fontosságára". Kénytelenek vagyunk elismerni, hogy Hamilton egy fokkal még mindig "bátrabb" mint az épp a héten tárgyalt multik, már amennyiben annak lehet nevezni a destrukciót. Amíg a multikat saját profitjukon kívül más nem érdekli, Lewis Hamilton rendszeresen provokál számára ellenséges területen, igaz, a "száguldó cirkusz" védőszárnyai alatt.

Hogy a kettő közül melyik az idegesítőbb (vagy éppen destruktívabb) jelenség, arról hosszasan lehetne vitázni, az viszont tény, hogy egy fokkal normálisabb világban egyiknek sem lenne helye. Hozzáteszem, Katar pont nem az az állam, akinek feltétlenül szüksége van Forma-1-es nagydíjra, így a helyükben gond nélkül megbüntetném a renitens négert.

Hamilton tettét persze a Racing Pride nevű mozgalom is támogatta, ennek Forma-1-es (zsidó) kapcsolatairól itt olvashat bővebben.

1. Ungváry Rudolf (Ungváry Krisztián történész apja) elég érdekes (és hibás) párhuzamot vont a közepesen nézhetetlen Elk*rtuk és a filmtörténeti unikum Jud Süss között "drága Bolgár úr" rádiós műsorában. A hasonlat apropójából a HírKlikk készített interjút az íróval, ahol természetesen a párhuzam alkotta a beszélgetés gerincét. Minden szava arany azoknak, akik szeretnek jókat nevetni a nemzetiszocializmustól kitartóan rettegő "nagy öregeken".

A cikkből felesleges külön idézeteket kiragadni, nagyjából mindenki tudja, hová helyezze azt. Ennek a kritériumnak pedig minden ízében megfelel a beszélgetés. Sokkal inkább érdekes, hogy egy elviekben olvasott és művelt személy miért vetemedik arra, hogy ilyen nevetséges, hamis párhuzamokkal borzolja a kedélyeket s nem mellesleg alacsonyítsa le a Jud Süss-t az Elk*rtuk jobbára közepesen szürke színvonalára. Legnagyobb valószínűség szerint a hibás hasonlattal maga Ungváry is tisztában van, de hát valamivel csak be kell kerülni a médiába, ha elhanyagolják az emberfiát!

A legnagyobb vicc az egészben, hogy még a kérdező is elismeri, hogy "az antiszemitizmus jelei szerencsére nem tapasztalhatóak" a mostani rendszerben, de hát Ungváryt ez sem hatja meg, hiszen véleménye szerint "az antiszemitizmushoz zsidók sem kellenek". Hogy ennek mi értelme van, még most is keresem.

Az erőltetett párhuzam hazugságát persze minden nap a bőrünkön érezzük. Magyarország hosszú évek óta a zsidók egyik "európai Paradicsoma", a jelenleg regnáló kormányunk még az előző rendszernél is filoszemitább, úgyhogy az Elk*rtukat bármilyen módon is egy nemzetiszocialista filmhez hasonlítani enyhén szólva is röhejes.

Szokták mondani, hogy mostanában különösen nagy a sötétség a fejekben. Kiváltképp igaz ez, ha a nemzetiszocializmus kerül fókuszba, lényegében bármilyen téma mentén. Hogy ennek hány százaléka szándékos ködösítés és hány százalék az, ami tényleg tudatlanságból ered, ki-ki döntse el maga, de az egészen biztos, hogy mind Ungváry Rudolf, mind pedig a nemzetiszocializmust és a kommunizmust egy füst alatt kezelő hazug NER-kegyencek is szándékosan ködösítenek és maszatolnak.

Jövő hét vasárnap ismét jelentkezem a hét híreivel, a mostani figyelmet mindenkinek köszönöm.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info