A történet a 2022 nyarán lejátszott válogatott-találkozókig nyúlik vissza. Ezeken lett kifeszítve rutinszerűen az Újpest szurkolóinak Nagy-Magyarországot is ábrázoló zászlója, amit a Németország elleni találkozón a Puskás Arénában egy osztagnyi biztonsági ember próbált meg letépni a korlátról. A lila-fehér szurkolók ezt természetesen nem hagyták. Az MLSZ eljárást indított, aminek a vége két fő kitiltása lett, kétéves időtartamra. Ekkor vált világossá, hogy a szurkolókon kívül a történelmi Magyarországot ábrázoló zászló is tiltólistára került. Ugyanez a jelenetsor ismétlődött meg az Olaszország elleni mérkőzésen, amely előtt néhány nappal Lipcsében gond nélkül be lehetett vinni a kérdéses zászlót.

Érdemes a legelején leszögezni, hogy politikamentes sport nincs, és nem is létezett soha. Feltehetően, amíg tömegek befolyásolására alkalmas a színtér, addig nem is fog ilyen létezni a jövőben sem. Ez természetesen messze nem azt jelenti, hogy minden sportesemény egyben politikai is lenne. Időnként azonban fel fognak a sportpályán is bukkanni mindig olyan témák és jelképek, melyek a társadalom egy jelentős részét érdeklik, hiszen ez a társadalom jár a stadionokba is nézőként vagy akár sportolóként. A 2021-ben megrendezett labdarúgó Európa-bajnokság emlékezetes momentumai közé tartoznak azok a jelenetek, melyek során a labdarúgók a kezdés előtti percekben féltérdre ereszkedve fejezték ki szimpátiájukat egy szélsőbaloldali politikai mozgalom mellett. Erre főleg a magyar válogatott találkozóin érkezett markáns reakció, amely azonban világszerte rengeteg szurkolóban keltett szimpátiát. A müncheni csoportmeccs aztán egy politikai akcióvá fajult, főleg a németek részéről. A stadion szivárványszínűre festését ugyan nem engedélyezte az európai szövetség, azonban így is több ezer LMBTQ-színű zászlót lengettek a német szurkolók. A találkozó előtt 12 ezret osztottak ki belőle, miközben a német labdarúgó-társadalom és a politikai élet szereplői is támogatásukról biztosították az LMBTQ mellett kiálló szervezőket. A magyar szektorban ezzel szemben egyetlen, 1 méterszer 1 méteres lepedő hirdette, hogy nem kérünk ebből a propagandából. Mégis utóbbit büntette a nemzetközi szövetség, de ezen szinte senki meg sem lepődött már.

A fenti mozaikszó a Football Against Racism in Europe rövidítést takarja. Anélkül, hogy mélyebben belemennék a szervezet tevékenységébe, érdemes néhány szóban kitérni rájuk, mert kulcsszerepük van a jelenlegi állapotok kialakulásában. A FARE, bár magát jó baloldalihoz hűen objektív szereplőnek állítja be, valójában nagyon is szubjektív tevékenységet folytat. Az UEFA-nak köszönhetően pedig igen széles jogosítványokkal is rendelkezhet, hiszen az általa kiküldött ellenőrök jelentésein múlnak a kiszabott büntetések mértéke például.

“Tegnap Máltán az UEFA végrehajtó bizottsági ülésén kezdeményeztem a FARE-val való együttműködés és a fegyelmi szabályzat áttekintését és módosítását” – nyilatkozta Csányi Sándor még 2015-ben az Inforádió tudósítása szerint. Az MLSZ elnöke azt is hozzátette akkor, hogy nem kellően szabályozott az együttműködés a FARE szervezettel, pedig a döntéshozatalban a szerepük túlértékelt annak ellenére, hogy jelentéseik objektivitása nem biztosított. A szervezetnek magyar tagja is akadt, Jósa Bálint személyében, aki olyan szervezeteknél tűnt fel, mint az Amnesty International vagy a Szubjektív Értékek Alapítvány.

A FARE és a nemzetközi szövetségek együttműködése oda vezetett a labdarúgó stadionokban, hogy amire a szervezet azt mondta, tilos, azt onnantól tiltottként kezdték el kezelni. Akkor is, ha nem esik semmilyen jogszabályi tiltás alá, és egyébként rajtuk kívül senki mást nem zavart az adott jelkép. Politikai szervezetekhez köthető jelképek, szlogenek mellett így akár olyan szimbólumok is ott vannak a prospektusukban, amelyek nem feltétlenül köthetőek kizárólag az általuk üldözni kívánt rétegekhez.

