2019. június 17., hétfő, Laura napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
08:26 A kötelező adategyeztetés elmaradása miatt a bankok zárolhatják a számlákat08:03 Román bevándorló fosztotta meg az AfD-t első polgármesteri helyétől07:44 Chikungunya-láztól betegedtek meg izlandi turisták Spanyolországban07:33 A G20-ak csökkentenék a tengerek műanyaghulladék-szennyezését07:18 Egy nap alatt csaknem ötven áldozatot követelt az extrém hőség Indiában06:52 Vízi erőművet építenek Afrika egyik utolsó érintetlen vadvédelmi rezervátumában23:06 Hihetetlen, hol tart már a tudomány: itt a fingszag-semlegesítő alsónadrág22:51 Egy emberi lábat találtak az út szélén Mezőlaknál22:25 A Fox szerint Joe Biden népszerűbb, mint Donald Trump22:02 Talpszőr alatt fütyült a szél az M5-ösön21:51 A brüsszeli csapszék mellől elvtársai által eltessékelt Szanyi újabb rúgása döglődó pártja felé21:40 Micsoda hímsovinizmus: a néger nővel felturbózott Men (!) in Black nem teljesítette a kvótát21:26 Oroszország óvatosan derűlátó20:59 Csaknem az egész országra kiterjedő áramszünet volt Argentínában és Uruguayban20:37 Szarvason vesztek össze a mongolok - mármint a Békés megyei Szarvason
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika :: :: Hozzászólások

Példa a román nemzet és egész Európa számára: Imrédy Béla nacionalizmusa

Reklám

A múlt hét folyamán rég nem látott mélységekbe zuhant a román radikális jobboldal, amikor őrjöngő hordaként szétzúzott egy magyar és német katonáknak nyughelyet adó temetőt. Ennek kapcsán, szombaton már írtam egy sovinizmusellenes, az európai nemzetek összefogását szorgalmazó írást, de a puszta véletlen folytán a minap kezembe akadt Imrédy Béla egykori magyar miniszterelnök egy sovinizmust-nacionalizmust taglaló beszéde. A beszéd 1938. június 2-án hangzott el képviselőházi beszéd formájában a miniszterelnökségi tárca költségvetési tárgyalásánál. Sokan és sokat tanulhatnának a szövegből, magyarok és románok egyaránt, ezért éreztem szükségét annak, hogy cikket szenteljünk a beszédnek, arról nem is beszélve, hogy értékes forrás a magyar történelem, kiváltképp a Horthy-korszak iránt érdeklődőknek.
Imrédy Béláról elég nehéz bármit is dióhéjban mondani, hiszen mindmáig az egyik legsikeresebb, legműveltebb, legtehetségesebb magyar miniszterelnökről beszélünk, aki nézetei megváltozása, vagy, ha úgy tetszik (pozitív) pálfordulása révén különösen érdekes a történettudomány számára. A konkrét téma miatt egy-két mondatban mégis írnom kell róla.

