2020. március 30., hétfő, Zalán napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:32 Egyre többen próbálkoznak kiberbűnözéssel Magyarországon22:26 Betörtek a debreceni Református Nagytemplomba - imádkozni, majd rongálni22:16 Izraeli lap: Orbán a koronavírus-törvény megszavaztatásához Hitler 1933-as Felhatalmazási törvényéből merítette az ihletet21:58 "Romániában" már csak Hargita megyében nem regisztráltak fertőzöttet21:42 Az Egyesült Államokban folyamatosan nő a fertőzöttek és az elhunytak száma21:28 Ön szerint kötelezővé kellene tenni a szájmaszk viselését közterületen? - Voksolhat szavazásunkon21:12 Merkelhez még a koronavírusnak sincs gusztusa20:45 Csökkent az újonnan diagnosztizált betegek száma Olaszországban20:23 A WHO-álláspont továbbra is az, hogy aki nem beteg, ne viseljen maszkot19:57 Az amerikai gyógyszerfelügyelet engedélyezte maláriaellenes szerek Covid-19 elleni alkalmazását19:44 Netanjahu karanténba került19:27 Drámai pillanatok a SzektATV-n: sajnos nem jut minden családnak a 60 ezer forintos kéztisztító zseléből19:13 Bukarest már most azt nézi, kitől vehetne fel minél több hitelt18:55 Putyin: sikerült megelőzni a robbanásszerű terjedést, de további lépések kellenek18:30 Szirénázó mentőautóval keménykedett a nap tahója
24 óra legolvasottabbjai

