Ukrajna elvesztette a NATO-országok által leszállított Leopard harckocsik 20%-át, a Leopard 2-esek körében 40% körüli a veszteségráta – írta meg az Army Recognition.
 |
A biztonság- és védelempolitikával foglalkozó weboldal az Oryx adataiból indul ki: azt írják, Ukrajna eddig 43 Leopard harckocsit vesztett az Oroszországgal való háború során, ez az eddig leszállított vagy leszállítani tervezett kb. 200 harckocsi több mint 20%-a.
A legtöbbet az ukrán haderő a régebbi, Leopard 2A4-esből vesztette, eddig 21 ilyen harckocsi semmisült meg vagy sérült meg súlyosan. Vesztettek még 12 Leopard 2A6-ost és, 3 Leopard 1A5-öst és 7 darab svéd Stridsvagn 122-est is.
Ukrajna eddig 104 Leopard 2-est és 100 Leopard 1A5-öst kapott szövetségeseitől, az utóbbiból ígértek még 55 darabot.
Jól látható, hogy a Leopard 2-esek körében súlyosabbak a veszteségek: ennek egyszerűen az az oka, hogy ezeket a páncélosokat a frontvonalon használja Ukrajna, támadóműveleteknél, míg a régi Leopard 1-esek többnyire másodvonalban harcolnak.
A Leopard 2-esek körében a veszteség egyébként még a 40%-ot is meghaladja, a legsúlyosabb arányszám pedig altípusok tekintetében pedig a svéd Stridsvagn 122-esek körében látható, 70%-os. Utóbbi egyébként a német Leopard 2A5-ös skandináv változata.
Fontos hangsúlyozni: ezek a számok nem jelentik azt, hogy a Leopardok rossz harckocsik lennének, a német páncélosok 2023 eleje óta intenzív harcokban vesznek részt a háború legdurvább frontvonalain. A modern páncéltörő eszközök, drónok mind orosz, mind ukrán oldalon komoly veszteségeket okoznak.
Kongatják a vészharangot Nyugaton: Ukrajnának gyorsan kell villantania valamit, különben elfogyhat a türelem
Kijevet egyre gyakrabban sürgetik, hogy fogalmazzon meg a szövetségesei számára egy világos és követhető tervet arra vonatkozóan, hogy miképpen alakítanák az ukrajnai háború következő egy évét – írja a The Wall Street Journal.
Ukrajnát továbbra is támogatják a nyugati hatalmak, ám egyes vezetők hozzáállásában némi változás fedezhető fel annak mértékét illetően. Főleg az európai diplomaták körében terjedt el az a nézet, hogy Volodimir Zelenszkij stábjának reális célokat kellene kitűznie maga elé, mivel egyre távolabbinak tűnik, hogy visszaállítsák Ukrajna 1991-es határait. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ma látogat az ukrán fővárosba, ahol arról fog tárgyalni, hogy a kelet-európai országnak pontosan milyen támogatásra lenne szüksége az oroszok elleni háborúban. Más európai tisztviselők viszont arról beszélnek, hogy több százmilliárd dollárnyi segélyt kellene eljuttatni Ukrajnába, hogy tényleg ki lehessen szorítani az oroszokat, erre viszont sem az Egyesült Államok, sem pedig az európai hatalmak nem képesek.
Korábban már Oroszország és Ukrajna is felvetette, hogy adott esetben nyitott lehet a béketárgyalások megkezdésére, a valóságban egyelőre ettől még nagyon messze vannak a felek. Ukrajna azt szeretné elérni, hogy minden ukrajnai területről vonuljanak ki az oroszok, míg Moszkva ragaszkodik ezekhez, valamint azt is követeli Kijevtől, hogy ne csatlakozzon a NATO-hoz. A két álláspont annyira távol van egymástól, hogy aligha van esély valódi párbeszédre a közeljövőben. A megoldhatatlannak tűnő helyzet ellenére a nyugatiak kitartanak, hogy továbbra is támogassák Kijevet.
Zelenszkijnek az ígéretek szerint van már egy kész terve, hogy miképpen győzné le az oroszokat, ezt pedig hamarosan prezentálni fogja a legfontosabb amerikai vezetők számára is. Nagyon sokat remél ettől a találkozótól, mivel ezen múlhat az ország további támogatása a jövőben.
Arra azonban egyre kevesebben látnak esélyt, hogy a támogatás intenzitása még hosszú évekig kitarthat. Emellett már az ukrán lakosság is egyre nyitottabbnak mutatkozik a megbeszélésekre, bár a népesség fele állítólag még mindig hisz a harcban.
Közben Kijevvel a legszorosabb kapcsolatot ápoló országok – így például a Balti-térség államai – egyre jobban kongatják a vészharangot, mert azt érzékelik, hogy már nem akkora a lelkesedés nyugaton, mint korábban. Éppen ezért a fegyverszállítások felgyorsítására szólítanak fel.
Közben a kurszki offenzívával kapcsolatban is kétségek merültek fel: ameddig a hadművelet elején még hatalmas sikernek élték meg, addig az oroszok nem kapták be a csalit, és nem vonták ki a csapatokat a kulcsfontosságú területekről. Mára komorabb a helyzet Kijev számára, mint korábban: az oroszok ellentámadást indítottak, miközben Donyeck megyében is sorra vesztik a területeket. Nem véletlen, hogy felvetődött, hogy már középtávon is többet vesztettek az akcióval, mint amennyit nyertek.
Ezen felül pedig kritikus hónapok következnek Ukrajna életében, mivel hamarosan kezdődik a tél, az országban pedig az energetikai infrastruktúrát módszeresen szétbombázták az oroszok.
(Portfólió nyomán)