Imrédy Béla
Imrédy gazdasági és politikai pályafutását egyaránt mélyen katolikus, ugyanakkor feltétlen angolbarátként kezdte. Fényes pénzügyi karrierjét követően (pénzügyi szakemberként remek kapcsolatai voltak az a londoni Cityben, az angol pénzvilág központjában) került a miniszterelnöki székbe 1938 májusában. Erősen keresztényszocialista, magyar nemzeti programmal, melyet az angolok bizalommal, a németek pedig nemzetiszocializmus-ellenessége és angolbarátsága miatt bizalmatlanul figyeltek. 1938 nyarán politikai látogatást tett a Harmadik Birodalomban, melynek ereje útja során lenyűgözte őt. Innentől kezdve Imrédy egyre inkább jobbra tolódott, szakítva (ugyanakkor a keresztényszocializmus megfelelő elemeit meghagyva) korábbi politikájával. Fordulatára mind a mai napig nem sikerült teljesen elfogadható, száz százalékos választ adni, de a Németországban tett látogatása bizonyára komolyan közrejátszik benne. Ominózus beszéde tehát miniszterelnöksége elején keletkezett, még a fordulata előtt, de ez semmiben nem befolyásolja annak igazságtartalmát.
Imrédy beszéde azért remek alany a román eset szempontjából, mert, ahogy azt majd láttatom az olvasókkal, ezúttal nem a magyar kisebbség helyzetéről kell beszélnünk, hanem a miniszterelnök általános véleményén túl arról beszél, hogy mi magunk Magyarországon hogyan bánjunk a nemzeti kisebbségekkel, jelen esetben a hazánkban élő németekkel. Tehát pontosan fordított helyzetben, ahol nem elszenvedői, hanem programadói voltunk a kisebbségpolitikának. Fontos adalék továbbá, hogy a hazai német kisebbség kérdése a korszak egyik legnehezebb kérdése volt. Az évszázadok során, a Magyarországon élő németek asszimilációjával semmilyen probléma nem volt (magának Imrédynek is voltak német felmenői), a Harmadik Birodalom erejének növekedésével, valamint a németség háborús vereség okozta megaláztatottságából való felébredésével a kérdés aktuálisabbá vált, mint valaha. Németország erősödése tehát érthető módon aktivizálta a külföldön lakó németeket nemcsak Európában, de az egész világon is. Ennek elsősorban olyan területeken volt kiemelt fontossága, amelyeket az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán elcsatoltak Németországtól, de most lehetőség nyílt visszaszerzésükre. Mivel azonban magas számú német lakosság élt Magyarország területén és közel feküdtünk a Német Birodalomhoz, az Anschlusst követően pedig szomszédosak is lettünk vele, a kérdés Magyarországon is megoldásra várt. A kérdést egyébként az Imrédy-kormány és az azt követő kormányok is jól kezelték. A Magyarországgal elégedetlenkedő, egyébként nem túl nagyszámú népi német megnyilvánulást elfojtották, ugyanakkor a Harmadik Birodalommal egyetértésben a Volksbund létrehozásának engedélyezésével, amely még az Imrédy-kormány idején megtörtént, sikerült úrrá lenni a kérdésen. Lássuk hát, hogyan vélekedett Imrédy Béla magyar miniszterelnök a kisebbségi kérdésről, nacionalizmusról és sovinizmusról.
Zoom
Az Imrédy-kormány
Beszédében leszögezi, hogy a nacionalizmus és a sovinizmus között igen éles választóvonal van, a nacionalizmust építő erőnek jelöli meg, a sovinizmust pedig destruktívnak.
…a sovinizmus és nacionalizmus között igen éles választóvonal van. A Dunavölgy sajátos viszonyai között az egyik destruktív erő, a másik pedig építő erő. Mi az építő erőhöz csatlakozunk, és bár nacionalisták vagyunk, a sovinizmus hibájába esni nem fogunk
– mondta Imrédy. Leszögezte továbbá, hogy a kisebbségek kulturális igényeit messzemenőkig támogatják kormányszinten is. Imrédy kiemeli, hogy a kisebbségi jogok elvitathatatlanok, amelyeket a kormány törvényekben és rendeletekben szentesített is.
A miniszterelnök eztán tér rá a konkrétan a német kisebbségre. Itt megemlíti, hogy a békés együttélést megzavaró hangok ellen fel fognak lépni, ugyanakkor a Német Birodalommal folyamatos egyeztetések segítségével közös és kielégítő megoldást fognak találni. Ezentúl pedig Imrédy dicséri a hivatalos német szervek korrektségét a nemzetiségi kérdés iránt. „De akkor, amikor ezt tesszük, a másik oldalon mindent meg fogunk tenni abban az irányban, hogy a kisebbségek jogos igényei kielégítést nyerjenek” – mondta a miniszterelnök.
A fentiekből kiderül, hogyan kezeli egy valódi jobboldali, a szó nemes értelmében európai politikus a kisebbségi kérdést (természetesen az európai civilizációnak megfelelő nemzetiségekre gondolok, és gondolt Imrédy is, nem bizonyos etnikumokra). A gyalázatos román példa, Magyarország érthetetlen meghunyászkodása és az azóta tanúsított nemtörődöm vállvonogatás a hivatalos román szervek részéről csak egy újabb szeg Európa koporsójába, amelyet egy elkötelezett nacionalista sem támogathat. Ha pozitív változást akarunk – márpedig nagyon is akarunk – akkor oda kell visszatérni, abból az eszmeiségből merítkezni, ahonnan az olyan nagy formátumú politikusaink is tették, mint Imrédy. Mutassunk hát pozitív példát a románoknak, és bízzunk benne, hogy egyszer nagy nehezen majd rájuk is ragad valami ebből a kultúrából.
Ábrahám Barnabás - Kuruc.info
Forrás: Vitéz Imrédy Béla: Múlt és jövő határán - Beszédek a magyar élet nagy kérdéseiről
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready