2020. szeptember 20., vasárnap, Friderika napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
10:08 Felségsértésbe csapott át a kormányellenes tüntetés Thaiföldön09:53 Ricines levél érkezett Kanadából a Fehér Házba09:41 Először azonosítottak több mint 1000 fertőzöttet egyetlen nap alatt - nyolcan meghaltak09:13 Megkezdték a kétnapos voksolást az olaszok08:56 Navalnij már nem élő halott, de még remeg a lépcsőn a lába08:40 Trump sokkal jobban szereti a nőket, mint a férfiakat: ennek szellemében szándékozik legfelsőbb bírót jelölni08:12 30,6 millió fölött a világ fertőzöttjeinek száma07:47 Megújult a kőbányai Dreher Sörmúzeum07:29 Hat településen rendeznek időközi önkormányzati választásokat06:56 OVSZ: a véradások biztonságosak22:37 Nem tett jót a Covid-statisztikának Franciaországban, hogy a kormány ingyenessé tette a vizsgálatot22:16 Ismét levélszemetet küldött a NAV a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint21:47 Gyapot helyett kokain: Niedermüller számára nem rémisztő képződményeket fogtak a gettóban21:37 Boldog munkaerőt keresett egy brit fodrász21:04 Agyonverte édesapját egy ózdi fiatalember
24 óra legolvasottabbjai

Kultúra :: :: Hozzászólások

Száz évvel ezelőtt született Adorján Éva - a Kalotaszegi madonna főszereplőjét a háború után örökre elnémították a "túlélők"

Reklám

Száz évvel ezelőtt, 1918. március 23-án született Adorján Éva magyar filmszínész, színművész a Zemplén vármegyei, már akkor is tót többségű faluban, Koskócon. A magyar világ szinte utolsó pillanatában, még magyar állampolgárként láthatta meg a napvilágot. A homonnai járásban levő településnek az első világháború végjátékakor mintegy félezer lakosa volt, köztük több tucat magyar család is. A kislány Adorján Éva Koskócon még a Magyar Királyság építette Állami Iskolában végezte az elemi iskolai tanulmányait, a betűvetést. Koskócnak, ennek a Laborc-parti felvidéki falunak máig egyetlen híres szülöttje van, mégpedig az egy évszázaddal ezelőtt született Adorján Éva, a magyar filmművészetnek a karrierje csúcsán elnémított fényes csillaga.
Zoom
Adorján Éva
Adorján Éva fiatal lányként került a felvidéki, akkor már a Csehszlovákia nevű műállam megszállása alatti Koskócról a székesfővárosba, Budapestre. A gorodi fogoly (1940) és a Kalotaszegi madonna (1944) című, a háború utáni négy évtizeden keresztül tiltott, elhallgatott játékfilm női főszerepének eljátszása után Adorján Éva már éppen beérte az akkori idők legnagyobb filmszínésznőit, olyanokat, mint például Szörényi Évát, Muráti Lilit, Szeleczky Zitát vagy Karády Katalint. Csakhogy jöttek az oroszok, s tankjaik fedezékében visszasompolyogtak Magyarországra az úgynevezett „moszkvai emigráció” véreskezű pribékjei, akik napokon belül elkezdték a rémuralom gyakorlását a magyar nép felett.
Zoom
Adorján Éva népi mintás ruhában
Odaát, Budán még ropogtak a fegyverek, amikor a terézvárosi Oktogon téren 1945. február 4-én a törvényesség legelemibb szabályainak fittyet hányva a „túlélők” már két magyart a lámpavasra akasztottak. Az iparszerű akasztáshullám, polgári személyek százezreinek kiszolgáltatása a megszálló oroszoknak, a tömeges lefogások, börtönbüntetések, kínzások csak ezután következtek. Nem csoda, hogy a fentebb említett női filmcsillagok - amiképpen a neves férfiszínészek is - a „felszabadítók” és az őket lelkesen kiszolgáló „túlélők” elől még időben Nyugatra menekültek. Évekkel később, 1951-ben, még a kaméleon Karády Katalin is elment, amikor már egyértelművé vált, hogy hiába mentett zsidókat a háború idején, a zsidó kommunisták őt is teljesen ellehetetlenítették, egymás után parancsolták le a színpadokról, ezért szedte a sátorfáját, majd Wass Albert és mások legnagyobb megrökönyödésére több ország érintésével végül megérkezett Brazíliába.
Zoom
A Koskóci Állami Iskola 1913-ban. Adorján Éva az iskola falai között tanulta a betűvetést az 1920-as években
Adorján Éva és férje, a nemzeti elkötelezettségű neves jogász, dr. Zubriczky Sándor viszont még időben, a Budapest teljes orosz megszállása előtti napokban, 1945 elején, Ausztriába menekült, ám elkövették azt a végzetes hibát, hogy néhány hónap múlva jóhiszeműen hazatértek a megszállt, ebek harmincadjára juttatott országba. Dr. Zubriczky Sándort már 1946-ban vádlottként kezelésbe is vette a Népbíróságnak nevezett, jórészt zsidókból és kommunistákból, vagy a kettőjük „nemes” ötvözetéből összeállt, magyargyűlölő bosszúgépezet.
Zoom
Dr. Zubriczky Sándor, Adorján Éva férje vádlottként állt a Budapesti Népbíróság előtt 1946-ban
A Budapesti Népbíróság iratainak levéltári gyűjteményében az 1946-ban keletkezett iratban dr. Zubriczky Sándor ügyvéd egy büntetőügyben egyértelműen vádlottként / terheltként szerepel. Az ügyleírást és az ítéletet nem állt módunkban megtekinteni, ám nem kell túl élénk fantázia ahhoz, hogy az ismert adatok tudatában is kikövetkeztessük a népbírósági ügy folytatódását: dr. Zubriczky Sándort a „túlélők” elítélték, a jogi pályája véget ért, s ezzel nem csak őt, hanem a mellette hűségesen kitartó és kiálló neje, Adorján Éva színészi karrierjét is derékba törték. A második világháború végére már befutott Adorján Éva soha többé nem léphetett színpadra, s a „túlélők” jóvoltából filmszerepet sem kaphatott. A Budapest krisztinavárosi Naphegy utcában lakó házaspárnak 1948-ban született egy gyermekük, akiről annyit lehet tudni, hogy az egyik közeli gimnáziumban érettségizett. Innentől kezdve már szinte semmit nem tudunk Adorján Éváról, a férjéről és a gyermekükről. A művésznő és családja meghúzta magát, a közélettől teljesen visszavonulva éltek, hogy egyáltalán élhessenek.
Zoom
Jávor Pál, Adorján Éva és Bilicsi Tivadar a Halálos tavasz című film egyik jelenetében
A felvidéki Koskócról Budapestre került Adorján Éva 1937-ben, 19 évesen, kezdte meg tanulmányait az akkoriban Gaál Béla igazgatása alatti Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskolájában. A kétéves színiiskola elvégzése után – de már a tanfolyam idején is – Adorján Éva kisebb szerepeket kapott az akkori idők mozifilmjeiben, így például a Ráthonyi Ákos rendezte 13 kislány mosolyog az égre című, 1938-as, vagy a szintén abban az évben és ugyancsak Ráthonyi rendezte A hölgy egy kissé bogaras című vígjátékban.
A Zilahy Lajos írta, kemény társadalomkritikát is megfogalmazó, s az akkori cenzúra által először be is tiltott Halálos tavasz című romantikus regényből készült a Kalmár László rendezte azonos című játékfilm (1939). A Halálos tavaszban Adorján Éva már hosszabb jelenetekben is játszhatott. Ebben a filmben Adorján Éva már egyértelműen egyenrangú játszótársa volt Szörényi Évának, a férfi főszereplő Jávor Pálnak és a női főszerepet játszó Karády Katalinnak.