Így kerülhetett bele az a Nagy-Magyarország is a szórásba, ami leginkább a Kárpát-medencei magyarság összetartozását fejezi ki. A tevékenységük pedig egy olyan torzuláshoz vezetett az európai stadionokban, amiben az LMBTQ, a BLM mozgalom jelképei, Che Guevara arcképe vagy a sarló-kalapács gond nélkül megjelenhet bárhol, bármikor a lelátón, addig a jobboldali töltettel bíró legenyhébb „kihágás” is súlyos szankciókat vonhat maga után. Ez pedig anyagilag is rendkívül jelentős kiadásokkal járhat a kluboknak és a szövetségeknek, elég csak az elmúlt évek büntetéseire gondolni.

Az együttműködés az UEFA és a FARE között 2021 őszén megszűnt, nincs arról információ, hogy megújult volna. A FARE honlapján pedig az utolsó bejegyzés 2022 tavaszán a nemzetközi nőnap alkalmából született. Így kérdés, milyen alapon hivatkozik bárki a szervezetre a tiltás kapcsán. Ráadásul a biztonsági cég emberei nem csak a Nagy-Magyarországot ábrázoló zászlóban találtak kivetni valót, ugyanis a sepsiszentgyörgyi Transylvanian Fanatics piros-fehér-zöld zászlóját már a bejáratnál sem engedték be a németek és az olaszok elleni találkozóra!

A büntetéseket persze nem a rasszizmus elleni civil szervezet szabja ki végső soron. A 2021 nyarán lejátszott labdarúgó Európa-bajnokságot követően az igen súlyos pénzbüntetést és a zártkapus találkozót az UEFA fegyelmi bizottsága rótta ki a magyar szövetségre.

“Úgy látszik, az UEFA továbbra is alkalmazza a már korábban megismert munkásőr-hajlamú nézőtéri besúgókat, akiknek nincs más dolguk, csak jelentéseket írni arról, hogy ki, mit mondott (vagy nem mondott) a nézőtéren. Mint a kommunizmusban: bizonyíték nem kell, elég a besúgó feljelentése.”

Ezek a sorok már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzéséből származnak, melyet 2021. július 10-én tett közzé a közösségi oldalon. Nem tudok mit mondani, mélységesen egyetértek az itt leírtakkal, amelyek Csányi Sándor már idézett megnyilvánulásával is teljesen összhangban állnak. A Szijjártó által emlegetett Fegyelmi bizottságnak egyébként tizenhárom tagja van, akik felett egy elnök és két alelnök áll – utóbbi kettő között találhatjuk Berzi Sándort, aki emellett az MLSZ játékvezetői bizottságának az elnöke is.

Az érthető, hogy az MLSZ nem büntetésekre szeretné költeni a jegybevételeit és az egyéb jövedelmeit. Azonban úgy gondolom, nem a Nagy-Magyarország-zászló betiltása az, ami megoldást jelenthet a helyzetre. Mint arra Csányi Sándor már 2015-ben nagyon helyesen rámutatott, a FARE tevékenysége nem nevezhető objektívnek, és túl nagy hatással rendelkeznek a büntetések mértékére. Csányi még mindig ott van az UEFA vezetésében, ahogy Berzi is a Fegyelmi bizottságban, így a tiltás helyett inkább a fenti szellemiségben kellene azon dolgozniuk, hogy ennek a baloldali szervezetnek a tevékenysége ne hagyhasson nyomot a döntések meghozatalában.

Mint arra fentebb utaltam, amikor az UEFA – nagyon helyesen – megtiltotta, hogy az Allianz arénát LMBTQ-színekbe világítsák ki, akkor elkezdtek zászlókat osztogatni ezzel a jelképpel. Vagyis egyszerűen, dacból kiálltak mellette. Talán ez lenne most is a legjárhatóbb út. Mindezt akkor, amikor tudjuk, hogy, bár szerepel egy prospektusban a Nagy-Magyarország, talán éppen Berzi Sándornak köszönhetően, még nem büntették érte az MLSZ-t.

Mi pedig annyit tehetünk, hogy a Magyarország-Bulgária találkozóra magunkkal visszük a zászlót, amit nem hagyunk önkényesen kitiltani senkinek!

(Forrás: Lelátó / Nacionalista Zóna)

Az Európai Labdarúgó Szövetség FARE (Football Against Racism In Europe) nevű diszkriminációellenes csoportja gyakorlatilag önkéntes munkásőrök szervezete, tagjainak fogalmuk sincs a történelemről, ha a magyar futballválogatottat azért jelentik fel, mert mérkőzésén nagy-magyarországos zászlók jelennek meg - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a FARE "gyakorlatilag önkéntes munkásőrök szervezete, amelynek tagjai azért élnek, hogy feljelenthessenek embereket teljesen agyament módon".

"Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, hogy mit lehet feljelenteni" - mondta.

"Jól láthatóan fogalmuk sincsen a történelemről. Feljelenteni minket azért, mert az úgynevezett Nagy-Magyarországot ábrázoló zászlók jelennek meg egy stadionban, a történelmi ismeretek teljes hiányára vall" - tette hozzá. Szijjártó Péter ennek kapcsán hangsúlyozta: "amit itt Nagy-Magyarországként írunk le, az történelmi tény, az nem revizionizmus, nem a szomszédaink fenyegetése, nem nacionalizmus".

Majd példaként hozta fel, hogy gyerekei történelematlaszában is vannak Nagy-Magyarországot ábrázoló képek. "A Dunakeszi Városi Sportegyesület következő mérkőzésén a FARE-ellenőr kitépeti majd minden gyerek történelematlaszából ezt a képet?" - tette fel a kérdést.

A miniszter nonszensznek nevezte a szervezet tevékenységét, és reményét fejezte ki, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke "megszabadítja az európai futballt ettől a munkásőr-szervezettől, mert ezek csak bajt okoztak, meg bajokat is fognak okozni".

"Jól látszik, hogy fogalmuk sincsen a világról, és halvány fogalmuk sincsen a magyar történelemről" - emelte ki.

Jósa Bálint, a FARE (Football Against Racism in Europe) elnökségi tagja a Magyar Jelen megkeresésére közölte, szervezete szerint a történelmi Magyarország térképe önmagában nem számít diszkriminatív szimbólumnak, használata miatt az UEFA eddig még egyszer sem büntette meg az MLSZ-t és a magyar labdarúgó-válogatottat.

„A FARE nem döntéshozó szerv, a nemzetközi mérkőzésekre kilátogató ellenőreink legfeljebb javaslatokkal élhetnek az UEFA felé, és tevékenységüket is az európai szövetséggel közösen végzik, annak felügyeletével, azt kiegészítve” – szögezte le mindjárt az interjú elején Jósa Bálint, azzal a szándékkal, hogy tisztázzon egy gyakori félreértést.

A Football Against Racism in Europe elnökségi tagja elmondta, az MLSZ hiába mutogat a FARE-re, a szervezet megítélése szerint a Nagy-Magyarország-szimbólum önmagában nem minősül diszkriminatívnak – erről éppen a napokban egyeztetett a mérkőzéseket ellenőrző rendszer vezetőjével.

„A FARE 2016-os katalógusában – melynek összeállításában jómagam egyébként nem vettem részt – valóban a vitatott jelképek között szerepel a történelmi Magyarország térképe, de csak akkor, ha más, súlyosabb szimbólumokkal, például nyilaskereszttel, Árpád-sávos zászlóval, önkényuralmi jelképekkel együtt jelenik meg. Önmagában, például a konkrét ügy tárgyát képező lila hátterű drapin azonban nem számít diszkriminatív jelképnek. Nem véletlen, hogy az UEFA eddig még egyszer sem büntetett miatta, pedig évtizedek óta gyakori vendég a magyar labdarúgó-válogatott meccsein” – ismertette Jósa Bálint, hozzátéve, hogy meglátása szerint – és a FARE álláspontja is ez – az elmúlt években kvázi normalizálódott a Nagy-Magyarország-jelkép Magyarországon, most már elsősorban a nemzeti összetartozást és a határon túli magyarok iránti elkötelezettséget szimbolizálja.

Arra a kérdésre, hogy akkor Csányi Sándor, az MLSZ elnöke miért beszélt arról a Nemzeti Sport Online-nak adott csütörtöki interjújában, hogy az UEFA-nál és a FARE-nél is tiltólistán szerepel ez a szimbólum, azt válaszolta:

Hozzátette:

A Nemzeti Sport Online arról is írt, hogy bár az MLSZ a hazai bajnokikon nem tiltja, nem is javasolja a nagy-magyarországos molinók, drapériák és zászlók használatát, mondván „a FARE ezeket a találkozókat is monitorozhatja, és jelentheti az UEFA-nak, ezért a magyar szövetség nem javasolja a használatukat, hiszen, ha egy ilyen ügyben eljárás indul, a büntetést ugyanúgy a válogatott mérkőzésekre szabják ki.”

Jósa szerint ezek a sorok sem fedik a valóságot, ugyanis a FARE alapesetben csak az UEFA és a FIFA égisze alá tartozó nemzetközi találkozókról írhat jelentést, nemzeti bajnoki vagy kupameccsekről nem. Hiszen ellenőrizni is csak az UEFA-val közösen jogosult, nincs olyan jogköre, mint valamilyen általános hatóságnak, amely tilt és büntet, és nem is erre jött létre.

„Kivéve, ha az adott szövetség külön kéri, hogy a nemzeti mérkőzéséken is végezzünk monitoring feladatot, de az MLSZ felől eddig még nem érkezett ilyen jellegű megkeresés” – jegyezte meg.

A FARE elnökségi tagjánál arra a Nemzeti Sport Online által szerdán nyilvánosságra hozott levélre is rákérdeztek, amit Vági Márton, az MLSZ főtitkára még tavaly szeptemberben, a magyar-olasz Nemzetek Ligája-találkozó után küldött az UEFA fegyelmi bizottságának. Vági írásában – nagyon helyesen – amellett érvelt, hogy bár az Európai Labdarúgó-szövetséghez érkezett egy bejelentés a Nagy-Magyarország-szimbólum használata miatt, az nem számít rasszistának és diszkriminatívnak, ezért ne büntessék meg érte az MLSZ-t. (Végül az UEFA nem is szankcionálta lila hátterű nagy-magyarországos drapériát, a Magyar Labdarúgó-szövetség azonban saját hatáskörben – tiltott jelkép használatára hivatkozva – két magyar szurkolót 24 hónapra mégis kitiltott a magyar labdarúgó-válogatott mérkőzéseiről.)

Jósa Bálint szerint a nemzetközi mérkőzéseket követően gyakran érkezik bejelentés az európai szövetséghez, ennek oka, hogy bárki tehet ilyet, nem csak a kijelölt ellenőrök. Ugyanakkor ez önmagában még nem determinálja, hogy az UEFA fegyelmi bizottsága végül elmarasztaló ítéletet hoz az adott nemzeti szövetséggel szemben, sőt!

„Ugye az említett magyar-olasz meccsen kifeszített nagy-magyarországos drapéria miatt sem büntette meg az UEFA az MLSZ-t. Ahogy a 2021-es Eb-n is hiába kifogásolta a szlovák szövetség, hogy az MLSZ a szurkolói himnuszok között a Nélküledre is engedélyt kért, az UEFA a FARE, személy szerint az én véleményemet kikérve végül úgy döntött, hogy mivel ez a dal Magyarországon szerves része a sporteseményeknek, valamint nem rendelkezik rasszista és irredenta felhangokkal (ellenben a nemzeti összetartozást szimbolizálja), elénekelhető az Európa-bajnokság budapesti mérkőzésein” – hangsúlyozta.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy ha az UEFA még egyszer sem büntetett a Nagy-Magyarország-szimbólum miatt, ami önmagában a FARE szerint sem számít diszkriminatívnak, akkor az MLSZ miért döntött úgy, hogy a válogatott meccseken nem engedélyezi ezen jelkép zászlókon, drapériákon és molinókon történő megjelenítését. A FARE elnökségi tagja aláhúzta:

Jósa szerint az a legszomorúbb az egészben, hogy az MLSZ félreérthető és bizonyos esetekben félrevezető kommunikációja miatt éppen a szurkolók nem tudják, hogy akkor most pontosan mi is a helyzet a nagy-magyarországos molinókkal.

„Érthető, hogy miért dühösek akár ránk, akár az MLSZ-re, mivel eddig nem sikerült kialakítani a pontos szabályokat. A szurkolók szórakozni mennek a meccsre, és nem a hátuk mögé nézve aggódni, hogy mit szabad és mit nem. Jó lenne, ha a felek érdemben kommunikálnának egymással, adott esetben az MLSZ, az UEFA, a FARE és a szurkolók képviselői leülnének egy asztalhoz, ahol pro és kontra érveket felsorakoztatva megvitatnák a Nagy-Magyarország-szimbólum használatának kérdését” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy akár kompromisszumos megoldás lehet, hogy a szomszédos országok válogatottjai ellen ne (hiszen ők értelmezhetik revizionista és diszkriminatív jelképként), a többi nemzetközi meccsen azonban megjelenhessenek a lelátón a történelmi Magyarországot ábrázoló zászlók, drapériák és molinók.

Kapcsolódó: Dúró Dóra nyílt levele Csányinak: ne tiltsák ki nemzeti szimbólumunkat a labdarúgó-válogatott meccseiről!