Vasárnap mutatták be Retkes Tamás Magyar Próféta c. történelmi regényének második részét a Szabad Szellem – Magyar Kultúra Alapítvány gondozásában, az eseményt Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja nyitotta meg, hiszen Retkes Tamás a szervezet aktivistája is egyben.
Zoom
– Reménykedünk benne, hogy a következő években egyre nőni fog az érdeklődés a könyv iránt, nagyon fontosak ezek az alkalmak, ahol találkozni tudunk a könyv szerzőjével, fizikailag kézbe tudjuk venni a könyvet, lehet dedikáltatni – kezdte bevezetőjét Gulyás Attila, az alapítvány kurátora, aki kiemelte, az idei évben további két könyvet terveznek kiadni.
Retkes Tamás író megosztotta azt is az egybegyűltekkel, hogy a Magyar Próféta harmadik része is elkészült már, de a Felemelt zászló második része is folyamatban van, amely napjainkban játszódik, beleértve a 2006-os eseményeket is.
– Amikor hozzálátok egy történelmi regény kéziratához, akkor mindig egy kihívással nézek szembe, mert nehéz dolog megfelelő szakirodalmat beszerezni. A Magyar Próféta második részére ez hatványozottabban igaz volt, mert Szálasi Ferenc első világháborúban betöltött szerepéről sok információ van, de az azt követő időszakban már homályosabb a terep – hangsúlyozta.
Paksa Rudolf és Karsai László művei, amiből táplálkozni lehet, nem feltétlenül mellőzik a ferdítéseket, így ezeket ki kell szűrni. Ebből máris kiderül, hogy a könyv második része az első világháború utáni időszakban veszi fel a fonalat, miután Szálasi visszatér a vesztes háború után szülővárosába, Kassára. Nagyon nehéz időszak, hiszen felbomlik az Osztrák–magyar Monarchia, jön a Tanácsköztársaság és a defetizmus, így igazi kihívás volt számára, hogy ezt az időszakot kalandosan, olvasmányosan mutassa be.
A teljesség igénye nélkül néhány érdekes szál a regényből:
Eljutunk a könyvben 1930 szeptember 1-hez is, ekkor köszönt be a gazdasági világválság, és ekkor volt Budapesten egy "korszakalkotó munkástüntetés". Nyilván ezt egy liberális történész úgy mutatja be, hogy a "feudálkapitalista rend ellen lázadtak", s ez, mint mondta Retkes, valamilyen formában igaz is. Csak azt hallgatják el, hogy ezt az eseményt nem a kommunisták vagy a szociáldemokraták szervezték elsősorban, vagy legalábbis nem illeszthető be teljesen ebbe az értelmezési keretbe, hiába vett részt a tüntetésen egy bizonyos Csermanek János (későbbi nevén Kádár János) is.
Betekintést ad abba az időszakba is, amikor 1933-ban Szálasi megismerkedik Csia Sándorral Egerben, e ponton közbeszúrta, hogy itt az írói fantáziával egészítette ki a történteket, majd 1935-ben vagyunk, amikor katonai pályafutása véget ér, és megalakul a NAP (Nemzeti Akarat Pártja).
A kötetben szó esik egy bizonyos dr. Györki Imréről, aki szociáldemokrata színekben politizált, úgy mutatta be magát, mint aki a bolsevizmussal is szemben áll, ő volt az, aki már korában felismerte Szálasi potenciálját, és elkezdett róla hazugságokat terjeszteni. Szálasi erre nem úgy reagált, hogy üzengetett neki, nem ügyvédet fogadott fel, hogy beperelje, hanem párbajra hívta. Ezt a történetet történelmi dokumentumok támasztják alá. A lapszerkesztők úgy reagáltak erre, hogy megteszik inkább a kiigazításokat. A jogász dr. Györki úgy hátrál ki ebből, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy Szálasi ezzel kimeríti a párbaj vétségét, a regényben ezután olvashatjuk, hogy mikor hírül vitték Szálasinak, hogy nem lesz párbaj, azt mondta: kár, mert a párbaj utánra félre volt már téve pár száz pengőm, amivel kifizettem volna a vétség árát.
A regényben érinti az 1938-1940 közötti időszakot is, amikor Szálasi a szegedi Csillag börtönbe kerül, a történelmi dokumentumok alapján azonban a napi események nehezen követhetők.
– Ezt az időszakot abban a szellemben írtam, hogy az igazság börtönbe zárva, bitóra húzva is igazság marad – összegezte gondolatait. A Magyar Próféta második része e ponton zárul, s innen folytatódik majd a harmadik rész.
A könyv ide kattintva rendelhető meg.
(Munkatársunktól)
Képek az eseményről:
Zoom
Zoom
Zoom
Zoom