Zoom
Adorján Éva autogramos fényképe
A színiiskolát 1939-ben elvégző Adorján Éva a filmezés mellett először az úgynevezett kőszínházakban is föllépett. Az ifjú művésznő 1939-ben került a két világháború közti időkben még a Vígszínház kötelékébe tartozó, ám helyileg az Erzsébet körút 31. szám alatt levő Royal Színházba, ahol kisebb karakterszerepeket játszott. A nagy áttörést jelentő, mondjuk úgy, hogy a befutást eredményező A gorodi fogoly című első világháborús játékfilm nő főszerepének eljátszásáig a Royal Színházhoz közeli, Blaha Lujza téri Nemzeti Színházban is föllépett.
A második világháború előtti és alatti esztendőkben egymás után forgatták a népi témájú, a magyar néptáncot, monda- és hitvilágot is megjelenítő játékfilmeket. Az egyik ilyen, szinte Adorján Évára szabott alkotás volt a György István rendezte Göre Gábor visszatér (1940) című film. Kár, hogy akkoriban még nem volt elterjedve a színes filmezés, mert a Gárdonyi Géza regénye alapján forgatott film szereplői időnként látványos bujáki népviseletben pompáznak, s a jelenetekben föltűnnek az ottani népszokások, így a leánykérés és a lakodalmi jelenetek is. A film egyik narrációjában nem véletlenül hangzik el a ma is megszívlelendő üzenet: „Szép nép ez a mienk, s amíg danolni, táncolni tudnak, addig nem lehet baj.” Nos, egy ilyen danolni, táncolni tudó menyasszonyt, Fejes Marcsát alakítja Adorján Éva. Ebben a filmben olyan színésznagyságok a partnerei, mint például Tompa Sándor, Pethes Sándor, az elfeledett Dajbukát Ilona vagy Rózsahegyi Kálmán.
Zoom
Adorján Éva bujáki menyasszonyi viseletben Markovits Endrével a Göre Gábor visszatér című filmben
A gorodi fogolyban (1940) játszott első filmes főszerepe előtt meg kell említenünk az időben ugyan kicsit később forgatott, ám szintén a népi világba elkalauzoló A cigány (1941) című filmet. A Szigligeti Ede színműve alapján, s az erdélyi németből magyarrá lett Deésy Alfréd rendezte játékfilmben Adorján Éva egy Évi nevű szerelmes, a katonának bevonult vőlegényét kitartóan hazaváró falusi lányt játszik a többi között Gábor Miklós, Bilicsi Tivadar, Rózsahegyi Kálmán, Zimonyi Márta és Pataky Jenő társaságában.
Zoom
A gorodi fogoly filmplakátja
Az első filmbeli főszerepét Adorján Éva tehát a Cserépy Arzén rendezte A gorodi fogoly című, az első világháború idején Oroszországban játszódó filmben alakította. A film története jól beleillik a kalandornak nyugodt lélekkel nevezhető forgatókönyvíró, Nagyiványi Zoltán saját élményvilágába, élettörténetébe. Röviden, arról szól a film, hogy a nagy háborúban három magyar katona fogságba esik az orosz fronton, onnan megszöknek, ám az egyiküket menekülés közben lelövik. A két életben maradt magyar katonát Gontarow báró kastélyába veti a sors. A férfi főszereplő, Balogh Tamás főhadnagy (Ajtay Andor alakítja) beleszeret a kastély úrnőjébe, a szerelmét viszonzó Gontarow Mária bárónőbe, azaz a száz évvel ezelőtt született Adorján Évába. A játékfilm azzal a szerencsés fordulattal végződik, hogy a szerelmesek, a magyar katonatiszt, Balogh Tamás főhadnagy és Gontarow Mária bárónő úttalan utakon, de végül is sikeresen Magyarországra szöknek.
