Összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által az új koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között - jelentette ki Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy kedden megjelent olasz lapinterjúban.
Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője az Il Messaggero című lapnak adott interjúban úgy fogalmazott: "véleménye szerint most már ki lehet mondani, hogy világos, hogy van összefüggés" a vakcina és az utóbbi hetekben az oltásokat követően tapasztalt vérrögképződéses esetek között, de azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat.
"A beoltott emberek között nagyobb arányban lépett fel agyi trombózis a fiatalok körében, mint ahogy vártuk. Ezt ki kell mondanunk" - mondta Cavaleri, hozzátéve, hogy igyekeznek pontos képet kapni arról, hogy mi történik, hogy pontosan lássák, hogyan váltja ki ezt a reakciót az oltóanyag.
Utalt arra, hogy az EMA várhatóan órákon belül hivatalosan is megerősíti ennek az összefüggésnek a fennállását.
Néhány hete merült fel aggodalom amiatt, hogy néhány esetben agyi trombózis lépett fel olyanoknál, akiket előzetesen az AstraZeneca vakcinájával oltottak be. Elővigyázatosságból több ország leállította a 60 év alatti korosztály oltását ezzel a vakcinával, amíg nem tudnak meg többet erről a jelenségről. Ugyanakkor mindeddig még egyetlen hatóság sem mondta ki, hogy okozati összefüggés lenne az AstraZeneca-vakcina alkalmazása és a vérrögképződéses esetek között.
A brit gyógyszerfelügyelet (MHRA) kimutatása szerint az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból eddig több mint 18 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában, és az e vakcinával beoltottak közül harmincnál fordult elő vérrögképződés, az esetek zömében az agyi trombózis egy ritka formája, és hét páciens meghalt. A brit hatóság ugyanakkor - az EMA eddigi álláspontjával összhangban - azt hangsúlyozta, hogy az adatok változatlanul arra vallanak, hogy e vakcina alkalmazásának előnyei messze felülmúlják az esetleges kockázatokat.
Az AstraZeneca gyógyszercég március végén azt hangsúlyozta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy komoly kockázat állna fenn az oltóanyag használata és a vérrögképződés között, és egy szombati nyilatkozatukban pedig biztosítottak afelől, hogy a cég legfontosabb prioritása a páciensek biztonsága.
Frissítés: a brit gyógyszerfelügyelet vizsgálja az oltóanyag kockázatairól szóló jelentéseket
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) vizsgálja azokat a jelentéseket, amelyek az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag alkalmazásából eredő kockázatokról érkeznek, de az már most kijelenthető, hogy ez a vakcina több ezer ember életét megmentette - mondta kedden Nadhim Zahawi, a brit oltási program irányításáért felelős egészségügyi államtitkár.
Az egyébként iraki születésű Zahawi a BBC brit közszolgálati rádió keddi hírműsorának nyilatkozva azt mondta: a brit felügyeleti hatóság nagyon szoros figyelemmel követ minden olyan bejelentést, amely a vakcina alkalmazása után jelentkező esetleges negatív reakciókról érkezik.
Az államtitkár felidézte: June Raine, az MHRA vezérigazgatója előző napi felhívásában mindenkit arra kért, hogy továbbra is adassa be magának a vakcinát, amikor értesítést kap arról, hogy felkeresheti a helyi oltóközpontot.
Zahawi szerint "összefüggéseibe kell helyezni a dolgokat", hiszen Nagy-Britanniában eddig csaknem 20 millió adagot adtak be az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból.
Hozzátette: szakértői becslések szerint a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete és február vége között az Oxford/AstraZeneca-vakcina és a Pfizer/BioNTech-oltóanyag egyenként hozzávetőleg 6300 emberéletet mentett meg Nagy-Britanniában.
A brit kormány célkitűzése az, hogy július végéig a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 52,7 millió ember - megkapja az oltás első dózisát.
Romániában az előjegyzettek 28 százaléka lemondta az AstraZeneca-oltást
Romániában az előjegyzettek 28 százaléka - mintegy 99 ezer személy - lemondta az AstraZeneca-oltást - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az oltási kampányt koordináló Valeriu Gheorghita katonaorvos.
Gheorghita hozzátette: a lemondások zömét márciusban jegyezték, azt követően, hogy megjelentek a hírek az oltóanyag mellékhatásairól.
A katonaorvos érthetőnek nevezte, hogy az emberek haboznak beadatni az AstraZeneca oltását. Hozzátette: mindenki, még a döntéshozók is több hivatalos információt várnak az Európai Gyógyszerügynökségtől.
A koordinátor szerint Romániában egyetlen olyan trombózisos esetet sem jegyeztek fel, mely az oltással lenne összefüggésbe hozható.
2. frissítés: az Európai Gyógyszerügynökség tovább húzza az időt
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem jutott meghatározó következtetésre az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának mellékhatásaival kapcsolatban, a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek vizsgálatának részeredményeiről az ügynökség szerdán vagy csütörtökön ad tájékoztatást - közölte az uniós ügynökség kedden.
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség szóvivőjén keresztül közölte, az EMA illetékes kockázatértékelő bizottságának (PRAC) vizsgálata folyamatban van a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga mellékhatásainak megállapítására.
Az uniós ügynökség legutóbb szerdán közölte, hogy a szóban forgó oltóanyag, valamint a nagyon kisszámú, véralvadással kapcsolatos esetek közötti összefüggés továbbra sem bizonyított. A vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.
(MTI nyomán)