Korábban már több esetben szóba került, hogy a multinacionális vállalatok az egyik legfőbb támaszai az LMBTQ-lobbinak, egyik legfőbb támogatói a gender-tanoknak. A régen perifériára tolt különböző aberrációk részben így lettek a fősodrat részei, hiszen ezen cégek "érzékenyítése" révén a társadalom olyan részeibe is lejutottak ezek az ideológiák, ahová kizárólag a kultúra révén nem bizonyos, hogy valaha lejutottak volna (a multikhoz hasonló szerepük van a különböző játékfilmeknek, tévéműsoroknak, amelyek populáris mivolta szolgálja ugyanezt a célt).
Zoom
Úgy látszik, a YouTube számára Arábiában már nem fontos a Pride (képek forrása: italy24news.com)
A nyugati világban azonban már nem pusztán "támogatásról" vagy cinkosságról beszélhetünk. Szimbiózis ez minden tekintetben, ahol az LMBTQ-lobbihoz való hozzáállás magát a nyereség mértékét is befolyásolja, így a kezdeti erőviszonyok felborultak. Többé nem a lobbinak van szüksége a multikra, hanem fordítva. Akik nem állnak be az LMBTQ-zászló mögé, azok könnyen a partvonalon találhatják magukat, illetve profitveszteséget könyvelhetnek el. A profit pedig, jól tudjuk, hogy manapság minden észszerű és észszerűtlen szabályt, minden morált felülír.
Zoom
A Microsoft sem szeretné elveszíteni közel-keleti vásárlóit
Persze ez a körforgás sem tart örökké. Amíg egy bizonyos ideig nagyon is kecsegtető, hogy a vállalatok szivárványszínűre mázolják magukat, eljön a pont, amikor a progresszió ellenük fordul. A jakobinusok óta tudjuk, hogy a szélsőbaloldali gyakorlatok egy idő után rendre egymást is felfalják, s nincs ez másként a 21. században sem. Ugyanis a "politikai korrektség" egyre intenzívebb elburjánzásával potenciális vásárlók fordulhatnak el egy-egy cégtől*, amíg azok, akik a változtatásokért lobbiztak, nem is fogyasztói, vásárlói az adott termékeknek. Ez az a pont, amikor a végtelen "tolerancia" a cégek ellen fordul, rosszabb esetben a termék még ellenséggé is válik a mindig változó, progresszív világban, mert nem elég "haladó", nem elég "környezetbarát" stb-stb. Jó példák erre a különböző névváltoztatások, amikor termékeket neveztek át, mondjuk azért, mert "rasszistának" lettek bélyegezve (Uncle Ben's, vagy éppen az Aunt Jemima, amelyről tavaly én is írtam. A névváltoztatás komoly profitkiesést okozhat, amíg azok, akik kiharcolták ezt, lobbiztak ezért, nem is voltak mondjuk Aunt Jemima-fogyasztók, s ezután sem lesznek. Ezt a jelenséget "get woke, go broke"-nak hívjuk ("ébredj fel, menj tönkre"). Úgy gondolom, kiválóan leírja a spirálszerű jelenséget.
Zoom
A Mercedes autók jobban gurulnak Pride nélkül Kuvaitban
S, hogy az adott – világmárkáknak számító – cégek valójában mennyire elkötelezettek az LMBTQ irányába, vezetőségi szinten? Ezt persze nehéz megmondani, de vélhetően a bőrfotelekben üldögélő vezetőségi tagok nagy része messziről tesz arra, hogy a lila hajú dagadt feministát éppen melyik utcasarkon "alázták meg", vagy, hogy a 20 éves fiú arra ébredt, hogy nőként akar élni, és ezt fontos támogatni. Kizárólag a pillanatnyi lehetőséget, a profitmaximalizálást tartják szem előtt, amely ugye egy bizonyos idő után könnyen megbosszulhatja saját magát. Így lényegében maguk a nagy cégek is hozzájárulnak ahhoz a szürreális légkörhöz, hogyha életben akarsz maradni, akkor bizony szivárványosra mázolod magad, ám egyszersmind ez a halálodat is jelentheti, ha valamiért a terméked a "progresszió" ellensége lesz, és/vagy tömegével fordulnak el tőled a korábbi vásárlóid.
Zoom
Az észak-afrikai és közel-keleti régiókban (MENA) szivárvány nélkül sokkal finomabbak a Nestlé csokik
Az előbbi állításomat támasztja alá ezen óriásvállalatok régiónként való eltérő mentalitása is. A fehér civilizációban fontos a "tolerancia" (vagy éppen a dolgozói réteg megtartása miatt az "LMBTQ-dolgozók" elfogadása), a szintén potenciális piacot jelentő Közel-Keleten már nem annyira, hiszen ott hasonló mentalitással egy szempillantás alatt lenullázhatják a profitot. Ezt elkerülendő egy sajátos kettősség alakult ki, amit, ha együttesen szemlélünk, egészen mulatságos képet fest. Az alábbi cikk és összeállítás a Pride Hónap idején készült, amiből "valamiért" az Egyesült Arab Emírségek, Katar vagy éppen Törökország kimaradt. Az "elfogadás" és az LMBTQ-tanok tehát aligha fontosak ezeknek a cégeknek, nem elkötelezettek a valódi (ez esetben negatív) változások irányába, kizárólag a profit szerint optimalizálnak. Ez még gyógyszergyártó cégekre (!) is igaz, így az összeállításban a Pfizer is helyet kapott. Ők amúgy is sokat szerepelnek mostanában a koronavírus miatt.
Zoom
A Coca-Colát LMBTQ nélkül gurítjuk le, ha Törökországban nyaralunk
Összességében elmondhatjuk, hogy hosszútávon az életszerűtlen, hamis toleranciára épülő LMBTQ-hálózat és a multik együttes násza fenntarthatatlan – s akkor még a techóriásokról nem is beszéltünk –, ahogy a profitmaximalizálás elve is, amely a nyugati világra piócaként rátelepedett "kiválasztott nép" céljait hivatott szolgálni . A kérdés csak az, lesz-e kiút a nyugati ember számára ebből a labirintusból.
Zoom
És végül... Szaúd-Arábiában a Pfizer-oltás mellé nem jár szivárványos zászló
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
*Nyilván ebbe egy igazán nagy multi önmagában nem roppanna bele, hiszen új vásárlókat egy ekkora cég könnyen toboroz, egyszersmind ezért van halálra ítélve az összes "bojkottáljuk ezt vagy azt, mert szivárványos profilképet osztott meg", vagy "gyűjtsünk aláírásokat ellene a CitizenGo-n" kampány. Azonban, ha a "tolerancia" spirálja egyszer beszippant, többé nem ereszt. Az LMBTQ-lobbi által diktált állandó "progresszió" ugyanis törvényszerűen fog előidézni olyan változásokat, amelyek viszont már sok cég portfólióját annyira átalakítják, hogy az tényleg profitkiesést okozhat. Itt nem a szivárványos profilképre gondolok, hanem például olyan jelenségekre is, ahol a lobbi konkrétan a termék hatékonyságát, minőségét is akadályozhatja. Az európai/amerikai emberek kimutathatatlan töredéke nem fog csak azért Coca-Colát inni, mert támogatja az LMBTQ-t, azonban ha az ital minősége változna – rossz irányba – a lobbi hatására (ez persze csak egy szürreális feltevés, de sosem tudhatjuk), akkor már bizonyára többen fordulnának el tőle. Ezzel szemben a Közel-Keleten már egy szivárványos profilkép is tömeges lázadásokhoz vezetne, innen az óvatosság.