Zoom
Adorján Éva és Ajtay Andor A gorodi fogolyban
Elérkezett 1943, amikor Adorján Éva megkapta élete legnagyobb, a magyar filmjátszás egyik jelképévé vált, ám egyben a legutolsó szerepét, a Kalotaszegi madonna Enyedy Nóráját. Érdemes elidőzni a film készítésének helyszínénél, az alkotóknál, a színészek és filmesek életének háború utáni alakulásánál, mert mindez jól példázza a XX. századi magyar sorsot.
Zoom
Adorján Éva A gorodi fogoly női főszereplőjeként
Egy állított, hosszúkás alakú, úgynevezett rácsplakátot pillantottam meg néhány héttel ezelőtt a budai Krisztinaváros egyik éttermének belső falán. Köröttem, az étteremben innen is, onnan is német, angol és magyar szót hallottam, s hirtelen az jutott eszembe, vajon az étkező vendégek közül ki tudja, hogy mit jelent, jelképez a magyarság számára ez a gőzölgő levesek fölé kiragasztott filmplakát. Az 1943 végén készült színes kőnyomat Kováts Béla Film Reklám Vállalatának József körút 19. szám alatti műhelyének a munkája, amelynek egy-egy megmaradt példánya manapság nagy összegekért cserél gazdát az árveréseken.
A plakát felső részén Sárdy János, s alatta Adorján Éva masnira kötött fehérszalagos festett képe látható. Az 1944-ben, a Kalotaszegi madonna bemutatásakor készült plakát azért is volt megható a számomra, mert az étterem, amelyben felfedeztem, alig néhány száz méterre van attól a Naphegy utcai háztól, amelyben Adorján Éva élt a második világháború éveiben, majd az elhallgattatás évtizedeiben.
Zoom
A Kalotaszegi madonna című film rácsplakátja 1944-ből – Sárdy János és Adorján Éva festett képével
A Kalotaszegi madonna című filmnek van a stáblistán fel nem tüntetett, ám mégis híres alkotója: Batthyány Gyula festőművész, grafikus, korának keresett divat- és színpadi díszlettervezője, a két világháború közti korszak neves és gazdag hölgyeinek valósággal bálványa és művészete révén bálványozója. A teljes, a nemesi nevén említve: Németújvári gróf Batthyány Gyula, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének, a mártírhalált halt Batthyány Lajosnak a dédunokája, míg a festőművész az édesanyja, gróf Andrássy Ilona révén Andrássy Gyula miniszterelnök unokája.
Zoom
Adorján Éva fehér masnis fényképe a Kalotaszegi madonnából
Gróf Batthyány Gyula festőművész 1887-ben született a Vas megyei Ikerváron, s meghalt 1959-ben, Budapesten. A művész 1922-ben, Bicskén művésztelepet létesített, s közben a két világháború közti korszak két német származású magyar íróóriásának, Tormay Cécilenek és Herczeg Ferencnek a köteteit is illusztrálta. Csak ez utóbbi tény elegendő „bűn” lett volna a művész 1945 utáni meghurcoltatásához. Molnos Péter művészettörténész Gróf Batthyány Gyula – Képek egy eltűnt világból címen néhány évvel ezelőtt könyvet írt a festőművész munkásságáról és tragikus sorsáról. Batthyány, a festő pályakezdő éveiben bejárta Itáliát és a Közel-Keletet. A kommunisták berendezkedése után, 1951-ben előbb kitelepítették, majd egy esztendővel később koholt vádak alapján elítélték. A jórészt „túlélők” működtette Andrássy út 60. szám alatti ÁVH-s központban kiverték a fogait, majd 1952-től 1956-ig Márianosztrán a börtönbüntetését töltötte.
