Nehéz nyomon követni azt a sok magyarellenes mocskot, amely az izraeli héber sajtóban és a még megjelenő két magyar nyelvű lapban napvilágot lát. A legújabb sláger itt az, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda megerősödése miatti félelmükben egyre inkább menekülnek Magyarországról a megriadt, náciveszélyt érző zsidók és nem zsidók.


Fischer Katalin és egyik gyermeke

A Jediot Héjfá (Haifai Hírek -ידיעות חיפה) című helyi újság nemrégiben megrázó történetet közölt arról, hogy egy Fischer Katalin nevű, 38 éves magyarországi nő két gyermekével együtt Izraelbe menekült a „Budapesten és környékén tevékenykedő neonácik (sic!) évek óta tartó módszeres üldözései elől. A lap írója ezután hozzáteszi (nyilván Katalin asszony elmondása alapján – a szerk.), hogy az említett neonáci csoport Budapesten és környékén már esztendők óta rendszeresen támadja a zsidókat és más kisebbségeket.
Az egyre szaporodó és durvább neonáci támadások miatt Fischer Katalin a Budapesten is tevékenykedő Zsidó Ügynökséghez (Szohnut – הסוכנות היהודית) fordult, ahol bejelentette azon szándékát, hogy két gyermekével együtt Izraelbe kíván kivándorolni. (Remek. A Zsidó Ügynökség egyik legfontosabb feladata ugyanis a zsidók Izraelbe vándorlásának előkészítése, s nem pedig a szervezetet vendégül látó országok belügyeiben való turkálás – a szerk.)
Igen ám, de Fischer Katalint Budapesten valószínűleg nem készítették föl arra, hogy az igazi rasszizmussal csak ezután lesz alkalma találkozni. Izraelbe érkeztük után ugyanis „üldözöttsége” ellenére sem ismerték el „új bevándorlónak” (olá hádásá – עולה חדשה), ami bizony azzal jár, hogy a zsidó államtól nem kapja meg az új élet elkezdéséhez föltétlenül szükséges anyagi támogatást.
Magyarán: a zsidó fajvédők valami kifogásolni valót találtak az üldözött Katalin asszony felmenőinek életében. Ezernyi okuk lehet a visszautasításra. Lehet, hogy a Fischer név a két gyermek apjától (akiről nincs szó a cikkben) származik, tehát az utóbbi a zsidó, míg az asszony gój, pontosabban gójá. (Az utóbbi szónak nincs köze a magyarok kedvelt költözőmadarához - a szerk.) De az is elképzelhető, hogy Katalin szülei korábban kikeresztelkedtek, amely oly nagy bűn, amiért az utódok is bűnhődnek.
Mindenesetre, akinek a családfáját rendben találják a fajvédők, az Izraelbe érkezte után néhány nappal már kézbe is kaphatja az úgynevezett „bevándorló igazolványt”, amely följogosítja a különböző állami támogatások igénybevételére.
Katalin asszony viszont valamilyen ok miatt fennakadt a fajvédők rostáján, mert nem kapta meg az említett igazolványt, amely nélkül nem írathatja be gyermekeit az iskolába, óvodába, nem jár nekik egészségügyi biztosítás, pénzügyi juttatások stb. A „magyar neonácik” elől megfutamodott Fischer Katalin így az Ígéret földjére érkezte után a két gyermekével együtt egyik napról a másikra hajléktalan lett.
Az izraeli sajtó munkatársai, akik korábban hatalmas szenzációként számoltak be Fischer Katalin és gyermekei magyarországi üldöztetéséről, az illetékes bevándorlási minisztériumhoz fordultak és erélyesen követelték a hivatal álláspontjának módosítását. A magyarországi neonácik elől elmenekült Fischer Katalin végül is méltányosságból, „rendezetlen” faji hovatartozása ellenére is megkapta a bevándorló igazolványt. Az igazi bonyodalmai viszont csak ezután következnek, de ez már egy újabb írás témája lehet.
Júszef el-Kudszi – Kuruc.info