Március 6-án, délelőtt 10 órakor új műsorral jelentkezik a Hit Gyülekezete nevű szekta által üzemeltetett atv. Kipa, ez az új műsor neve. A Mazsihisz honlapján olvasható beharangozó szerint a hetente jelentkező magazinban „a magyarországi zsidóságot mutatják be kicsit másként”. Végre pontos definíciót használ a zsidó vezérképviselet, mert „magyar zsidóság”, vagy „zsidó magyarság” nem létezik, csak „magyarországi zsidóság”.
Megnéztem az atv honlapját, a Kipa az egyetlen olyan műsor, amely egy nép múltját és jelenét mutatja be a nézőknek. Mert miről is szólnak majd a Kipa adásai? A zsidó honlap kérdésekbe foglalja a választ:
Milyenek is a zsidók? Milyenek Magyarországon, milyenek Izraelben, milyenek a világ számos pontján? Mit is jelent zsidónak lenni?

Hogy milyenek a zsidók, arról eddig is hűen beszámolt az említett csatorna. Nézzük csak meg az atv műsorkínálatát. Van „amerikai közéleti magazin”, van Vidám Vasárnap (az Izrael-imádó hitgyülis szekta vasárnapi szórakoztató műsora), kulturális magazin a tősgyökeres Ungvári Tamással, gasztronómiai műsor a mélyzsidó Nádas Györggyel. Nem sorolom tovább. Nincs viszont olyan műsor, amely a magyarországi magyarságot „mutatja be kicsit másként”. Nincs keresztény műsor Kereszt címmel (a Hit Gyülekezetének semmi köze a kereszténységhez és a magyarsághoz). Nincs olyan műsor, amely azt mutatná be, milyenek a magyarok hazánkban, a határon túl, „a világ számos pontján”. Ez az atv-t nem érdekli. Megértem.
Bár nem vagyok héber, türelmetlenül várom a Kipa első adását. (A műsor vendége lesz népünk kedvence, Ilan Mor izraeli nagykövet, Heisler András hazai zsidóvezér és Schöner Alfréd főrabbi.) Remélem, a Kipa foglalkozni fog a hazai zsidók gazdag múltjával is, így sok-sok kérdésre kapunk majd megnyugtató választ. Én ezúton kérem a műsor szerkesztőit, hogy az alábbi történetet osszák meg a nézőkkel, s nagy tudású, elfogulatlan történésszel (például a világhírű Karsai László doktorral) értelmezzék a számomra meglepő esetet.
A Magyar Zsidók Lapja 1939 tavaszán (a második zsidótörvény megalkotása idején) arról írt, hogy Németországban szívesen látják a magyarországi zsidó mérnököket. (Én eddig abban a hitben éltem, hogy a világháború küszöbén a zsidók már üldözöttek voltak Goethe és Schiller hazájában.) Váradi József, a Magánmérnökök Országos Szövetségének főtitkára többek között ezt nyilatkozta a zsidó lapnak:
Arról nincs tudomásom, hogy a németországi vállalatok kifejezetten magyar zsidó mérnököket kerestek volna. De tény az, hogy közvetlen ajánlkozás folytán több magyar zsidó mérnök kapott alkalmazást német birodalmi vállalatoknál.
(Magyar Zsidók Lapja 1939. április 27., 2. o.)
Váradi úr szerint a németbirodalmi mérnökegyesület azt írta egy hazai zsidó mérnöknek, hogy „igen szívesen alkalmaznak külföldi zsidó mérnököket”.
Zoom
A zsidó lap idézett cikkében Olaszországról is szép dolgokat olvashatunk. Bezzeg a gaz, zsidótörvényes Magyarországon a zsidó mérnökök nem kaptak állást, a náci németek viszont tárt karokkal fogadták őket! Ez is a holokauszt ismeretlen fejezete, célszerű lenne tehát a Kipában foglalkozni vele.
Bistrán Demeter - Kuruc.info