Koronavírus :: :: Hozzászólások

Uniós járványügyi központ: nem valószínű, hogy nyáron eltűnik a vírus

Reklám

Nem valószínű, hogy nyáron eltűnik a SARS-Cov2 új koronavírus - olvasható az Európai Unió járványügyi és betegségmegelőzési központja szerdán kiadott jelentésében.
Zoom
A dokumentum szerint nincs bizonyíték arra, hogy az új koronavírus évszakhoz kötött. Ezt megerősíti az is, hogy a vírus terjedése gyors volt, olyan trópusi éghajlattal rendelkező országban, mint Szingapúr, vagy az ugyancsak hasonló klímájú kínai régióban.
"A járványt korlátozó intézkedések végrehajtása még fontosabb, mint valaha, számolva azzal, hogy az új koronavírus valószínűleg nem tűnik el a nyári időszakban" - írja a jelentés.
Felhívja továbbá a figyelmet, amennyiben a vírust nem korlátozzák hatékony rendelkezésekkel, a jelenlegi becslések szerint az európai országok mintegy fele március végéig eléri 100 ezer lakosra jutó száz eseti arányt. A többi ország ezt a szintet április közepére éri el.
A jelentés hozzáteszi azt is, hogy több európai országban a laboratóriumi eszközök fogytával kevesebb teszt elvégzésre kerül sor, így a klinikailag igazolt esetek száma is kevesebb lesz. Ez azonban nem jelenti, hogy a valóságban kevesebb lesz a megbetegedés.
A legfrissebb adatok szerint 204 930 fertőzöttet és 11 810 haláleset tartanak számon összesen az EU-ban, az Egyesült Királyságban, illetve Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában.
Ezt teszi velünk a koronavírus, és emiatt halhatunk bele
Pontosan mit is csinál a szervezetünkkel ez az új típusú koronavírus? Hogyan árt, és miért halhatunk bele? A Portfolió összefoglalója a vírus szervezetünkben megtett útját és az immunrendszerünkkel folytatott romboló harcát meséli el közérthetően (források a cikk alján).
A hetedik
Ez az új típusú koronavírus – tudományos nevén a SARS-CoV-2 – immár a hetedik olyan (ismert) organizmus a csoportjában, amiről tudjuk, hogy embereket fertőz meg. Ők az úgynevezett humán koronavírusok. Közülük eddig csak három olyan volt (a mostanit beleértve), amelyik súlyos betegséget okozott az embereknél, míg négyük enyhe tünetekkel járt. A tudomány jelenlegi állása szerint ezt az új vírust, ami a COVID-19 betegséget okozza világszerte, a természet maga alakította ki, egy számunkra kellemetlen mutáció során.
Egy vírus – a szó latin eredetű és mérget jelent – lényegét tekintve nem más, mint egy aprócska burokba zárt genetikai információ: egy kód proteinköpenyben. Bizonyos szempontból még csak élőlénynek sem igazán tekinthető, bár ez a kérdés máig vitatott. Mindenesetre a koronavírus, a többi vírushoz hasonlóan, csak más élőlények sejtjeibe eljutva képes szaporodni. Ha csak simán egy élettelen felületen hagyjuk, akkor egy idő után „elpusztul”, szétesik, és utána már nem lesz képes a kódját eljuttatni a sejtjeinkbe. (Ugyanez történik vele, ha mondjuk szappannal szétoldjuk a burkát, ezért nagyon fontos, hogy váljon a szokásunkká a rendszeres kézmosás.)
Potyautasként jut be
A terjedését tekintve tipikusan légúti fertőzéssel jut emberről emberre, például ha valaki köhög, akkor a vírusok az apró folyadékcseppeken megtapadva bejuthatnak a szervezetünkbe. De ugyanígy, ha fertőzött felületet érintünk, aztán pedig a szemünket, a szánkat vagy az orrunkat, akkor mi magunk is bejuttathatjuk a vírust a rendszerünkbe. A koronavírus ilyesformán a testünkbe jutva először potyautasként utazza át a szervezetünket. A célpontja pedig nem más, mint a tüdőnk, a lépünk és a beleink, ahol a jelenlegi ismereteink szerint éppen a leginkább drámai hatást tudja kiváltani.
Sajnos nagyon valószínű, hogy már néhány koronavírus-hajócska bejutása is súlyos károkat tud okozni a szervezetünkben. Amint a koronavírusok rácsatlakoznak például a tüdőnk külső burkát képező sejtek receptoraira, könnyedén át tudják adni a bennük lévő genetikai információt. Ekkor a sejtjeink mit sem sejtve, szépen végrehajtják az új utasításokat, ami pedig igen egyszerű: másolás és összerakás.
A sejtünk ezt a vírusmásolást csinálja mindaddig, amíg be nem telítődik, hogy aztán egy végső parancsra megsemmisítse önmagát. Ekkor pedig az a temérdek mennyiségű koronavírus-másolat hirtelen elárasztja a környező sejteket, folytatva a ciklust.
Zoom
A fertőzött sejtek száma ilyenkor exponenciálisan növekszik: 10 nap után már a sejtjeink milliói válnak koronavírus-termelő gépekké, és több milliárdnyi új vírus hajózik innentől kezdve a szervezetünkben.
Gyilkos háború kezdődik odabent
A koronavírus mindeddig igazából nem okozott jelentős kárt a neki otthon adó embernek, de az igazán nagy ütés csak most jön, méghozzá a saját immunrendszerünktől. Az egészséges élethez elengedhetetlen immunrendszerünk sajnos néha igen veszélyessé is válhat a számunkra, ha valami zavar keletkezik odabent. Ahogy megindul a harc az immunrendszerünk és a koronavírus között, sajnos több olyan fertőzés is létrejön, ahol pont az immunsejtjeinket kapja el és fertőzi meg a vírus. Ezek az átalakított immunsejtek pedig innentől fogva brutálisan túlreagálnak majd, és olyan jelzéseket küldenek a többi társuknak, hogy itt vérengzésre van szükség.
Ebben a harcban pedig sajnos legalább annyi baráti sejtünk pusztulhat el, mint ellenséges. Ilyesformán pedig minél erőteljesebb reakciót ér el a koronavírus a szervezetünkben, annál több egészséges sejt veszhet oda az olyan kulcsfontosságú helyeken, mint a tüdőnk.
Ráadásul mindezzel a szervezetünk erőforrásai is drámaian megcsappanhatnak, újabb fertőzésveszélyeknek téve ki a testünket. Ez a helyzet már önmagában is tartós károkat okozhat az embernek, akár egy életre nyomot hagyva bennünk. A legtöbb esetben szerencsére azért idővel az immunrendszerünk kerül ki győztesen, és bár temérdek hasznos sejt esik áldozatul, végső soron a koronavírusokat termelőket is kiirtja a rendszer, a szállingózó vírustesteket pedig befogják.
Amikor viszont a koronavírusokkal vívott csata elhúzódik, és a tüdőnket védő külső sejtréteg elpusztul, akkor már a tüdőnk légzésért felelős belső részeit, a tüdő-léghólyagocskákat is csapás érheti. Ekkor jöhet a tüdőgyulladás, a súlyos légzési nehézség, és ilyenkor lehet szükség a lélegeztetőgépekre, hogy túléljen az ember. A koronavírus ráadásul saját jogon is képes előidézni a tüdőgyulladást, ami komoly megpróbáltatásokat jelenthet a betegek számára, ezzel tovább emelve a kockázatot.
Egy ilyen helyzetben sajnos a vírusharcra fókuszáló, és abban kimerült immunrendszerünket újabbnál újabb csapások érhetik az elszaporodó baktériumok miatt. Ha túlságosan legyengülünk, akkor a baktériumok szétterjedése a megrongálódott szervezetünkben akár halálhoz is vezethet. Mint tudjuk, sajnos ez az esetek bizonyos százalékában elő is fordul. Hogy pontosan milyen gyakran, azt még nem tudjuk biztosan megmondani, mert nem ismerjük a ténylegesen fertőzöttek számát, de a tudósok úgy 1-3% közé teszik a mortalitási rátát.
Az tehát szinte teljesen biztos, hogy az influenzánál egy jóval – akár egy nagyságrenddel – veszélyesebb vírussal állunk szemben.
Szóval ezt teszi velünk ez az új típusú koronavírus, ami feltehetően állatról terjedt emberre egy kínai piacon valamikor a tavalyi év során. Se gyógymód, se védőoltás nincs még. A legjobb amit tehetünk, ha nem kerülünk vele kontaktusba. Vagy ha mégis van rá valamekkora esély, akkor minden lehetséges óvintézkedést bevetünk, hogy ne kerüljön be a szervezetünkbe, és így ez a fent leírt folyamat ne indulhasson el.
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready