„Kérdezz meg egy ukrán katonát, hogy továbbra is hisz-e abban, hogy a Nyugat Kijev mellett áll, »ameddig csak kell«” – Jamie Dettmer ezzel a kérdéssel kezdte a Politicón megjelent véleménycikkét, melyet az Index szemlézett. Ez az ígéret teljesen üresen cseng, tekintve, hogy négy hét telt el azóta, hogy utoljára kaptak lövedéket – panaszkodott a szerzőnek a frontvonalból egy ukrán tüzérségi egység katonája.
Zoom
Fotó: John Moore / Getty Images
A szerző figyelmeztet, hogy itt nem csak annyiról van szó, hogy Ukrajna kifogy a lőszerből, hanem a nyugati késlekedések egy sokkal súlyosabb veszélyt hordoznak magukban: az ukrán katonák kifogynak a győzelemhez ugyancsak nélkülözhetetlen harci szellemből.
Jamie Dettmer szerint a katonák morálja gyenge, ugyanis a könyörtelen bombázások, a fejlett fegyverek hiánya és a csatatéren elszenvedett veszteségek teljesen lerombolták azt. A fronttól több száz kilométerre lévő ukrán városokból teljesen eltűntek azok a fiatalok, akik a háború elején hősiesen, félelmet nem ismerve sorakoztak fel, hogy csatlakozzanak a hadsereghez. Ráadásul az országot sokan teljesen elhagyták.
A szerző az ukrajnai tudósításaiból, illetve a politikai vezetőkkel, katonatisztekkel és hétköznapi állampolgárokkal készített interjúk tucatjaiból kirajzolódó kép alapján egy olyan országot lát, amely egyenesen a katasztrófa felé siklik.
Noha Volodimir Zelenszkij elnök azt mondja, Ukrajna megpróbálja megtalálni a módját, hogy ne vonuljon vissza, a katonatisztek magánemberként elfogadják, hogy ezen a nyáron elkerülhetetlenek a további veszteségek. A kérdés csak az, hogy a veszteségek mennyire lesznek rosszak. Eközben vitathatatlan, hogy Vlagyimir Putyin soha nem volt ennyire közel a céljához.
Csak szárnyaló retorika, azaz hazugság az oroszok visszaszorítása
„Tudjuk, hogy az emberek fáradnak, ezt halljuk a területi kormányzóktól és maguktól az emberektől” – mondta Andrij Jermak, Zelenszkij hivatalának vezetője a Politicónak. Jermak a legveszélyesebb helyekre utazik el, hogy összegyűjtse a polgárokat és a katonákat a harcra.
Azt mondjuk az embereknek: »A neved benne lesz a történelemkönyvekben« – nyilatkozott Jermak arról, hogy miként próbálják a férfiakat motiválni.
A szerző szerint azonban amennyiben az orosz invázió harmadik évében nem fordul meg a kocka, akkor a jelenlegi Ukrajna nemzete lesz az, amely a múltba vetette magát. Figyelmeztet, hogy Kijev oroszok visszaszorítására irányuló akcióinak sikere messze elmarad a szárnyaló retorikájuktól. Ez a csalódás pedig minden ukránt – a lövészárkokat ásó katonáktól az országot irányító miniszterekig – kimerültté és ingerültté tette.
Ezt jól tükrözi, hogy amikor a Politico korábban megkérdezte Dmitro Kuleba külügyminisztert, úgy érzi-e, hogy a Nyugat magára hagyta Ukrajnát, akkor egyértelmű igen volt a válasz. Zelenszkij ennél is élesebben fogalmazott, amikor kijelentette, hogy Ukrajna elveszíti a háborút, amennyiben az Egyesült Államok Kongresszusa nem szavazza meg az ország támogatását.
A tényeket figyelembe véve egyre inkább úgy tűnik, hogy Putyinnak bejöhet az a terve, hogy fel tudja őrölni az ukrán ellenállást, miközben kifárasztja a Nyugatot is. A pénz és a fejlett nyugati fegyverek kínálatának jelentős változása nélkül Ukrajna nem tudja felszabadítani az Oroszország által megszállt területeket. Ezzel pedig még éveken keresztül sanyargathatja Putyin a sebesült országot, ugyanis Oroszország, még ha nem is tud teljesen végezni Ukrajnával, a részleges győzelme esetén is bizonytalanságba rekeszti Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozási reményeit.
A Politico szerint ez nem csak Ukrajnára jelent veszélyt, hanem az egész világ számára, ugyanis amennyiben Putyin győzelmet arat, a Nyugat gyengeségén felbátorodva még inkább felerősítheti birodalmi ambícióit. Elsősorban Litvánia, Lettország és Észtország különösen tarthat attól, hogy az orosz „toplista” következő helyein állnak.