Zoom
Batthyány Gyula az 1930-as években
Miután a börtönből szabadult, 1956-ban ő is nyugodtan távozhatott volna Nyugatra, sőt még utána is, amikor egy igen gazdag hölgy, a hódolója a szöktetés finanszírozására Nyugatról sommás összeget juttatott Magyarországra, de a művésznek akkor sem volt lelkiereje elhagyni a hazáját. Batthyány Gyula, a Kalotaszegi madonna című filmben látható festmények, rajzok, valamint a film egyik plakátjának az alkotója. A festőművész 1959-ben hunyt el teljesen elborult elmével az időközben megszüntetett lipótmezei elmegyógyintézetben. Halála előtt családja egyik ősi fészkében, a Fejér megyei Polgárdi településen élt befogadottként egykori szolgájának a házában, ahol egyre csak festett és festett, készítette a vázlatokat, mert szerette volna megörökíteni a világtörténelem minden jelentősebb eseményét. Korábban, az életének nyugodtabb szakaszában megfestette azt a jelenetet, amint a dédapját, gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt letartóztatják az osztrákok. A festő Batthyány gróf a polgárdi temetőben alussza örök álmát.
Zoom
Batthyány Gyula: Gyöngysoros madonna
A Kalotaszegi madonna férfi főszerepét, Hegyi Ádám festőt alakító Sárdy János kiváló színész volt, nagyszerűen táncolt és énekelt, ám festeni természetesen nem tudott, ezért a filmen valamilyen módon megjelenített festmények, rajzok elkészítését a kor ünnepelt festőjére, divatdiktátorára, Batthyány Gyulára bízta a film rendezője. A film végén láthatjuk, amint a budapesti Műcsarnok kiállításán az Enyedy Nórát alakító Adorján Éva megtekinti az általa ihletett, világhírűvé lett Kalotaszegi madonna című festményt, amelyet valójában Batthyány Gyula alkotott. Batthyány Gyulának a film története szerint a Műcsarnokban kiállított Kalotaszegi madonnája a filmplakátokról is visszaköszön.
Zoom
Batthyány Gyula egy régi újságképen a műtermében dédapja, Batthyány Lajos miniszterelnök letartóztatását festi
A film rendezője, Rodriguez Endre, 1938 után egyik sikeres filmet a másik után rendezte, a korszak kiváló színészeivel dolgozott, ám a közönség és a szakma legnagyobb elismerését a Kalotaszegi madonna váltotta ki. A szovjet megszállás után másokkal ellentétben őt hagyták élni és dolgozni, ám a Rákosi-rendszerben már nem nagy játékfilmeket, hanem elsősorban oktató- és dokumentumfilmeket rendezett, s egy ideig még minisztériumi filmosztály vezetője is volt. Rodriguez Endre tehát nem került a zsidó kommunisták feketelistájára, amint Adorján Éva és sokan mások, de 1956-ban mégis elhagyta Magyarországot, s Münchenben hunyt el 1975-ben.
Zoom
A Kalotaszegi madonna Batthyány Gyula festette filmplakátja
Orsy Gábor, a Kalotaszegi madonna forgatókönyvírója (Széfeddin Sefket bejjel közösen), az Új Magyarság című napilap újságírója azonban nem volt olyan szerencsés, mint a film rendezője. A Budapesti Népbíróság büntetőperes iratai között a Budapest Főváros Levéltárában fellelhető Orsy Gábor vádlott / terhelt 1946-os büntetőperének a dokumentálása. Nem tudjuk, hogy végül elítélték-e, s ha igen, mire, mi lett a sorsa az 1948-as, úgynevezett fordulat éve, azaz a teljes kommunista hatalomátvétel után. De valószínűleg ő sem úszta meg szárazon a zsidók bosszúját, mert a lapja, a Milotay István által 1934-ben elindított, s 1944 végén megszűnt Új Magyarság ellen fölhozott vádak között szerepel, például az antiszemitizmus, a revizionizmus és a szovjetellenesség terjesztése. Orsy Gábor 1942-ben a Turáni Könyvtár sorozatban Japán-magyar testvériség címmel megjelentetett egy 32 oldalas tanulmányt, amelyhez az előszót Cholnoky Jenő írta. A Kolozsváron megjelent Keleti Magyar Újság 1944. augusztus 18. számában „A fiatal magyar írógeneráció körül valami nagy mulasztás történt” címmel jelent meg Orsy Gábor interjúja Nyirő Józseffel.
Zoom
Rodriguez Endre Münchenben, 1964-ben
Buday Dénes volt a Kalotaszegi madonna film zeneszerzője, továbbá más közkedvelt magyar és német nyelvű dalok, operettek és zenés játékok komponistája. Ő sem ment el a háború végén, mert itthon érezte magát otthon, el is némították. Nem bocsátották meg neki, hogy több nemzeti tartalmú film zeneszerzője is volt, így például a Horthy Miklós azt üzente címen is ismert Magyar feltámadás című alkotásé. A Valahol Európában film (1947) zenéjét még ő szerezte, ám az egy év múlva bekövetkezett zsidó-kommunista teljes hatalomátvétel után már szinte teljesen elnémították. Mindennapi kenyeréért bárokban zongorázott. A mellőzés ellenére 1956-ban is itthon maradt, és élt egészen az 1963-ban bekövetkezett haláláig. A Kalotaszegi madonna sikeréhez jócskán hozzájárultak a Buday Dénes komponálta, a magyarság körében igen népszerűvé vált filmdalok, mint például a férfi főszereplő, Sárdy János énekelte Rózsalevél, Napsütötte nagy mezőn és a Nyári felhők című betétszám, vagy az Adorján Éva dalolta Öreg cserfa tetején leskel egy bagoly. Az említett dalok verseit Széfeddin Sefket bej írta.
Zoom
A Kalotaszegi madonna három híres dalának zenéjét Buday Dénes szerezte, Sárdy János énekelte
Széfeddin Sefket bej, a film történetének írója valójában megérdemelne egy külön megemlékezést, már csak azért is, mert az éjjel-nappal holokausztozó világunkban, 2013 júniusában, a születésének 100-ik évfordulójáról teljesen elfeledkeztek. Pedig nem akárki volt. A Kolozsváron, 1913-ban született magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, dalszövegíró és költő neve is árulkodik arról, hogy egy magyarrá lett csodaemberről van szó. Széfeddin Sefket bej apai részről neves török-perzsa muszlim történelmi család sarja, míg az édesanyja, Incze Gabriella, kolozsvári magyar színésznő volt. Az 1918-ban kezdődött román megszállás után Széfeddin Sefket bej az erdélyi magyar színjátszás, újságírás vezető személyisége, Nyirő József és Dsida Jenő kebelbarátja, harcos küzdőtársa. Észak-Erdély 1944-es ismételt megszállása után a sajtóbeli írásainak megtorlásaként a román hatóságok kiutasították Erdélyből, s 1945-től rövid ideig Törökország budapesti nagykövetségének titkáraként dolgozott. Széfeddin Sefket bej amikor észlelte, hogy Magyarországon kiknek a kezébe került a politikai, gazdasági hatalom és a kulturális ügyek irányítása, még időben elment, előbb Amerikába, majd Egyiptomba.
Zoom
Széfeddin Sefket bej az 1960-as években
Kairóban, az egész arab világ filmes és irodalmi központjában, nemsokára igen elfogadott filmrendezővé és forgatókönyvíróvá vált. Széfeddin Sefket bej olyan világhírű egyiptomi filmszínészek felfedezője, rendezőként első szerepeltetője volt, mint például Omar Sharif, a magyar anya szülte Mariam Fakhr Eddine vagy Dalida. Legalább fél tucat arab ország, illetve Törökország vallja nemzeti filmrendezőjének Széfeddin Sefket bejt. A Krencsey Marianne főszereplésével 1963-ban forgatott Egyiptomi történet című egyiptomi-magyar film társrendezője volt. Még Aradon, 1934-ben jelent meg Széfeddin Sefket bej Félholdtól a kopjafákig című verseskötete, majd e sorok írójának könyvtárában is megtalálható két prózai kötete, A hét vár országa Nyirő József előszavával és a Kalotaszegi madonna, az azonos című film alapjául szolgáló regény. Az 1930-as években állandó szerzője volt a Tormay Cécile szerkesztette Napkelet című folyóiratnak. A magát élete végéig magyarnak valló Széfeddin Sefket bej Bejrútban halt meg, nyugati források szerint 1977-ben, míg az arabok úgy tudják, hogy 1967-ben.
Zoom
Széfeddin Sefket bej Kalotaszegi madonna regényének címlapja
A Kalotaszegi madonna című film Széfeddin Sefket bej azonos című romantikus regénye alapján készült 1943-ben, ám a bemutatóra csak 1944 januárjában került sor Budapesten. A Kalotafő kitalált nevű kalotaszegi faluban, pontosabban annak határában, egy hegyi kalyibában él és alkot a világtól elvonultan Hegyi Ádám (Sárdy János) fiatal festőművész. Itt, a természet ölén ismerkedik meg a bájos Enyedy Nórával (Adorján Éva), a Kalotaszegen nyaraló kolozsvári magyar lánnyal. A fiatalok annak rendje, módja szerint egymásba szeretnek, ám a festő közben elnyeri az itáliai tartózkodást és ottani tanulást biztosító Római Díjat. Hegyi Ádám idegen földön megfesti az otthoni szerelme, Enyedy Nóra ihlette Kalocsai madonna című képét, amellyel egy csapásra híressé válik. Még fekete-fehér változatban is gyönyörűek az erdélyi helyszíneken, tájakon fölvett kockák, a lakodalmas szokások, a színpompás kalotaszegi népviselet. A festő hazatér Erdélybe, s nem kevés bonyodalom és történés után feleségül veszi szerelmét, Enyedy Nórát. A film végén a női főszereplő, Enyedy Nóra, azaz Adorján Éva személyesen is megtekintheti budapesti Műcsarnokban kiállított Kalotaszegi madonna című festményt.
Zoom
Adorján Éva és Sárdy János a Kalotaszegi madonna egyik jelenetében
A Kalotaszegi madonna című film volt tehát a száz évvel ezelőtt, 1918. március 23-án született Adorján Éva legnagyobb, s egyben a legutolsó szerepe. A film bemutatója után már nem sok idő, s főleg nem sok ok maradt az ünneplésre, mert 1944 karácsonyán már Budapest közelében dörögtek a Vörös Hadsereg ágyúi, miközben a főváros és az ország más települései ellen állandóak voltak a polgári lakosságot is megtizedelő ellenséges légitámadások.
Zoom
Adorján Éva kalotaszegi népviseletben Sárdy Jánossal
Amint fentebb írtuk, a megszálló oroszokkal együtt visszasompolyogtak a „moszkvai emigráció” magyargyűlölő pribékjei, akik az itthoni túlélőkkel összefogva azonnal fölállították a Népbíróságoknak nevezett megtorló intézményt, majd megszervezték az Államvédelmi Hatóság nevű állami terrorszervezetet. A Népbíróság úgynevezett „igazolási eljárás” keretében 1946-ban terhelt / vádlott minőségében pert indított az Ausztriából vesztére visszatért Adorján Éva férje, a jó nevű jogász, dr. Zubriczky Sándor ellen. Az ítéletet nem ismerjük, ám azt tudjuk, hogy a karrierje csúcsára érkezett Adorján Éva a háború után többé soha nem léphetett színpadra, semmilyen filmszerepet nem kapott, teljesen elvonult a nyilvánosság elől, eltűnt a közéletből, további sorsáról semmit nem tudunk. Pontosabban, azt tudjuk, hogy 1999. augusztus 26-án, 81 éves korában hunyt el Budapesten.
Zoom
Adorján Éva és Sárdy János a Kalotaszegi madonnában
Az 1989-ben bekövetkezett politikai változásnak köszönhetően a Duna Televízió, illetve az M2 az elmúlt években legalább háromszor sugározta a Kalotaszegi madonna című filmet Adorján Éva és Sárdy János főszereplésével.
Hering József – Kuruc.info
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready