Kaja Kallas észt kormányfő a brit Financial Times című lapnak adott interjújában felszólította a balti ország NATO-partnereit, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki.
A liberális politikus ugyanakkor visszautasította azokat az aggályokat, miszerint mindez az Ukrajna elleni orosz agresszió elmérgesedéséhez vezethet. Már vannak olyan országok, amelyek saját kockázatra helyben képezik ki az ukrán erőket - magyarázta. Másrészt úgy vélekedett, hogy nem váltja ki automatikusan az észak-atlanti szövetség alapokmánya 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetet, ha orosz csapatok nyugati kiképzőket támadnának meg.
Kallas ezzel összefüggésben azt mondta: "Nem tudom elképzelni, hogy akik a saját embereiket küldték, majd azt mondják, ha valaki megsebesül, hogy életbe lép az 5. cikkely (...) Gyerünk bombázni Oroszországot". Hangsúlyozta: nem így működik a NATO, nincs ilyen automatizmus. Az efféle aggályok is alaptalanok szerinte. "Ha valaki az embereit küldi, hogy az ukránoknak segítsen (...) , akkor tudja, hogy az ország háborúban áll, és veszélyzónába mennek. Tehát az ember vállalja ezt a kockázatot" - tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök felvetésére, hogy nyugati országok esetleg csapatokat küldhetnének Ukrajnába, az észt kormányfő úgy reagált, hogy egy ilyen lépésről a tallinni törvényhozásnak kellene döntenie.
"Ez egy nyilvános vita, úgy gondolom, nem szabad kizárnunk semmit" - hangoztatta, és bírálta, hogy a NATO-partnerek között nincs egység a hosszú távú célokat illetően. Ez aggodalommal tölti el - mondta. Kijelentette: egyes országok, így Észtország is egyértelműen Ukrajna győzelme mellett foglalnak állást, mások pedig csak annyit mondanak, hogy Ukrajna nem veszíthet. Hangsúlyozta: ez a két dolog nem ugyanaz.
(MTI)
