2019. október 15., kedd, Teréz, Aranka napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
13:30 Lázadás a kihalás ellen? - Vagy inkább a hagyományos értékrend és az európai nemzetek elpusztítása13:17 Két újszülött gyermekét is megölte egy sárkeresztúri nő12:51 Toroczkai: elképzelhető, hogy három év múlva a balliberális szörnyszövetség alakít kormányt12:34 Nevetséges bírságot kapott a Coca-Cola a buziplakátok miatt12:28 Tarlós nem veszi át a fővárosi képviselői mandátumát12:09 1944. október 15. - felvirradt a zöldingesek napja11:35 Vádat emelnek a balotaszállási nő ellen, aki autójával vontatta kutyáját11:07 Ennyit tanult a pofára esésből a Fidesz: szó sincs Borkai lemondatásáról, csak a pártból léptetik ki a látszat kedvéért10:55 Trump: hadd védje meg Aszad a kurdokat, és harcoljon a saját földjéért!10:28 Már nem vacakolnak a cigarettás mesével, egyből a telefont követelik erőforrásék10:07 A Viking Idun kapitányának felelősségét is vizsgálják a Hableány tragédiája kapcsán09:32 Washington szankciókkal sújt két török minisztériumot08:40 Hat nő volt Borkai hajóbuliján egy szerb lap szerint08:26 Afgán szúrt agyon egy autóst Ausztriában07:46 Tucatnyi rendőrt öltek meg kelepcébe csalva Mexikóban
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika, Holokamu :: :: Hozzászólások

Az utolsó csata?

Reklám

Korunk egyik legkiválóbb történészének, David Irvingnek van egy nagy sikerű könyve, amely a Nürnberg – az utolsó csata nevet viseli. A kötetben részletesen elemzi, milyen válogatott aljasságokkal és nem létező paragrafusokkal ítéltek el szinte minden egykori felső vezetőt, aki részt vett a Harmadik Birodalom irányításában (ne felejtsük el, hogy itthon a népbíróságoknak köszönhetően még rosszabb volt a helyzet). Bizonyos kontextusban Nürnberg valóban az „utolsó csata” volt, ami egy korszak szomorú lezárását jelentette, de az elmúlt évtizedekben szinte minden további évre jutottak még „utolsó csaták”.
A „győztesek” nem elégedettek meg a fő- és részben középvezetői réteg elszámoltatásával, további személyeket kívántak vélt vagy valós bűnök alapján elítélni. Ezen eljárások nagy része igazából kirakatper volt, ahol a „győztesek írják a történelmet” elv alapján ítéltek el embereket. Illetve, miért is beszélek múlt időben?
Zoom
SS-őr kutyájával a Plaszówi munkatáborban (illusztráció)
A perbe fogott emberek nagy része volt SS-katona, akik valamely fogolytábort őrizték a világháború során, magyarul követték a parancsot, amelyet feljebbvalóik kiadtak nekik. Egy ilyen őr volt Bruno D. is (a „gyanúsított” teljes neve nem ismert), akit még áprilisban vádoltak meg azzal Németországban, hogy több mint 5 ezer ember halálában „bűnrészes”, akiket a stutthofi táborban végeztek ki. Mivel a magyarországi törvények sajnos nem teszik lehetővé, hogy a holokauszt témakörét normális módon körbejárjuk, nehogy véletlenül bárkit is „megsértsünk” azzal, hogy kérdéseket teszünk fel róla, ezért szorítkozzunk a tényekre és tegyünk megállapításokat az üggyel kapcsolatban.
Bruno D. októberben fog hivatalosan is bíróság elé állni. Mivel a most 92 éves ember a kérdéses időpontban (1944-45) még csak 17-18 éves volt, ügye a fiatalkorúak bírósága elé kerül, ahol ugyan van esély enyhébb büntetésre, de ez egy ilyen magas életkorban már nem túl releváns.
Merthogy el fogják ítélni, gondolom, ez senki számára nem kétséges. Ha túltesszük magunkat az első sokkon és abszurditáson, hogy egy 92 éves embert citálnak bíróság elé, ráadásul a fiatalkorúak bíróságára, akkor rádöbbenhetünk, hogy ezeknek az úgynevezett „győzteseknek” igazából semmi nem elég. A tengelyhatalmak több mint 70 éve tették le a fegyvert, de még mindig szükségét érzik annak, hogy „igazságot szolgáltassanak” olyan embereken, akik akkor 18-20 évesek voltak. Egy ilyen tettet akármi mozgathat, csak az igazság szeretete nem.
Egyébként a vádlott korábban azt nyilatkozta, hogy nem volt „náci szimpatizáns”, illetve bűnösségét sem ismerte el. Továbbá találó megállapítást tett, miszerint „mit ért volna az, ha ott hagyja a tábort, jött volna a helyére más”. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentések persze nem fognak segíteni rajta, hiszen a kirakatpereknek általában nem az szokott lenni a szerepe, hogy bárkit is felmentsenek. Sokkal inkább egy jelzés az európai társadalom felé, hogy milyen szelek fújnak a világháború lezárása óta.
Bruno D. ügyét érdemes lesz nyomon követni októbertől, mert valószínűsíthető, hogy ez lesz talán az utolsó ilyen per. Lassan már nem lesz kit bíróság elé citálnia a kiválasztottaknak, ezt jól mutatja azt is, hogy a vádlott fiatalkorú volt a kérdéses időpontban. Az elkövetkezendő pár évben magyarul meg fognak halni az utolsó olyan emberek, akik egyáltalán éltek és cselekvőképesek voltak a második világháború során. Vajon milyen új ötletekkel fognak előhozakodni ezt követően, hogy napirenden tartsák az „örök témát”?
Ha a feltevésem beigazolódik, talán az akkor 17 éves SS-őr fogja megvívni azt a bizonyos „utolsó csatát”. Egy olyan 92 éves idős bácsi, akinek nevét valószínűleg örökre elfeledte volna a történelem, ha élete alkonyán nem kap „rivaldafényt”.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready