Goldberg arról ír: eleinte gyanút fogott, hogy valaki megvicceli vagy megpróbálja lejáratni, de röviddel azután, hogy a Fehér Ház különféle tisztviselői megbeszélték a húszik elleni offenzíva részleteit, tényleg elindult a bombázás.

A chatszoba a Signal nevű titkosított üzenetküldő alkalmazáson működött, „Houthi PC small group” volt a neve, a PC a „principals committee” rövidítése, az elnevezés kb. annyit jelent, hogy „húszik elleni kis vezetői bizottság.”

Megfordult benne többek közt Mike Waltz mellett JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter és Tulsi Gabbard hírszerzési igazgató is.

Goldberg nem írt semmit a szobába, csak figyelte, ahogy az amerikai vezetők tanácskoznak a húszik elleni offenzíváról. A dialógus során kiderült, hogy az amerikaiak a Szuezi-csatorna védelmében indítanak főleg offenzívát, meg akarják védeni a szaúdi olajmezőket, illetve hogy keményebb választ akarnak adni a húszik ellen, mint Joe Biden volt elnök tette, hogy Iránnak is üzenetet küldjenek. Kiderült az is, hogy JD Vance-nek és Pete Hegsethnek is ellenérzései vannak azzal szemben, hogy megint Európát kell kisegíteni (a kereskedelmi folyosók biztosításával). Mindemellett Egyiptomnak és Európának is be fogja nyújtani a számlát az USA. Ezekről a beszélgetésekről az Atlantic újságírója fényképes bizonyítékokat is közölt.

Goldberg arra is kitért, hogy a chatszobában olyan információk is megjelentek, melyek súlyosan ártanának Amerika nemzetbiztonsági érdekeinek, ezért nem teszi őket közzé.

Azt állítja, cikkének célja csupán azt bemutatni, hogy egy ilyen szigorúan titkos művelet megtárgyalása milyen hanyag módon történt meg.

Végül, miután Pete Hegseth bejelentette, hogy megindítják a húszik elleni támadást, a bombák tényleg lehullottak Szanaá térségében, ezzel Goldberg bizonyosságot nyert arról, hogy nem átverés a chatszoba.

Kicsivel azután, hogy megindult a katonai művelet, az újságíró kilépett a chatből, majd emailt írt a beszélgetés több résztvevőjének, hogy erősítsék meg a chatszoba hitelességét. A nemzetbiztonsági testület (NSC) ezt meg is tette.

Az Atlantic megfuttatta az ügyet amerikai ügyvédeknél is, akik azt állították: lehet, hogy a chatszoba létezése megsértette az amerikai Kémkedési Törvény és a Szövetségi Feljegyzések Törvény rendelkezéseit is, amellett, hogy maga Mike Waltz komoly hibát vétett el az újságíró behívásával.

A Fehér Ház vizsgálatot indított hétfőn, hogy miként kerülhetett bele egy újságíró az adminisztráció azon zárt internetes kommunikációs csoportjába, amelyben vezető tisztségviselők a jemeni húszik ellen légicsapások terveit vitatták meg.

Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy "nem szándékolt" módon a minősített adatokról szóló kommunikáció részesévé vált egy arra fel nem hatalmazott személy.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy ugyan illetéktelenül vált a csoport tagjává egy személy, ugyanakkor, "ami nyilvánosságra került, bemutatja, hogy az adminisztráció vezető tisztségviselői között mély és átgondolt koordináció van szakpolitikai kérdésekben". Brian Hughes megjegyezte, a húszik elleni katonai akció sikere demonstrálta, hogy az nem jelentett kockázatot sem amerikai katonákra, sem a nemzetbiztonságra.

Az ügy szóba került a Kongresszus felsőházában, ahol Chuck Schumer demokrata szenátor bírálta, hogy vezető tisztségviselők érzékeny kormányzati információkat osztottak meg egymással egy külső internetes platformon.

Nem tudok erről semmit, nem rajongok a The Atlanticért. Mi volt náluk? – ezek voltak Donald Trump első hivatalos szavai az ügyben.

Forrnak az indulatok a Fehér Házban: a Politico több forrással beszélt, és a nyilatkozataikból az tűnik ki, hogy a botrányt nagy eséllyel Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó viheti el, aki szintén tagja volt a csoportnak, és egyelőre nem tisztázott okból, de gyaníthatóan véletlenül bevette Goldberget a beszélgetésbe. Egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy Waltz túlélheti-e a botrányt, a lapnak nyilatkozó egyik forrás mindenesetre úgy fogalmazott:

Mások finomabban fogalmaztak, de általános vélemény, hogy nemzetbiztonsági tanácsadóként nem lehet ennyire meggondolatlanul viselkedni.

Donald Trump elnök (aki állítása szerint nem hallott a dologról korábban) már beszélt Waltzcal, aki mellett a Fehér Ház egyelőre kiáll, bár az elnök több magas rangú tanácsadója is amellett érvel, hogy meneszteni kell. Az elnök a napokban hoz döntést a jövőjéről. Egy másik forrás szerint a kabineten belül próbálnak nyomást helyezni Waltzra, hogy ismerje el a hibáját – ami vélhetően a bukását is okozná.

A lap megjegyzi még azt is, hogy Waltz mellett Trump könnyen lehet, hogy JD Vance-re is dühös, mivel a kiszivárgott beszélgetésekből kiderült, hogy az alelnök nem minden ügyben gondolkodik ugyanúgy, ahogy ő, illetve terítéken lehet a védelmi miniszter felelőssége is, aki szintén érzékeny kormányzati információkat osztott meg.

(The Atlantic - Portfólió - MTI - 24 nyomán)