Néhány napja portálunk leközölte Lipusz Zsolt írását, amelyben a FÚSZ nevű, magát újságírótanodának mondó intézmény belső ügyeiről rántotta le a leplet. A FÚSZ nevében Sárosi Zoltán válaszolt, amit alább közlünk, Lipusz Zsolt erre írt válaszával együtt. A Kuruc.info ezzel a vitát lezártnak tekinti.
Világbotrány: A magyar „Hugyos Józsi sztori” avagy Lee Pusssz esete a gaz Újságíró Szövetséggel
A „neves” holokauszt-kutató, Lee Pusssz újfent nem átallott abba a kézbe rúgni, amelyikből nem is oly régen még evett. Úgy is írhatnánk, hogy oda szart, ahonnan ez idáig evett… Lee Pussznak ugyanis van két nem éppen emberinek mondható tulajdonsága. Amennyiben úgy gondolja, hogy az érdekei mást kívánnak, úgy azonnal és könnyedén köpönyeget vált. A második pedig az „igazmondás”, amellyel ugyancsak hadilábon áll.
A Független Újságírók Szövetségének elnök asszonya számtalan esetben kisegítette „barátunkat” akkor, amikor még a családja sem állt mellé… Ennek ellenére most éppen őt támadja – természetesen nemtelenül, hazug módon!
L. Gyöngyösi Zsuzsának ugyanis, Lee Pusssz hazudozása ellenére meg van a felsőfokú újságírói végzettsége. Az elnökség tagjai saját szemükkel győződtek meg erről! S mint ilyen, nyugodtan szervezhet újságíró képzést.
Egyébként iskolát indítani mindenkinek jogában áll, nem feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség. Gondoljunk csak a Magyar Hagyomány Műhelyére, amelyet Molnár V. József néplélek- kutató vezet olyan módon, hogy ez irányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik.
Lee Pusssznak egészen addig jó volt a FÚSZ, a FÚSZ által indított Krúdy Gyula Újságíró Iskola – sőt a FÚSZ elnöksége is, amelynek önként és dalolva még tagja is volt! – amíg benne tanított, és a tanításáért felvette minden esetben a maga kis honoráriumát.
Lee Pusssz sokak füle hallatára többször kijelentette, hogy L. Gyöngyösi Zsuzsa az ő egyik legkedvesebb barátja, hiszen annyiszor kihúzta már az emberileg igen nehéz időkben őt a kátyúból. Többször még éjfél után is zaklathatta őt elsírni neki az éppen aktuális bánatát, légyen az a munkahelyéről való kirúgatása, munkanélkülisége, soros szerelmi ügyletei miatti problémái, családi életének felbomlása, válása, vagy éppen sértettsége okán, hogy a Jobbik nem indította országgyűlési képviselőnek, sőt… számításba sem kívánja venni…
Elnökasszony nem csak türelmesen végig hallgatta, hanem segíteni is próbált. Barátként közben járt ismerősöknél, hogy Lee Pusssz-nak állást könyörögjön, hogy segítsenek rajta…
Barátként beszélt a lelkével, hogy szép felesége, gyermeke van, próbáljon meg értük változtatni az életmódján, hozza rendbe az életét. Óraadási lehetőséget biztosított számára, ami némi pénzt is jelentett. Akkor még így írt Elnök asszonyról (Idézet az eredeti levélből):
 
Zsolt Lipusz <lipusz0820@gmail.com>
KedvesZsuzsa!
Sem Dancsok Zoli, sem Sárosi Zoli, sem a Te becsületességedben nem kételkedem, nincs is egy rossz is egy rossz szavam sem rólatok.
„Sem a tisztességedet, sem a végzett munkádat nem vontam és nem vonom ezután sem kétségbe. Én még azokat sem támadtam soha utólag, akik ártottak nekem, azokat meg különösen nem, akik jót tettek.”
Ám egyszer beütött a mennykő! Történt, hogy Lee Pussssz, az egyik tanítási napján, a tanítás színhelyén, az órájának leadása előtt (még reggel) eszméletlen részegre itta magát. Előbb csak leesett a székről, majd a hallgatók megpróbálták lefektetni a hullarészegségtől öntudatlan „tanár urat” a társalgóban lévő kanapéra. Majd azon ülve, saját ruházatát és a kanapét sem kímélve, nemes egyszerűséggel összehugyozta magát. Tette ezt a felnőtt, több esetben diplomás, vagy több diplomával rendelkező hallgatók szeme láttára.
