A lengyelországi gyökerű lelowi hászíd mozgalom, illetve a Chabad hászíd mozgalom néhány közösségében már évtizedekkel ezelőtt fölújították azt a középkori eredetű, de időközben feledésbe merült „nemes” szokást, amelynek lényege a következő: A zsidó hosszúnap bejövetele előtti órákban, a tanházban az egész közösség szeme láttára megkorbácsolják a kiválasztottakat. A népnevelő megkorbácsolás célja az, hogy a zsidót megtérésre késztessék, illetve megbánja bűneit röviddel a szent nap, a hosszúnap bejövetele előtt – írja a Jediot Ahronot című izraeli lap.
 Ünnep előtti megkorbácsolás a kos szarvából készült sófárral (fotó: Nádáv Abes) |
Október 24-én este beköszönt a zsidók engesztelő nap nevű szigorú bűnbánati és böjti „ünnepe”, amelyet a keresztények hosszúnapnak is szoktak nevezni. A böjtölés maga és az Isten bocsánatáért esdeklő kötetnyi imádság mellett a lelówi hászíd közösség tagjai a biztonság kedvéért megkorbácsolással is kiegészítik az önsanyargatást. Lelow egy korábban város, manapság azonban csak kisebb falu Dél-Lengyelországban, ahol 1814-ben egy Dávid Biedermann nevű rabbi megalapította a később világszerte elterjedt misztikus lelowi hászíd vallási irányzatot.
A szektának manapság a Szentföldön is vannak zsinagógái, tanházai és különböző szociális intézményei. A hivatkozott héber nyelvű újság tudósítója a Tel-Avivhoz közeli B’néj B’rák városban látogatta meg a lelowi hászíd közösséget, s érdeklődött a hosszúnap vagy engesztelő nap beköszöntése előtti órákban, körükben is szokásos megkorbácsolás részleteiről.
A zsidó misztikus hászíd mozgalom egyik „szép” szokásáról szívesen beszél a lelowi hászíd udvar egyik rabbija, a közösség tagjait minden évben megkorbácsoló Áháron Schäfer rabbi:
A bőrszíjjal nem ütök erősen az egész közösség szeme láttára kecre állított hívek hátára, hanem csak gyenge ütéseket mérek rájuk. Kicsit érzik a hátukon, ennyi az egész - mondja a ítélet-végrehajtó, majd magyarázatul hozzáfűzi: A zsidókkal irgalommal kell bánni, mert ez csak egy szokás, amelyet néhány órával a böjt beállta előtt szoktunk elvégezni. Persze vannak olyanok, akik azt kérik tőlem, hogy üssek rájuk egy kicsit erősebben, de én nem hallgatok a szavukra – mondja Áháron Schäfer rabbi.
 Megkorbácsolás csak bőrszíjjal |
Az izraeli újság cikkéből azt is megtudjuk, hogy a hosszúnap előtti megkorbácsolás egy ősi zsidó szokás, amely valószínűleg a középkori askenázi zsidó közösségekből kiindulva terjedt el. A négykézlábra állt zsidó hívő hátára a templomszolga vagy az egyik rabbi 39-et húz rá bőrkorbáccsal vagy bottal, vagy amint az egyik képünkön láthatjuk, sófárral. A népnevelő eljárás célja pedig az, hogy a zsidót megtérésre, illetve bűnei megbánására késztessék röviddel az engesztelő nap beállta előtt. Schäfer rabbi azt is elmondta, hogy ezt a „nemes” szokást csak az elmúlt évtizedekben újították fel.
A szokást mintegy harminc évvel ezelőtt újítottuk fel a nagytekintélyű Saul Jichak Horowitz rabbival, aki arra kért, hogy őt is korbácsoljam meg. Urunk, tanítómesterünk és rabbink Simon Nátán Neta Biedermann rabbi belépett a tanházba, s látta, hogy korbácsolom Saul Jichak Horowitz rabbit. Megkérdezte tőlem: engem is megkorbácsolna? A kérdés hallatán valósággal megremegtem. Micsoda, hogy megkorbácsoljuk a rabbit? De a rabbi előredőlt, négykézlábra ereszkedett, s én rámértem a 39 ütést. Attól kezdve minden évben megkapta a 39 ütést, s ezzel ez a régi szép szokás megújult a közösségünkben. A rabbi egy idő után meghalt, éppen az engesztelés napján. Életének utolsó esztendejében a rabbi már nem érezte jól magát, nem élte volna túl a megkorbácsolást. Az ünnep éjszakáján a rabbi meg is halt - mondja Áháron Schäfer rabbi.
Both Zoltán – Kuruc.info
