Alföldi Róbert színigazgató leváltása is erős indulatot váltott ki Dés Lászlóból, ami érthető is, hiszen személyében egy igazi demokrata, liberális és nagy tehetségű művészt menesztettek a Nemzeti Színház igazgatói székéből. Az antiszemitizmus, fajgyűlölet és társadalmi igazságtalanságok most kormányszinten is észlelhető elharapódzása váltotta ki belőle ezt a tévéinterjús megnyilatkozást is: „Velejéig romlott és antidemokratikus az Orbán-kormány”. (Valószínűleg ezzel a megállapításával nem arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy az Orbán-kormány – akárcsak az elődje – számos frekventált pozícióba zsidókat ültet – a szerk.)

Főleg a Kálmán Olgával megejtett múltbeli tévés beszélgetések során többször megemlítette, hogy a magyar társadalom a több mint fél évszázad folyamán, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszerben megszokta a megalkuvást, a nem szól szám, nem fáj fejem életfilozófiát, s ezért nem tiltakoznak az emberek, például az ellen, hogy mostanában „csendben visszatér a kádári diktatúra”.

Álljunk meg itt egy-két szóra! Az 1954-ben született komcsiivadék Dés Lászlót – mert már akkor is rendkívüli tehetség volt – 1971-ben gond nélkül felvették a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, utazgathatott a nyugati világba, amikor mások még Vecsésig sem kaptak útlevelet. De ha már az útlevélről beszélünk, nem felejthetjük el Désnek ezt az elhíresült megnyilatkozását sem: „Ha ma lennék fiatal, egy percig sem haboznék, csomagolnék és indulnék!”

Saját elmondása szerint az egyik nagyanyja, másokkal ellentétben, nem volt hajlandó felszállni a deportáló vonatra, hanem egészen a „felszabadulásig” tevékeny antifasiszta harcot folytatott Magyarországon. Az üldözött, antifasiszta harcosokkal is büszkélkedő családja egyik tagját, történetesen Dés László apját a legvadabb Rákosi-korszakban vezérigazgatónak nevezte ki a párt egy olyan szakterületen, amelyhez semmilyen előzetes gyakorlata nem volt.

Dés László a fentebb idézett megnyilatkozásaikor csupán arról feledkezik meg, hogy szerinte a jelenlegi kormány politikájában folytatódó, az embereket megalkuvásra és a hatalomtól való félelemre kényszerítő Rákosi- és Kádár-korszak magyarellenes politikájának legfőbb kulcsfigurái éppen a zsidók voltak.

A magyarokat minden lehetséges fórumon ostorozó Désnek egészen az elmúlt évekig méltó házastársa volt az a Vásárhelyi Mária, aki egyéb felejthetetlen megnyilvánulásai mellett egy holland lapnak azt mondta: Magyarországon olyan antiszemita hangulat uralkodik, hogy egyesek legszívesebben az ő zsidó bőréből is lámpaernyőt készítenének…

Az időközben kissé öregecskévé vált Máriát - a gyurcsányi tanács megfogadásával - Dés lecserélte a nálánál jóval zsengébb Évával. Az új asszony érkezése Dés számára azonban nem azt jelenti, hogy megszűnt volna ostorozni a szerinte túlságosan nacionalista, kirekesztő és antiszemita jelenlegi kormányt, s vele együtt a magyarságot.

Az elismerések garmadájával eddig is szépen megbecsült Dés Lászlót most a Csányi Sándor-féle OTP Bank által gondozott és finanszírozott Prima Primissima díjra jelölték. Az újabb rangos elismeréssel – ha végül tényleg odaítélik neki – valószínűleg azt szeretnék elérni, hogy Dés László ne csomagoljon, s ne hagyja itt az antiszemita magyarokat.