Mindez nem volt elég! Mivel egy városban laknak Elnök asszonnyal, és annak kocsijával érkeztek a tanítás színhelyére, Budapestre, így a hallgatók délután berakták az Elnök asszony kocsijába a még akkor is öntudatlan Lee Pussszt, aki hazafelé összehugyozta, összehányta L. Gyöngyösi Zsuzsa autóját is.
Ennek az eseménynek a hatására közölte az elnök asszony, (minő bűn!) Hogy nem tart tovább igényt Lee Pusssz óraadásaira. Innentől datálódik Lee Pusssz utálata az Újságíró Szövetség és különösen az elnök asszony iránt – ezen időtől folytatja a minden alapot nélkülöző lejárató hadjáratát. Na, ez az ember az, akit a Kuruc.info foglalkoztat! Bár az is lehet, hogy pusztán jótékonyságból teszik, mert segíteni szeretnének egy alkoholista, inkontinenciával szenvedőnek.
Ugyancsak ezen időtől kezdve számtalan esetben Lee Pussssz az elnök asszonynak megengedhetetlen hangú levelet írt, amelyeket utólag többünknek tagadott annak ellenére, hogy e levelek jelen pillanatig bizonyítottan meg vannak. Álljon itt egy példa (bár van még néhány belőle) a „becsület” és a „tisztesség” lovagjától:
„Na, figyelj, menj te a kibaszott kurva, rohadt anyádba, a fúszodnak nevezett családi vállalkozásoddal együtt. Most majd megkapod a Kuruc. infón keresztül a rohadt anyádba,te hazug dög. „
E fentebb írott levelet Elnök asszony azért kapta „hálából”, mert próbálta megvédeni sokunk jelenlétében Lee Pussszt a viselkedése miatti – valljuk be, igen csak jogos - durva ítélkezésektől.
E levélből kitűnik, hogy a Kuruc.info milyen embert foglalkoztat… Az említett honlapnak többször és több tucatnyian írtak már ellenvéleményt a FÚSZ, annak elnök asszonya, és elnökségi tagjainak lejáratásával kapcsolatban, ám ők egyiket sem voltak hajlandóak leközölni. Sőt! Válaszra sem méltatták!
Korrekt újságírás, korrekt tájékoztatás? Ugyan már! S mivel nem kaptunk elégtételt a bennünket ért vádakkal szemben, így nem maradt más, minthogy az alaptalan rágalmazások, becsületsértések miatt rendőrséghez forduljunk. Igen megtettük!
Az vesse ránk az első követ, aki hasonló esetben – amikor már minden eszköz elégtelen – másként cselekedett volna! Mi abban hiszünk, hogy a nemzeti újságírás attól lesz jó, hogy nem egyoldalúan, a másik meghallgatása nélkül, hanem korrekten és nem hazugságokra alapozva tájékoztat.
Újságíró szövetségünk minden tekintetben kifogástalanul működik, és ezt csupán néhány – Lee Pussszhoz hasonló tulajdonságokkal bíró – embernek kevésbé nevezhető személy próbálja kétségbe vonni.
A FÚSZ valóban meglévő több száz tagja mindezeket a személyeket mélységesen elítéli, mert tisztában van azzal, hogy viselkedésük minden becsületes, tisztességes állampolgár előtt őket minősíti!
FÚSZ
Ami kódolva volt: a disznók röfögni kezdtek - Lipusz Zsolt válasza
Az ún. FÚSZ spiritus rectoraként Sárosi Zoltán "levelet" juttatott el szerkesztőségünkbe, személyemet mocskolandó és rágalmazandó. Hitte, hazudozhat kedvére, mert majd elbújok, s a hírportál nem közli le rendkívül színvonaltalan, ordenáré levelüket. Rossz hírem van, Zolikám, mert leközli, de akkor ősi szokás szerint hallgattassék meg a másik fél is.
Ismerőseim hívták fel először a figyelmet egy bizonyos levélre, amely állítólagosan személyemet érintené.
Megnéztem és átolvastam a kapott anyagot, s naná, hogy igen, miként az várható volt, Gyöngyösi Zsuzsa szellemi kvalitásaiból efféle színvonalú reagálásra futotta. Persze a "levél" szerzői joga nyilván nem az övé, valószínűleg egyik hű fegyverhordozója és seggnyalója, Sárosi Zoltán írta. Persze az "opus" szövegtanilag, stilisztikailag és retorikailag is mutatja, milyen a "színvonal" ebben a kis baráti asztaltársaságban, ha a "legműveltebb" tollforgatójuk ennyit tud. Egyébként a nevemmel való - akár kedvesnek is tekinthető - szójátékról, amely hajazna az én FÚSZ-FUSS példázatomra, mindössze annyit, hogy nem talált célba. Tudniillik, aki ezt szellemesnek gondolja, az oly mértékben hülye, hogy nincs tisztában azzal, miszerint az angolban a hosszan jelzett mássalhangzót (pl. -ss) is röviden ejtjük.
Bár nem tartozom nektek semmiféle elszámolással, mindenekelőtt a durva személyeskedésekről. Az egész hazugsághalmazban két elem van, amely igaz. S FÚSZ-FUSS-ékkal ellentétben én tényeket közlök.
1. 2009. október 3-án való igaz, hogy ebben az "újságíróiskolában" lett volna órám, amelyet az előző napi névnapozás, illetve az aznap délelőtti sörözés miatti ittas állapot következtében nem tartottam meg. Pénzt sem kaptam érte. Nem a magam mentségére mondom, de ebben a műintézményben bevett szokás szerint normális órarend nem volt (mielőtt kiforgatnátok a szavam, nem azt mondom, hogy nem voltak órák megtartva, hanem azt, hogy össze-vissza történtek ezek), s a kényszeres locsogás krónikus betegségével küszködő FÚSZ-trampli L. Gyöngyösi Zsuzsa habituális kényszerrel belemászott mások órájába is. Kivárni az efféle értelem nélküli locsogásoknak a végét nem igen lehetett, ezért a hallgatók is gyakran beültek a közelben lévő sörözőbe. Az összes többi az állítólagos bevizelésről és hányásról nem más, mint közönséges hazugság. Talán, ha a levélíró bizonyítani tudná a Lezsákné által felsorakoztatott "tanúkon" kívül bármilyen hitelt érdemlő módon a dolgot, az módfelett boldoggá tenne. Mondd, Zolikám, esetleg beszarás nem volt még? Vagy ti szartatok be ennyire a minapi cikkemtől? Ingyenreklám volt a bagázsotoknak, "szeretett elnök asszonyotokat" egy nap alatt a világsztárságig röpítette. Életében nem olvasták összesen 22 ezren egy nap alatt. Igaz, nincs is tőle mit, lévén "újságíró". Egyébként is, a jelzett napon ott sem voltál a boltban, tehát milyen alapon nyilvánítasz véleményt olyan dologról, melynek szemtanúja sem voltál. Ja, persze, "Boldogtalan Zsuzsanna" elmondása alapján. Tudom, ti, a "Zsuzsi" fanatizált rajongói - nem tudom honnan a varázsa, amikor buta is, s szexbombának a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető, különösen nem a Gárda-egyenruhában, akkor már inkább a pornós Niki - akár arra is megesküdnétek, hogy sugaras glóriával láttátok őt a csillagok közé emelkedni. Egyébként ha már kinevezted magad "magyarság-kutatónak", tudhatnád, hogy a helyes alak nem "inkontinenciával szenvedőnek", hanem "inkontinenciában szenvedőnek". De nemcsak nyelvi, hanem orvosi értelemben is ostobák gyülekezete vagytok, tudniillik az inkontinencia egy olyan betegség, amikor a szerencsétlen ember színjózan állapotában nem tudja visszatartani a vizeletét, az "alkoholos behugyozás" - miképpen Kazinczy "fentebb stíl"-jében fogalmazol, az más műfaj, no de nem csak az újságíráshoz vagytok ti hülyék...
Továbbá szenilis is vagy, Zolikám, vagy elmulasztottad bevenni a Cavintont. Bár szerinted én lennék az alkoholista. Akkor tartsunk egy kis memóriatréninget, jó? "Szeretett elnök asszonyotok" nem az alkoholos állapot miatt elmaradt óra okán vált meg tőlem, hiszen az 2009. október 3-án volt, s én még a szövetségetek az évi, október 23-ai ünnepségén beszédet mondtam, amelyről ismét csak filmfelvételek készültek, még oklevelet is méltóztattatok adni, fenn van a honlapotokon. A szakításra az egy évvel ezelőtti, kuruc.infós cikk után került sor, amelyben megvádoltatik szegény kompániátok, miszerint az a Gyöngyösi-klán magánvállalkozása. Miként az is. Akkor "Boldogtalan Zsuzsanna" engem kért arra, hogy mint elnökségi tag - ugye, ezért nem járt díjazás, eddig tudsz követni - kérjek helyreigazítást az infótól. Hát nem kértem, így szakítottunk kölcsönös megegyezéssel és megelégedésre 2010. január első hetében, kerek negyed évvel az ominózus 2009. október 3-a után. Így egy kissé másként hangzik a történet... Vagy már totális amnéziában szenvedsz, Zolikám, ennyire vészes az állapotod? Vagy csupán notórius hazudozó vagy? Ugye, megint csak a tények. Egyébként is úgy gondoltad, hazudhatsz nyugodtan, mert a Kuruc.info úgysem fogja lehozni a röfögvényeteket, a ti honlapotokat meg a kutya sem olvassa.
2. A rövid, trágár e-mail valóban tőlem való, azonban rögvest ismét jókorát hazudik a "jeles" tollforgató, amikor azt kérődzi, több is van belőlük. Csak egyetlen egyet fel bírnál mutatni még, Zolikám? Nem tudnál, mert nincs, s az NNI-hez is csak ezt bírtátok beadni, amint azt saját szememmel is láttam volt. Mert ti, szerencsétlen hülyék ebből - mármint a trágár elektronikus levél tényéből - azt a következtetést vontátok le, hogy a néhány nappal később a netre kikerült, benneteket teljes joggal lejárató e-mail szerzője én vagyok. Persze, nyilván ennyire bolond vagyok, hogy magamra irányítom előre a figyelmet. No comment. Tőletek ennyire futja. Ennek a trágár e-mailnek pedig az volt a közvetlen előzménye, hogy hitelt érdemlő forrásokból értesültem arról, miképpen mocskolódik "szeretett elnök asszonyotok" ellenem. Elegáns, avagy nem, bevallom, Zolikám, nem bántam meg, és az adott körülmények között ma is megcselekedném ezzel a kényszerképzetes, paranoid nővel.
No, nézzük a többit. Azt hazudod, Zolikám - a titkosított elnökség véleményével összhangban -, hogy van két, nem éppen emberi tulajdonságom. Az egyik, hogy csak addig állok ki egy oldalon, amíg az érdekeim úgy kívánják, a másik a hazudozás.
Tájékozatlan vagy, barátom, mert engem a FÚSZ-FUSS-otokhoz semmiféle érdek nem kötött soha. Mondd, normálisak vagytok, amikor arra hivatkoztok, hogy az átlag havi egy alkalommal fizetett óradíjból éltem? Ez 6.000 HUF volt egy szombatért. Egyébként is: korrekt munkáért kaptam, amelyet minden alkalommal elvégeztem, az egyetlen, fentebb említett ominózus alkalom kivételével, azért viszont nem is kaptam fizetséget, teljesen jogosan, hiszen nem volt miért. Az ún. elnökségi grémiumotokba úgy kerültem bele, mint Pilátus a krédóba, "Nagyasszonyotok" közölte velem, hogy bent vagyok és punktum. S ezért semmiféle díjazás nem járt, ezt szögezzük le a tisztánlátás végett. Egy szinekúra volt, semmi több, hol itt az érdek, Zolikám? Sőt, rohadtul untam ezeket az értelem nélküli, szombat esti tanácskozásokat - elnökségi ülések - a semmiről, amikor még 250 km-re voltam az otthonomtól. Ha már ennyire érdeklődsz egzisztenciális helyzetem iránt, közlöm veled: bő két éve vagyok munkanélküli, jövedelmem nincs, vagyonom azonban igen, úgyhogy egészen úri módon eléldegélek. A Kuruc.info pedig nem fizet nekem semmit, hobbiból teszem, amit teszek, de amúgy ehhez semmi közötök, miként a magánéletemhez sem.
Szokásodhoz híven ordenáré módon hazudsz, amikor azt állítod, többek előtt kijelentettem, miszerint elnök asszonyotok "az egyik legkedvesebb barátom". Soha, senki előtt az életben ilyet nem állítottam. Megint csak azok a fránya bizonyítékok. Mutatnál egyet is, Zolikám? Könnyű dolgod van: az előadásokat rendszeresen rögzítették több kamerával is, nézd végig a felvételeket, s ha egyetlen egy ilyen mondatra lelsz, fizetek neked, amennyit akarsz.
A ti imádott elnök asszonyotok soha semmivel nem segített ki, soha nem beszéltem neki magán- és nőügyekről, ezzel szemben az ő "műfajismereti" órái másból sem állottak, mint magánéleti nyavalyáinak kifecsegéséből. Egyébként is, Zolikám, ha a pénzügyi egyenleget nézzük, akkor alighanem súlyos mínuszban vagyok. Volt ugyanis pofátok 85 ezer forintos tandíjat elkérni a semmiért. A "diplomátok" ugyanis üleptörlésen kívül semmire nem jó. Nem akkreditált képzés, a normális EU-s sajtóigazolványokkal szemben - van ilyenem, tudom - a tiétek budiba való plasztikdarab. Tehát volnátok kedvesek visszaadni a pénzt? Vagy tolvajok gyülekezete is lennétek? Talán mártírglóriával övezett elnökötök jobban tenné, ha jósdát vagy boszorkánytanodát nyitna.
Ezek után a másik vádadról - a hazugságról - aligha kell szót ejtenem...
Végül, de nem utolsósorban, térjünk rá a lényegre. Eddig volt a ti színvonalatok, a személyeskedés. Az én írásom azonban, ami a ti szerencsétlen baráti társaságotokban ennyire kiverte a biztosítékot, teljesen másról szólt.
Bocsáss meg, de a te szavad, miszerint láttad "imádott, glóriás úrnőd" felsőfokú újságírói diplomáját, a zéróval egyenlő. Megint csak azok a fránya tények, Zolikám, melyekkel nagyon hadilábon állsz történelemből is, de erről mindjárt... Mutatnátok erről a diplomáról akár egy fénymásolatot is a sajtóban, nagy nyilvánosság előtt, mi? Hogy a diploma sorszáma alapján az illetékes tanintézetben ellenőrizni tudjam? Persze, hogy nem. (Molnár V. Józseffel pedig egy efféle locsi-fecsi teremtést nem kellene még csak egy írás keretein belül sem említened).
Persze diploma hiányában még a FÚSZ-trampli  "Boldogtalan Zsuzsannátok" lehetne nagyon értelmes és intelligens nő - nem az -, de kérve könyörgök: egyetlen nyamvadék újságcikket, melyet ez a nő írt, tudnátok már végre, ha nem is felmutatni, legalább hamisítani? Hogy van pofája újságíró-iskolát vezetnie annak, aki nem hogy újságot, de egy vacak magánlevelet sem tud tisztességesen és durva helyesírási hibák halmazata nélkül megírni? Akinek "szellemi horizontja" csak a bulvárlapok elolvasásáig terjed? Mi?
S végül rólad, mint "neves"magyarságkutatóról. Zolikám, először is, ezekbe a nyelvészeti zsonglőrködésekbe - persze tudom, mások véleményét kérődzöd vissza - nem mennék bele, mert sajnos, akkora baromságok, hogy félő, egyszer a fejedre omlik a szenes pince födémtartó szerkezete. Aztán olyanokat sem állítanék, hogy "Attila az avar kincseket ment visszaszerezni" nyugatra, mert néhány kurta évvel - kereken 114-gyel - hamarabb elhalálozott, mint az avar honfoglalás történt, továbbá afféle baromságokat sem kürtölnék világgá, hogy "mit nekünk az, hogy Hannibál átkelt az Alpokon, hisz Attila is megtette", aztán "Károly Róbert alatt kezdődött a végvárak lerombolása", s hadd ne szégyenítselek tovább.
Sajnálom - bár korántsem lep meg -, hogy képességeitekből csak egy "behugyozós" fércműre futotta, no de hát istenkém, ezek vagytok ti. Azon túl, hogy ostobák, még műveletlenek is. Hódolva szeretett úrnőd sokkal jobban mutatna a zöldségpiacon kofaként, mint "újságírói" pózban tetszelegve. Ceterum censeo: mondd, Zotya, miért is nem írt eddig egy mínuszos hírnyi pénztári blokkra rótt opust sem?
Barátsággal:
Lipusz Zsolt
(Kuruc.info)